5.6. Alkalmazás normatív és klinikai kontextusban: lehetőségek és korlátok
To add a note, please log in!
References
Choose the appropriate reference format:
| Harvard: | Deák Anita (2024): Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640422Downloaded: https://mersz.hu/link/m1250kiaek_229/#m1250kiaek_229 (2026. 10. 08.)
| |
| Chicago: | Deák Anita. 2024. Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640422(Downloaded: 2026. 10. 08.https://mersz.hu/link/m1250kiaek_229/#m1250kiaek_229) | |
| APA: | Deák A. (2024). Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640422. (Downloaded: 2026. 10. 08.https://mersz.hu/link/m1250kiaek_229/#m1250kiaek_229) |
Képi ingeranyagok kialakítása során kutatásmódszertani szempontból elsődleges cél a megismételhetőség és az összehasonlíthatóság, ezért a validálási tanulmányok jelentős hányadában főként magasan iskolázott, egészséges, fiatal felnőttek normatív adatait találjuk. A normatív adatok alapján következtetéseket vonhatunk le az érzelmi reaktivitásban megjelenő nemi különbségekről, az életkorral együttjáró érzelmi változásokról, valamint a kulturális hasonlóságokról és különbségekről.
To add a note, please log in!
References
Choose the appropriate reference format:
| Harvard: | Deák Anita (2024): Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640422Downloaded: https://mersz.hu/link/m1250kiaek_230/#m1250kiaek_230 (2026. 10. 08.)
| |
| Chicago: | Deák Anita. 2024. Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640422(Downloaded: 2026. 10. 08.https://mersz.hu/link/m1250kiaek_230/#m1250kiaek_230) | |
| APA: | Deák A. (2024). Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640422. (Downloaded: 2026. 10. 08.https://mersz.hu/link/m1250kiaek_230/#m1250kiaek_230) |
A speciális ingeranyagkészletek kialakításának gyakorlata rámutat azonban egy fontos szempontra. A normatív adatokra (pl. egy-egy képre vagy képcsoportra adott affektív válaszok átlagára, szórására) történő hagyatkozás tévútra vezetheti a kutatókat abban az esetben, ha speciális populációt vagy jelenséget vizsgálnak. Miből fakad(hat) a pontatlanság? Mire figyeljünk, ha érzelemkiváltó képi ingereket alkalmazunk klinikai jellegű csoportok vagy jelenségek tanulmányozásakor? A következő részben az elérhető tematikus ingergyűjtemények és speciális csoportokon végzett adatgyűjtések tükrében adunk választ a fenti kérdésekre.