1.1. Tünetek

To add a note, please log in!

References
Choose the appropriate reference format:
Harvard:
Chicago:
APA:
A koszorúerek nagyfokú szűkülete (sztenózisa) nyomán fellépő vérellátási zavar (iszkémia) számos tünethez vezethet. Ezek közül a leggyakoribb a – főképp terhelésre fellépő – mellkasi fájdalom, nyomó/szorító érzés a mellkasban (angina pectoris), ami kisugározhat a nyakba, karokba (többnyire a bal karba), ritkán a hátba, s mindezt gyakran kíséri légszomj („mintha nem lenne elég levegő”), szédülés, illetve gyengeségérzés is.
 

To add a note, please log in!

References
Choose the appropriate reference format:
Harvard:
Chicago:
APA:
3.
Figyeljünk az előjelekre!
 
Az időben történő orvoshoz fordulás érdekében fontos hangsúlyozni, hogy e tünetek kialakulása gyakran nem „minden vagy semmi” jellegű folyamat. A betegek a koszorúér-betegség diagnózisa után gyakran számolnak be arról, hogy már hónapok, akár évek óta tapasztaltak bizonyos tüneteket – például nehezebben vették a levegőt megterhelő tevékenységek (például lépcsőzés) során, vagy jobban és hamarabb elfáradtak munkavégzés közben stb. Ezeknek azonban akkor nem tulajdonítottak nagy jelentőséget, vagy az idősödés természetes következményének tudták be. Fontos azonban figyelni ezekre az előjelekre, és a megelőzés érdekében inkább vizsgáltassuk ki e tüneteket!
 

To add a note, please log in!

References
Choose the appropriate reference format:
Harvard:
Chicago:
APA:
Az időben történő segítségkérést tekintve létfontosságú, ám kevéssé ismert tény, hogy férfiak és nők gyakran eltérő tüneteket tapasztalnak meg a koszorúér-szűkület, illetve a szívizom-infarktus kapcsán. A mellkasi fájdalom hasonlóképpen jelenik meg mindkét nem esetében, a nők azonban gyakrabban tapasztalnak meg atipikus tüneteket is (például hasi fájdalom, hányinger, légzési zavar), amelyek gyakran elfedik az anginát, így a diagnózist és a kezelést is tévútra vezethetik. [1, 2]

To add a note, please log in!

References
Choose the appropriate reference format:
Harvard:
Chicago:
APA:
Bizonyos esetekben azonban az iszkémia teljesen tünetmentes (néma [silent]) is lehet, ekkor prognózisa megegyezik ugyan a tünetek által kísért megbetegedéssel, de az orvoshoz fordulást, így a diagnózis felállítását és a kezelést is késleltetheti.
Menu