Tartalomjegyzék

• Az evolúció árnyoldala A lelki betegségek és az alternatív szexualitás darwini elemzése
• Impresszum
• Előszó
• A kötet szerzői
• I. rész Bevezetés
  • 1. Pszichológiai adaptáció és maladaptáció A lelki működés és zavarainak evolúciós megközelítése
    • 1.1. A viselkedés társadalomtudományos magyarázata
    • 1.2. Evolúciós pszichológia: egy új magyarázat
    • 1.3. Előhuzalozott, nem elrendelt
    • 1.4. A szavanna-elv
    • 1.5. Az evolúció megállt
    • 1.6. Evolúciós pszichopatológia
    • 1.7. További magyarázatok
  • 2. Az evolúciós pszichopatológia történeti előzményei
    • 2.1. A mentális betegség mint disszolúció. Jackson jelentősége
    • 2.2. A degenerációs gondolat és az eugenika születése
    • 2.3. A rekapitulációs eszme
    • 2.4. A disszociációfogalom a fejlődési fogyatékosságokértelmezésében
• II. rész Patológiák
  • 3. A búskomor Homo sapiens A depresszió tüneteinek evolúciós pszichológiai értelmezése
    • 3.1. Mi is a depresszió?
      • 3.1.1. Diagnózis
      • 3.1.2. A depresszió kialakulásának háttértényezői
        • 3.1.2.1. Genetikai faktorok
        • 3.1.2.2. Immunológiai faktorok
        • 3.1.2.3. Pszichoszociális faktorok
        • 3.1.2.4. Egyéb rizikófaktorok
      • 3.1.3. A depresszió kialakulásának proximatív elméletei
        • 3.1.3.1. Pszichoanalízis
        • 3.1.3.2. Magatartáselmélet
        • 3.1.3.3. Vulnerabilitás teória
        • 3.1.3.4. Kognitív teória
        • 3.1.3.5. Neurobiokémiai elméletek
    • 3.2. Depresszió az őskorban
      • 3.2.1. Főbb irányvonalak a depresszió evolúciós (ultimatív) elméleteihez
      • 3.2.2. Depressziós állapotok darwini elméletei
        • 3.2.2.1. Erőforrás-/energiakonzervációs elméletek
        • 3.2.2.2. A társas versengés elméletei
        • 3.2.2.3. A depressziós hangulat kötődéselmélete
        • 3.2.2.4. A szociális rizikó hipotézis – az elméletek integrációjára való törekvés
      • 3.2.3. A klinikai depresszió evolúciós magyarázatai
        • 3.2.3.1. Hibás mechanizmus: krónikus stressz és klinikai depresszió
        • 3.2.3.2. Szociális navigáció hipotézis
        • 3.2.3.3. A depresszió mint alkudozás
        • 3.2.3.4. Nettle egyéni különbségek modellje
        • 3.2.3.5. Depressziós temperamentum – egy integratív elképzelés
    • 3.3. Terápiás implikációk az evolúciós pszichológia perspektívájából
      • 3.3.1. A nemi különbségek evolúciós jelentősége
      • 3.3.2. Evolúciós pszichológiai modellek és a depresszió terápiája
  • 4. Szenvedélyek rabságában A szerhasználat és a függőség evolúciós gyökerei
    • 4.1. Evolúciós megközelítés
      • 4.1.1. A szelekció feltételei
      • 4.1.2. Genetikai alapok
      • 4.1.3. Variáció
    • 4.2. A magyarázatok típusai
    • 4.3. A közvetlen nyereség elmélete
      • 4.3.1. Viselkedési rendszerek komponensei
      • 4.3.2. Hátrányok
      • 4.3.3. Előnyök
    • 4.4. Ingerkeresés és kockázatvállalás
      • 4.4.1. A kockázatvállalás evolúciója
      • 4.4.2. Fiatal férfi szindróma
      • 4.4.3. Függőség és kockázatvállalás
      • 4.4.4. Hormonális mechanizmusok
    • 4.5. Műtermék-hipotézis – az érzelmi szabályozás zavarai
      • 4.5.1. Érzelmi szabályozás
      • 4.5.2. Kettős motiváció: vágyni és akarni
  • 5. Az evolúció pszichiátriai paradoxona A szkizofrénia evolúciós pszichopatológiai megközelítései
    • 5.1. A szkizofrénia diagnózisa
    • 5.2. A szkizofrénia etiológiája (proximatív magyarázatok)
    • 5.3. A kezelés módozatai
    • 5.4. A szkizofrénia helyzete evolúciós megközelítésben – alapfeltevések
      • 5.4.1. Egészség-betegség dichotómia vagy kontinuum
      • 5.4.2. A szkizofrénia mint humánspecifikus betegség
      • 5.4.3. A szkizofrénia az emberiséggel egyidős
      • 5.4.4. A szkizofrénia földrajzi eloszlása egyenletes
      • 5.4.5. A szkizofrénia csökkenti a szaporodási képességet (alacsony génátadási ráta)
      • 5.4.6. A szkizofrénia mint betegségegység
    • 5.5. Evolúciós pszichopatológiai elméletek a szkizofréniával kapcsolatban
      • 5.5.1. Lassú szelekció
        • 5.5.1.1. A környezet változása
        • 5.5.1.2. A szelekció sebessége lassú
        • 5.5.1.3. A mutációs ráta (majdnem) egyenlő a szelekciós rátával
      • 5.5.2. A betegség hátrányát valamiféle előny kompenzálja
        • 5.5.2.1. Egyedszintű előny
        • 5.5.2.2. Rokonszelekciós modell
        • 5.5.2.3. Csoportszintű előnyök
        • 5.5.2.4. Az emberiség törzsfejlődési szintjén – azaz a humánfejlődés melléktermékeként értelmezett szkizofrénia
          • 5.5.2.4.1. A kreativitásért fizetett ár
          • 5.5.2.4.2. A szociális készségekért fizetett ár
          • 5.5.2.4.3. A nyelvi készségért fizetett ár
          • 5.5.2.4.4. A hosszan tartó agyi fejlődési folyamatért (ami magasabb agyi plaszticitást, rugalmasabb tanulási képességet is eredményezett) fizetett ár
          • 5.5.2.4.5. A humánagy mint nagy energiaigényű szerv
  • 6. Nem (sz)épléleknek való vidék A borderline személyiségzavar evolúciós megközelítése
    • 6.1. A borderline személyiségzavar proximatív megközelítésben
      • 6.1.1. Elöljáróban – a személyiségzavarokról általában
      • 6.1.2. A BPD előfordulási gyakorisága
      • 6.1.3. A borderline személyiségzavar tünettana
      • 6.1.4. A borderline működésmód legfőbb jellemzői
      • 6.1.5. A borderline személyiség kialakulása az egyedfejlődés során
    • 6.2. A borderline személyiségzavar kezelési lehetőségei
    • 6.3. A borderline személyiségzavar kialakulásának ultimatív okai
      • 6.3.1. A borderline személyiségzavar mint túlélési stratégia
        • 6.3.1.1. A bántalmazó gondozó közelségének fenntartása
        • 6.3.1.2. A borderline személyek mint csalók
      • 6.3.2. A borderline személyiségzavar mint szélsőséges reprodukciós stratégia
      • 6.3.3. Az alternatív stratégiáktól a zavarig
  • 7. A Sötét Hármas A narcizmus, a machiavellizmus és a pszichopátia evolúciós gyökerei
    • 7.1. A fogalom definíciója és eredete
      • 7.1.1. Hasonlóságok és eltérések a Sötét Hármas tagjai között
      • 7.1.2. A Sötét Hármas tagjainak összefüggései a személyiség fő dimenzióival
      • 7.1.3. A viselkedésgenetikai kutatások eredményei
    • 7.2. A Sötét Hármast alkotó személyiségtípusok bemutatása
      • 7.2.1. Narcizmus
        • 7.2.1.1. A szubklinikus narcizmus típusai, fő jellegzetességei és felmérése
        • 7.2.1.2. A narcizmus etiológiája
      • 7.2.2. Machiavellizmus – ellentmondásos definíciók, eltérő megközelítések
        • 7.2.2.1. A machiavellizmus fogalma a primatológiában és a pszichológiában
        • 7.2.2.2. Fő vonások – világnézet, viselkedési stílus, nemi különbségek és a felmérés módszerei
      • 7.2.3. Pszichopátia
        • 7.2.3.1. A pszichopátia két típusa – eltérések, hasonlóságok, terápiás kilátások és az etiológia kérdései
    • 7.3. A Sötét Hármas kialakulására és fennmaradására vonatkozó evolúciós magyarázatok
      • 7.3.1. A Sötét Hármas elhelyezkedése az élettörténeti stratégiák elméletében
      • 7.3.2. A szelekciós mechanizmusok szerepe és a modern környezet
  • 8. Étel és test a civilizáció (torz) tükrében Az evészavarok evolúciós elméletei
    • 8.1. Az evészavarok klinikai és etiopatogenetikai áttekintése
      • 8.1.1. A különböző evés- és testképzavarok
        • 8.1.1.1. Anorexia nervosa
        • 8.1.1.2. Bulimia nervosa
        • 8.1.1.3. Falászavar (binge eating disorder)
        • 8.1.1.4. Izomdiszmorfia
        • 8.1.1.5. Orthorexia nervosa
      • 8.1.2. Az evészavarok etiopatogenezise
        • 8.1.2.1. A biopszichoszociális modell
        • 8.1.2.2. Szelektív modellek
    • 8.2. Az evészavarok evolúciós szemszögből
      • 8.2.1. Általános evolúciós elméletek
        • 8.2.1.1. Szelekció
        • 8.2.1.2. Adaptáció
        • 8.2.1.3. Egyéb evolúciós mechanizmusok
      • 8.2.2. Az evészavarok lehetséges magyarázatai evolúciós szemszögből
        • 8.2.2.1. Csoporthoz tartozás
        • 8.2.2.2. Az anorexia nervosa mint fenyegetettségre adott válasz
        • 8.2.2.3. Nemi szelekció
        • 8.2.2.4. Az éhség és éhezés hatása
        • 8.2.2.5. Serdülőkori túlsúly, pubertáskori változások
        • 8.2.2.6. Reproduktív szuppresszió
        • 8.2.2.7. Rokonszelekció
        • 8.2.2.8. Szülői manipuláció
    • 8.3. Az evészavarok diagnózisa
    • 8.4. Az evészavarok kezelése
    • 8.5. Az evészavarok prevenciója
• III. rész. Alternativitás
  • 9. Túl a barátságon A homoszexualitás mint alternatív szexuális viselkedés
    • 9.1. A homoszexualitás etimológiája
    • 9.2. A homoszexualitás kialakulásának proximatív magyarázatai
      • 9.2.1. A magzati fejlődés hormonális hatásai
      • 9.2.2. Anatómiai eltérések az agyban
      • 9.2.3. Genetikai megközelítés
      • 9.2.4. Születési sorrend hatás és az anyai immunizáció
      • 9.2.5. Pszichológiai elméletek
    • 9.3. A homoszexualitás kialakulásának ultimatív elméletei
      • 9.3.1. A rokonszelekciós hipotézis és a homoszexualitás
      • 9.3.2. Szülői manipulációs modell
      • 9.3.3. Testvérrivalizációs elmélet
      • 9.3.4. Melléktermék-hipotézis
      • 9.3.5. Szövetségkötési elmélet
      • 9.3.6. Antagonisztikus szelekció
    • 9.4. Homoszexualitás és diagnózis
  • 10. Áruba bocsátott szexualitás A prostitúció evolúciós eredete
    • 10.1. Társadalomtudományi diskurzusok
      • 10.1.1. Legális-morális paradigma
      • 10.1.2. A nemi egyenjogúság paradigmája
      • 10.1.3. A szabad választás paradigmája
    • 10.2. A prostitúció pszichológiája
    • 10.3. Evolúciós magyarázatok
      • 10.3.1. A férfiszexualitás természete
      • 10.3.2. A női promiszkuitás motivációs bázisa
      • 10.3.3. Viselkedésökológiai nézőpont
      • 10.3.4. Elfutó szelekció
• IV. rész. Alkalmazás
  • 11. Alkalmazott evolúciós pszichopatológia Kutatási eredmények alkalmazási lehetőségei a gyakorlatban
    • 11.1. Az evolúciós megközelítés alkalmazási lehetőségei a mentális betegségek kezelésében
      • 11.1.1. Diagnózis
        • 11.1.1.1. Milyen jellegű információkat gyűjtsünk?
        • 11.1.1.2. Hogyan gyűjtsük az információkat?
        • 11.1.1.3. Hol gyűjtsük az információkat?
      • 11.1.2. Terápia
        • 11.1.2.1. Tünetközpontú kezelés
      • 11.1.3. Prevenció
        • 11.1.3.1. Fejlődési prevenció és intervenció
    • 11.2. Korlátozó tényezők
      • 11.2.1. Laza adaptácionizmus
• Irodalom