6.3. Az affektív tér jellemzői

To add a note, please log in!

References
Choose the appropriate reference format:
Harvard:
Chicago:
APA:
A korábbiakban utaltunk rá, hogy a dimenzionális szemlélet képviselői egyetértenek abban, hogy a két legfontosabb faktor a valencia és az arousal. E két dimenzió meghatároz egy „affektív teret”. Mivel valamennyi IAPS-kép megítélésekor rendelkezésre állnak a valencia- és az arousalértékek átlagai, így megvizsgálható a képek affektív térben történő elrendeződése. Az arousalértékeket a X tengelyen, míg a kellemesség értékeket az Y tengelyen jelölve Lang jellegzetes „bumeráng” alakzatot kapott (Bradley és munkatársai, 2001) (12. ábra).
 

To add a note, please log in!

References
Choose the appropriate reference format:
Harvard:
Chicago:
APA:
12. ábra. Az IAPS-képek eloszlása jellegzetes bumeráng alakzatot formál a kellemesség és arousal dimenziókra adott értékek átlagai alapján
 

To add a note, please log in!

References
Choose the appropriate reference format:
Harvard:
Chicago:
APA:
Az affektív tér bal oldalán az alacsony arousalt kiváltó értékkel rendelkező képek helyezkednek el, míg a jobb oldalon a magas arousalt kiváltó ingerek két csoportra oszlanak. A felső részen találhatók a kellemesnek ítélt képek, míg az affektív tér alsó felében a kellemetlen képek helyezkednek el. Bradley és munkatársai (2001) két regressziós egyenest illesztettek a ponthalmazra, és feltételezésük szerint a bumeráng felső része a megközelítő rendszernek, míg az alsó rész az elkerülő/védekező rendszernek feleltethető meg. A megközelítő rendszert olyan ingerek aktiválják, amelyeket a megítélők kellemesnek tartanak, az intenzitásuk azonban a nyugodt állapottól a felfokozott állapotig nagy szórást mutat. Az elkerülő rendszert aktiváló kellemetlen ingerek a bumeráng alsó száránál találhatók, szintén nagy szórást mutatva az arousal mentén. Amennyiben az elkerülő- és a megközelítő rendszer aktivációja is gyenge (az inger nem rendelkezik sem negatív, sem pozitív töltettel), valamint az arousalszint is alacsony, abban az esetben az adott ingert semlegesnek tartjuk, vagy nem tekintjük érzelemmel telinek. Ilyenkor az organizmus nem mutat aktivációt: sem elkerülő, sem megközelítő viselkedés nem jelenik meg. Viselkedéses reakció hiányában az energia mozgósítása csekély mértékű. Amennyiben valamelyik motivációs rendszer aktivációja megnő, az arousalszint is emelkedik, ezzel jelezve a szervezet számára a fokozott figyelmi- és cselekvéses készenléti állapot szükségességét (Bradley és Lang, 2007b).

To add a note, please log in!

References
Choose the appropriate reference format:
Harvard:
Chicago:
APA:
Az affektív állapotok önbeszámolón alapuló megítélésének módszerével kapott kísérleti eredmények (Bradley és Lang, 2007b, 2007c) szintén a bifázisos modell létjogosultságát támasztják alá. Különböző érzelmi ingerek (képek, hangok, szavak és szövegrészletek) kellemesség és intenzitás mentén történő megítélése hasonló eredményt hozott (13. ábra).
 

To add a note, please log in!

References
Choose the appropriate reference format:
Harvard:
Chicago:
APA:
13. ábra. Érzelemkiváltó hangokra (bal oldali ábra) és szavakra adott értékek (jobb oldali ábra) eloszlása hasonló a kellemesség és arousal által meghatározott affektív térben
 
Menu