Fenntartható finanszírozás és fejlesztés

Tartalomjegyzék

• Fenntartható finanszírozás és fejlesztés • Stratégia és szabályozás: átállás a fenntartható finanszírozási modellekre
• Impresszum
• Köszönetnyilvánítás
• Fogalommeghatározások és rövidítések
• Bevezetés
• chevron_right1. Fenntarthatóság és a fenntartható pénzügyek fogalma
  • chevron_right1.1. Fenntarthatóság és fenntartható fejlődés
    • 1.1.1. Fenntartható fejlődés fogalma
    • 1.1.2. A fenntarthatóság mérése
  • chevron_right1.2. Fenntartható pénzügyek
    • 1.2.1. Fenntartható fejlődés a pénzügyek területén
    • 1.2.2. Fenntartható befektetések
• chevron_right2. Állami intézkedések a fenntarthatóságért és a fenntartható közpénzügyek
  • chevron_right2.1. Kormányzati intézkedések a fenntarthatóságért, a taxonómiai szabályozás fogalma
    • 2.1.1. Stratégiaalkotás és szabályozás
    • 2.1.2. Zöld taxonómiai szabályozás
  • chevron_right2.2. Fenntartható és zöld költségvetési folyamatok
    • 2.2.1. Költségvetési fenntarthatóság
    • 2.2.2. Zöld költségvetés
  • chevron_right2.3. Zöld adózás és karbonvámok
    • 2.3.1. Környezetvédelmi adók
    • 2.3.2. Karbonvámok
  • chevron_right2.4. Fenntartható állami finanszírozás, beruházások és infrastrukturális fejlesztések
    • 2.4.1. Állami vállalatok
    • 2.4.2. Nemzeti fejlesztési bankok, export-import bankok és exporthitel-ügynökségek
    • 2.4.3. Fenntartható infrastruktúra
• chevron_right3. A fenntartható fejlődést szolgáló EU-stratégiák, szabályozások és források
  • chevron_right3.1. EU-stratégiai dokumentumok és célkitűzések
    • 3.1.1. Európai Zöld Megállapodás
    • 3.1.2. A fenntartható fejlődési célok és környezeti fenntarthatósági szempontok integrálása az európai szemeszterbe
    • 3.1.3. A fenntartható gazdaságra való áttérés finanszírozására irányuló stratégia
    • 3.1.4. EU emissziókereskedelmi rendszer (EU ETS) és az EU importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusa (CBAM)
  • chevron_right3.2. EU-taxonómia és vonatkozó szabályozások
    • 3.2.1. Fenntartható pénzügyek területén kialakított EU-szabályozás
    • 3.2.2. A fenntartható beruházások előmozdítását célzó keret létrehozásáról
    • 3.2.3. A fenntartható befektetésekkel és a fenntarthatósági kockázatokkal kapcsolatos közzétételekről és jelentéstételről
    • 3.2.4. A részvényesek hosszú távú elkötelezettségének ösztönzése
  • chevron_right3.3. EU-források a fenntarthatóság ösztönzésére
    • 3.3.1. Fenntartható Európa beruházási terv
    • 3.3.2. Zöld tőkepiaci unió
    • 3.3.3. Környezetvédelmi, energetikai és klímavédelmi célú állami támogatási jogcím
• chevron_right4. Pénzügyi módszertani ajánlások és fenntartható finanszírozási modellek
  • chevron_right4.1. Fenntartható zöld köz- és magánberuházások
    • 4.1.1. Az infrastruktúra-fejlesztés környezeti hatásai
    • 4.1.2. Infrastruktúra-fejlesztés összeegyeztethetősége célokkal és szabályokkal
  • chevron_right4.2. Zöld hitelezés és fenntartható befektetések
    • 4.2.1. Fenntartható hitelezés
    • 4.2.2. ESG-minősítés és minősítők
    • 4.2.3. ESG-kockázat pénzügyi kezelése
    • 4.2.4. ESG-képzés és közzététel
  • chevron_right4.3. Fenntarthatósággal kapcsolatos kötvények
    • 4.3.1. Kötvénykategóriák
    • 4.3.2. Zöld kötvények
    • 4.3.3. Állami ösztönzők és állami zöld kötvények
• chevron_rightForrások
  • Hazai joganyagok:
  • chevron_rightNemzetközi és EU joganyagok
    • Nemzetközi megállapodások
    • EU rendelet
    • EU irányelv
    • Bizottsági rendelet
    • Határozat
    • Tanácsi következtetés
    • Bizottsági közlemény, ajánlás, útmutató
    • Nemzetközi útmutatók, ajánlások
  • Felhasznált irodalom
  • Adatok, hírek és egyéb letöltési linkek

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 785 3

DOI: 10.1556/9789634547853

Azt a tényt, miszerint a klímaváltozás hatásainak mérséklésére intézkedésekre van szükség, a világ országai és a gazdasági élet szereplői széles körben felismerték. A pénzügyi terület helye és szerepe ebben a folyamatban még tisztázásra szorul. Míg a hagyományos pénzügyek és finanszírozási megoldások a pénzügyi megtérülésre összpontosítanak, addig a fenntartható finanszírozás a pénzügyi, gazdasági, társadalmi és környezeti megtérülést együttesen veszi figyelembe. A pénzügyi szektor vezető szerepet játszhat a fenntartható vállalatok, projektek és beruházások finanszírozásában és ezáltal felgyorsíthatja az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, körforgásos gazdaságra való átállást. Az elmúlt években a köz- és magánbefektetők egyre több lépést tettek az éghajlatváltozás és a szélesebb körű fenntarthatósági kérdések fejlesztési, befektetési döntéseikbe és portfólióallokációikba való integrálása érdekében, egyidejűleg beindult a fenntartható finanszírozás hivatalos meghatározásáról szóló jogalkotás is. A taxonómiák a fenntartható finanszírozás definícióit tartalmazzák, átfogó osztályozási rendszert biztosítva a fenntartható finanszírozás feltételeinek beazonosításához. Az Európai Unió 2020 júniusában rendeletet fogadott el a fenntartható befektetések beazonosítását szolgáló keretszabályok létrehozásáról. Ez a rendelet, amelyet gyakran „EU taxonómiai rendeletként” is emlegetnek, az EU fenntartható pénzügyi cselekvési tervének sarokköve és egy szabályozási keretrendszer meghatározó eleme, mivel számos hatályos szabályozást módosít, illetve jövőbeni szabályozási kezdeményezésbe is bekerül; úgymint az EU zöld kötvény standardja, a lakossági befektetési alapok uniós ökocímkéje vagy akár a helyreállítási és rezilienciaerősítő eszköz forrásainak szabályai. Horizontálisan a teljes európai gazdaságot átalakítja az Európai Zöld Megállapodási stratégiai célkitűzéseinek eléréséhez. A zöldítési folyamat és átalakítás mind a közszférát, mind a magánszférát érinti, és a szakpolitikák és ösztönző eszközök, valamint a magánfinanszírozás átalakítása és reformja szükséges a célok eléréséhez. A jelenlegi piaci gyakorlatok – a minősítésektől kezdve a közzétételekig és az egyes mérőszámokig – azonban még széttagolt és következetlen képet mutatnak az ESG-kockázatokról és teljesítményről.

A könyv a profitmaximalizálásról vagy a pénzügyi érték maximalizálásától az integrált érték felé, a pénzügyi, társadalmi és környezeti értékek egyesítése felé mutató utat, a fenntartható pénzügyek stratégiai, szabályozási és szakpolitikai kérdéseit kívánja bemutatni és a legújabb irodalmakat és nemzetközi dokumentumokat feldolgozva.

Hivatkozás: https://mersz.hu/nyikos-fenntarthato-finanszirozas-es-fejlesztes//