3.1. táblázat. A városnövekedés szakaszainak (típusainak) jellemzése
A szakasz
A településhálózat jellemzői
A megjelenés és elterjedés időszaka
A gazdasági ciklus jellemzői
A társadalmi szerkezet és a politikai rendszer
1. A városrobbanás.
Az egész világon elterjedt
Gyors városi/nagyvárosi népességnövekedés, falusi elvándorlás, a népesség földrajzi koncentrációja falu/város szakadék
Innovációs centrum: Nyugat-Európa (18. század)
Fejlett országok:
ipari forradalom kezdetétől az 1930-as, 1950-es évekig (Észak-Amerika: 1860-as, Japán: 1890-es évektől.
Emelkedő országok: (félperiféria)
  1. Európában: 19. sz. végétől, 1960-as évekig.
  2. Latin-Amerikában: 20. század elejétől.
  3. Ázsiában: 1950-es évektől.
Fejlődő országok: 1960-as évektől
Ipari forradalom, extenzív iparosítás.
Fejlett országok:
Ipari nagyvállalatok, kombinátok (fordizmus). Nagytömegű munkaerő- s nyersanyagigény. Tömegtermelésen alapuló piacbővülés. Hosszú termék-életciklus. Ipar és infrastruktúra technológiai fejlődése. Külső erőforrások: gyarmatosítás, Észak-Amerika: bevándorlás.
Emelkedő országok: fejlett országok mintakövetése, felzárkózási kísérletek főleg belső erőforrásból, részben fejlett országok tőkebefektetéseiből.
Fejlődő országok: fejlett országoktól gyarmati, majd piaci- és tőkefüggés. Városnövekedés fejlődés nélkül.
Éles osztálytagozódás, társadalmi egyenlőtlenségek. Nemzetállami keretek. A fejlett országokban parlamenti demokrácia, emelkedő országokban diktatórikus politikai rendszerek, fejlődő országokban politikai káosz.
2. A viszonylagos dekoncentráció
  • Szuburbanizáció, nagyvárosi agglomerációk kialakulása, városnövekedés lassú (1. fázis),
  • „mélységi” urbanizáció: kis- és középvárosi hálózat erősödése (2. fázis),
  • faluállomány stabilizálódik, modernizálódik, csökkenő elvándorlás (3. fázis).
Emelkedő országok:
  1. Európában: (1) kelet-közép-európai szocialista országok: belső erőforrásra támaszkodás, lassú technológiaváltás, gyenge szolgáltató szektor. Rendszerváltás után: gyors átmenet, közelítés D-i félperifériához. (2) D. Európa: centrum kisugárzása, tőke- és technológia kihelyezés
  2. Latin-Amerika, főleg K. Ázsia: export-offenzív gazdaság
Új, technológiai alapú ipari szerkezetváltás; nem-termelő foglalkozások aránynövekedése. Új vállalati szervezet: több telephelyes vállalat. Rövidülő termék-életciklus, piac-vezérelte termelés. Rugalmas termelés
Osztályszerkezet bomlása, szélesedő középosztály, rugalmas iskolázottsági foglalkoztatás. Rétegződés. Multi- kulturalizmus erősödése fejlett országokban. Kétpólusú politikai világrendszer.
3. A dezurbanizáció
A fejlett országokban elterjedt, az európai félperiférián egyes elemei jelentek meg.
A népességnövekedés súlypontja a rurális térségekbe helyeződik át, nagyvárosi népesség csökken, elővárosi gyűrű kitágul, falu/város kiegyenlítődés
Innovációs centrum: É-Amerika (1960-as évektől), Ny-Európában 1970-es évektől: nem terjedt tovább, csak (részlegesen) az európai félperiférián jelent meg.
Posztindusztriális szakasz, szerkezeti alkalmazkodás az 1970-es évek világgazdasági korszakváltásához. A transznacionális nagyvállalatok kibontakozása. A K+F, az üzleti szolgáltatások és a kulturális gazdaság elterjedése a városgazdaságban.
Széles középosztály, a nem-materiális értékek (környezet-minőség, kultúra) növekvő fontossága. A neoliberális és a jóléti piacgazdaság ellentéte.
4. A globalizált urbanizáció
A típus a fejlett országokban jelent meg, de hatása az egész világot átfogja, az eddigi 3 típus érvényesülését is módosítja.
Globális városok kiemelkedése, melyek a világgazdaságot irányítják. A településrendszer egységesül, térszerkezete módosul (pl. kialakulnak a nagyvárosi régiók). A hierarchiák helyére hálózatok lépnek: a települési egyenlőtlenségek fő alapja a hálózatokon belüli hely, vagy az abból való kimaradás.
Az innovációs centrum: É-Amerika, Japán, Ny-Európa. A globalizáció teljes kibontakozása: az 1990-es évek.
Az információs társadalom, a transznacionális vállalati hálózatok elterjedése. A nemzetek feletti gazdasági integrációk. A gazdaságban a pénzügyi folyamatok válnak elsődlegessé. A termelés áthelyezése (outsourcing) az emelkedő országokba, felzárkózásukat, elsősorban Ázsiában, felgyorsítja.
Egypólusú világ, regionális konfliktusok gyarapodása, a liberális piacgazdaság felülkerekedése. A klasszikus képviseleti demokrácia gyengülése, társadalmi egyenlőtlenségek.