3. Percepciós kísérlet

To add a note, please log in!

References
Choose the appropriate reference format:
Harvard:
Chicago:
APA:
A magyar deklaratív kérdések intonációja egy vagy több karakterdallamból tevődik össze a megnyilatkozás hosszától függően. A (10) példában szereplő deklaratív kérdés három karakterdallamot tartalmaz, melyek intonációja Varga szerint L*H-L%.
 

To add a note, please log in!

References
Choose the appropriate reference format:
Harvard:
Chicago:
APA:
(10)
^Bekapcsolva hagytad a ^mobiltelefont a ^színházban?
 

To add a note, please log in!

References
Choose the appropriate reference format:
Harvard:
Chicago:
APA:
De ez nem jelenti, hogy mindhárom karakterdallam ugyanarról a hangmagasságról indul. Amikor több karakterdallamot fűzünk össze egy megnyilatkozásban, azok hatnak egymásra: az egyes kontúrok prozódiáját befolyásolhatja az, hogy hanyadikként szerepelnek a sorban, ugyanis minden megnyilatkozás ki van téve a deklinációnak, vagyis annak a beszédprodukciótól nem független tendenciának, hogy az alapfrekvencia az idő elteltével arányosan fokozatosan csökken (Gussenhoven 2004). Nem kizárt, hogy a magyar deklaratív kérdésekben az alapfrekvencia csökkenő értékei konvencionalizálódtak, vagyis elválaszthatatlanul hozzátársultak a deklaratív kérdések valamelyik olvasatához. Ha valóban létezik a deklaratív kérdések egyes olvasataiban ez a fajta konvencionalizálódás, az egyes karakterdallamok egymáshoz képesti kiindulópontjai befolyásolhatják a résztvevők válaszadását. Ezt a kérdést a jelen cikk nyitva hagyja.

To add a note, please log in!

References
Choose the appropriate reference format:
Harvard:
Chicago:
APA:
A deklaratív kérdések intonációjának jellemzéséhez tehát legalább kétféle információra van szükség: az egyes karakterdallamok dallamformájára és a karakterdallamok egymáshoz képesti összehasonlítására a kezdeti alapfrekvencia és egyéb prozódiai jegyek szempontjából (például hangterjedelem). Ebben a cikkben csak az egyes karakterdallamokat vizsgálom. Arra keresem a választ, hogy az adott karakterdallamokat eltérő pragmatikai funkcióval társítják-e a résztvevők, valamint hogy Gussenhoven–Chen (2000) eredményeivel összhangban befolyásolják-e a beszélőnek tulajdonított propozicionális attitűdöt.
 
Menu