Versenyképességi mozaik

Tartalomjegyzék

• Versenyképességi mozaik
• Impresszum
• Bevezetés • Csath Magdolna
• chevron_right1. A versenyképesség fogalma és szerepének, mérésének változása: irodalmi áttekintés • Csath Magdolna
  • 1.1. Bevezető gondolatok
  • 1.2. A versenyképesség változó, gazdagodó értelmezése
  • 1.3. A versenyképesség kiterjesztése: a nemzeti vagyon növelésének fontossága
  • 1.4. A versenyképesség és a közepes fejlettségi csapda
  • 1.5. A versenyképesség és a termelékenység kapcsolata
  • 1.6. Az állam lehetőségei és feladatai a termelékenység, különösképpen a teljes tényezős termelékenység javításával kapcsolatban
  • 1.7. Összefoglaló gondolatok
• chevron_right2. A versenyképesség mérése a nemzetközi indikátorrendszerek tükrében • Nagy Balázs
  • 2.1. Bevezetés
  • 2.2. A Világbank Doing Business jelentése
  • 2.3. A Világgazdasági Fórum versenyképességi jelentése
  • 2.4. Az International Institute for Management Development (IMD) versenyképességi jelentése
  • 2.5. A Világgazdasági Fórum Európa 2020 versenyképességi jelentése
  • 2.6. A Magyar Nemzeti Bank versenyképességi jelentése
  • 2.7. Az Európai Unió regionális versenyképességi jelentése
  • 2.8. Összefoglaló gondolatok
• chevron_right3. A „nemzeti versenyképesség” értelmezéséről és méréséről a Világgazdasági Fórum versenyképességi jelentései és a többdimenziós globális válság fényében • Szentes Tamás
  • 3.1. Bevezető megjegyzések
  • 3.2. A nem egyenlő partnerek közötti kölcsönös függőségek
  • 3.3. Az országok belső gazdasági és társadalmi integráltsága, illetve dezintegrálódása
  • 3.4. Az országok gazdaságán belüli húzóágazat léte és szerepe
  • 3.5. A transznacionális társaságokkal való együttműködés előnyei és kockázatai
  • 3.6. Az állam, illetve a kormányzati politika szerepe
  • 3.7. A Világgazdasági Fórum versenyképességi jelentéseinek tartalmi és módszertani változásai
  • 3.8. Összefoglalás és következtetések
• chevron_right4. Nemzeti versenyképességi tanácsok • Csath Magdolna
  • 4.1. Bevezető gondolatok
  • chevron_right4.2. Nemzetközi tapasztalatok
    • 4.2.1. Az Európai Unió Versenyképességi Tanácsa
    • 4.2.2. Írország Versenyképességi Tanácsa
    • 4.2.3. Csehország Versenyképességi Tanácsa
    • 4.2.4. Szlovákia Termelékenységi és Versenyképességi Tanácsa
    • 4.2.5. Litvánia Versenyképességi Tanácsa
    • 4.2.6. Az Amerikai Egyesült Államok Versenyképességi Tanácsa
  • chevron_right4.3. A magyar Nemzeti Versenyképességi Tanács
    • 4.3.1. Világbank, Doing Business elemzés
    • 4.3.2. Az állami hatékonyság javításának főbb területei
    • 4.3.3. Munkaerőpiac, foglalkoztatottság és képzés
    • 4.3.4. Szakképzés, felnőttképzés, nyelvtudás, a fiatalok helyzete
    • 4.3.5. Befektetések ösztönzése
    • chevron_right4.3.6. Tematikus vizsgálatok, elemzések
      • 4.3.6.1. A digitalizáció helyzete
      • 4.3.6.2. Nemzetközi versenyképességi helyezés: az IMD 2020. évi tanulmánya
      • 4.3.6.3. Az üzleti környezet jellemzői
    • 4.3.7. Program a versenyképesebb Magyarországért
  • 4.4. Összefoglaló gondolatok
• chevron_right5. Fenntarthatóság: a fogalom, mérése és kapcsolata a versenyképességgel • Csath Magdolna
  • 5.1. Bevezető gondolatok
  • 5.2. A fenntarthatóság összefüggései
  • 5.3. A fenntarthatóság lényege, meghatározása
  • 5.4. Fenntarthatóság és versenyképesség: a mérés lehetőségei
  • 5.5. Az MNB 2021-es fenntarthatósági jelentése
  • 5.6. Fenntarthatóság európai összefüggésrendszerben
  • 5.7. Körforgásos gazdaság
  • 5.8. Összefoglaló gondolatok
• chevron_right6. A fenntarthatóság hatása a gazdaságpolitikára • Trautmann László
  • 6.1. Fenntarthatóság és haladás
  • chevron_right6.2. A hosszú távú fenntarthatósági követelmények
    • 6.2.1. Az infrastruktúra és a technológiai jövőkép átalakulása
    • 6.2.2. A fenntarthatóság intézményrendszere
    • 6.2.3. A narratíva gazdaságelmélete
  • chevron_right6.3. A fenntarthatóság középtávú szakasza
    • 6.3.1. Az olajalapú gazdaság vége – a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése
    • 6.3.2. A vízgazdálkodás és az ökológiai szempont
    • 6.3.3. A társadalmi fenntarthatóság
  • 6.4. Összefoglaló gondolatok
• chevron_right7. A társadalmi tőke és a versenyképesség összefüggései • Vinogradov Szergej
  • 7.1. A társadalmi versenyképesség és a társadalmi tőke fogalmi megközelítése
  • 7.2. Kapcsolati tőke, társadalmi hálózatok
  • 7.3. Értékek
  • 7.4. Társadalmi bizalom
  • 7.5. A társadalmi kohézió
  • 7.6. Összefoglaló gondolatok
• chevron_right8. A humán vagyon és a versenyképesség • Csath Magdolna
  • 8.1. Bevezetés
  • 8.2. Emberi erőforrás, humán tőke, humán vagyon – korai és korunkbeli nézetek
  • chevron_right8.3. A humán erőforrások, humán tőke, humán vagyon mérése: humánvagyon-tanulmányok
    • 8.3.1. A Világbank humántőke-indexe 2020
    • 8.3.2. Az emberi fejlettségi index (Human Development Index, HDI)
    • 8.3.3. A globális tudásindex (GKI) 2020
    • 8.3.4. IMD tehetségelemzés
  • 8.4. A humán vagyon sajátos problémái Magyarországon
  • 8.5. Összefoglaló gondolatok
• chevron_right9. Innováció, intellektuális tőke, versenyképesség: elméleti megfontolások • Csath Magdolna
  • 9.1. Bevezető gondolatok
  • 9.2. Az innováció: néhány definíció, értelmezés
  • 9.3. Az innováció és a „hely szelleme”
  • 9.4. Az innováció és az intellektuális tőke
  • chevron_right9.5. Az innováció mérése
    • 9.5.1. Az EU közösségi innovációs felmérése
    • 9.5.2. A globális innovációs index
  • 9.6. Összefoglaló gondolatok
• chevron_right10. Az innovációs együttműködések és a nemzeti versenyképesség összefüggésrendszere: az innovációs ökoszisztémák • Pongrácz Ferenc – Horváth Klaudia
  • 10.1. A versenyképesség és az innováció fogalmának kapcsolata
  • 10.2. Az innováció nem magányos tevékenység – Miért működnek együtt a gazdasági szereplők az innováció érdekében?
  • 10.3. Az innovációs ökoszisztéma fogalma, kialakulása, kritikai megközelítése
  • 10.4. Ökoszisztéma-modellek
  • 10.5. Az állam szerepe az innovációs ökoszisztémákban
  • chevron_right10.6. Az innovációs ökoszisztémák legfontosabb kihívásai
    • 10.6.1. Partnerek kiválasztása
    • 10.6.2. Az együttműködés megszervezése, vezetése és struktúrája
    • 10.6.3. Bizonytalan működési környezet és dinamikus képességek
    • 10.6.4. Az együttműködés alapja a bizalom, avagy az erős és gyenge kapcsolatok fontossága
    • 10.6.5. Az ökoszisztémák működésének értékelése, mennyiségi és minőségi tényezők
  • 10.7. Összefoglaló gondolatok
• chevron_right11. A mikro-, kis- és közepes vállalkozások (MKKV) szerepe a versenyképesség erősítésében • Varga János
  • 11.1. Bevezetés
  • 11.2. Az MKKV-szektor gazdasági jelentősége
  • 11.3. A nagyvállalatok és a kisvállalatok közötti választási dilemma
  • 11.4. Az MKKV-szektor fejlesztéspolitikai kérdései
  • 11.5. Az MKKV-szektor hozzájárulása a gazdaság erősödéséhez
  • 11.6. Hozzuk haza a gazdaságot!
  • 11.7. Az innováló és kísérletező MKKV-szektor
  • 11.8. Összefoglaló gondolatok
• chevron_right12. A regionális versenyképesség gazdasági kapcsolatrendszere • Káposzta József
  • 12.1. Bevezetés
  • 12.2. A térgazdasági növekedés átfogó kérdései
  • 12.3. A regionális versenyképesség gazdasági kapcsolatai
  • 12.4. A térgazdasági növekedés és a regionális versenyképesség történelmi kapcsolata
  • 12.5. A globalizáció hatása a regionális versenyképesség elméleteinek változására
  • 12.6. A regionális versenyképesség komplementer hatásai
  • 12.7. Összefoglaló gondolatok
• chevron_right13. A digitalizáció mint a versenyképesség javításának eszköze • Nagy Balázs
  • 13.1. Bevezetés
  • 13.2. Az IMD digitális versenyképességi indexe
  • 13.3. Digital Planet jelentés
  • 13.4. Digitális technológiák és okos városok
  • 13.5. Digitális technológiák és rurális területek
  • 13.6. Összefoglaló gondolatok
• Összefoglaló gondolatok • Csath Magdolna

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 758 7

DOI: 10.1556/9789634547587

A versenyképesség fogalmának korunk változó, nehezen kiszámítható környezetében új tartalmat, kibővített értelmezést kell nyernie. Vizsgálatát ezért további területekre is célszerű kiterjeszteni. A cégeknek és a nemzeteknek egyre inkább versenyképessé kell válnia válságállóképességben, rugalmasságban, előre gondolkodásban és a változások időbeli észlelésében és kezelésében. Ehhez innovációra, agilitásra, változtatási készségre és képességre van szükség.

E könyv tizenhárom, egymáshoz kapcsolódó, de ugyanakkor önálló életet is élő fejezetének fő üzenete éppen ez: a versenyképesség javításának kulcsa az innováció, a megújulás, a gazdasági szerkezet magas újdonságtartalmat hordozó arányának bővítése. Ebben pedig kulcsszerepet kell kapnia a humán vagyon bővítésének, és a társadalmi tőke, a bizalmi szint erősítésének. A versenyképesség ugyanakkor egyre inkább értékrend is: az emberek jól-létét, spirituális emelkedését és a környezeti állapot romlásának megakadályozását is jelenti. Ehhez – a mennyiségi célokon kívül – a minőség melletti elkötelezettség is szükséges.

Ez a könyv – bár sok fontos témát felvet – nem vállalhatta a nagyon szerteágazó versenyképességi témakör teljes feldolgozását. Mozaikokban ragadja meg a szerzők által legfontosabbaknak ítélt problémákat, amelyekkel kapcsolatban a gyakorlat számára is ajánlható javaslatokat is megfogalmaz. Ezzel szeretne hozzájárulni a versenyképességről zajló elméleti és gyakorlati vitákhoz, és a döntéshozók figyelmét is ráirányítani a szemléletváltás fontosságára. A könyvet vállalati szakembereknek, szaktanácsadóknak és egyetemi hallgatóknak is ajánljuk, remélve, hogy hasznosítják és tovább is fejlesztik a felvetett gondolatokat.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csath-versenykepessegi-mozaik//