Table of contents

• PRIVATIZÁCIÓ ÉS ÁLLAMOSÍTÁS MAGYARORSZÁGON II.
• Impresszum
• II. Intézmények, technikák
  • 4. Az állam privatizációs és vagyonkezelő intézményei
    • 4.1. Kell egy szervezet!
    • 4.2. A kezdet kezdete
      • 4.2.1. Az ÁVÜ megalakulásának körülményei
      • 4.2.2. Az ÁVÜ döntési mechanizmusa, szervezeti felépítése
      • 4.2.3. Az ÁVÜ által kezdeményezett privatizációs programok
        • 4.2.3.1. Az Első Privatizációs Program
        • 4.2.3.2. A Második Privatizációs Program
        • 4.2.3.3. A belvárosi irodaház program
        • 4.2.3.4. A külkereskedelmi vállalatok átalakítása
        • 4.2.3.5. Kastélyprogramok, 1993–2025
        • 4.2.3.6. A sportpálya-program
        • 4.2.3.7. Az ÁVÜ-re rákényszerített ágazati minisztériumi programok
      • 4.2.4. Az ÁVÜ döntési mechanizmusai
      • 4.2.5. Az ÁVÜ igazgatótanácsának működése
      • 4.2.6. 1992: változik a szélirány
    • 4.3. Két szervezet egymás mellett
      • 4.3.1. Az ÁV Rt. megalakulásának körülményei
      • 4.3.2. A holding, ami csak (angol) nevében volt holding
      • 4.3.3. Az ÁV Rt. szervezeti felépítése
        • 4.3.3.1. Részvénytársaság vagy költségvetési szerv?
        • 4.3.3.2. Rt. vagy „különleges rt.”?
        • 4.3.3.3. Ágazati vagy funkcionális belső szervezet kell?
        • 4.3.3.4. Az állami vagyon nyilvántartásának számviteli ellentmondásai
      • 4.3.4. Az ÁV Rt. igazgatóságának működése
      • 4.3.5. Az ÁVÜ és az ÁV Rt. konfliktusai
    • 4.4. A privatizációs törvény születése és az ÁPV Rt. felállítása
      • 4.4.1. Miért volt szükség új törvényre és stratégiára?
      • 4.4.2. Az ÁPV Rt. megalakulásának körülményei
      • 4.4.3. Bokros Lajos ellenvéleménye
      • 4.4.4. Az ÁPV Rt. tőkeleszállítása
    • 4.5. Az ÁPV Rt. működése
      • 4.5.1. Az ÁPV Rt. első igazgatósága
      • 4.5.2. Egy elvetélt SZDSZ-es kísérlet
      • 4.5.3. 1997: Kezdődik a végjáték?
      • 4.5.4. A privatizációs szervezet leértékelődése
      • 4.5.5 1998–2002: Még sincs vége!
      • 4.5.6. 2002–2007: Újabb öt év haladék
    • 4.6. A vagyonkezelő intézmények alvállalkozásai
      • 4.6.1. Az elfelejtett Pri-Man Kft.
      • 4.6.2. Az ÁPV Rt. utódszervezetei
      • 4.6.3. Privatizációs Kutatóintézet, 1991–1998
    • 4.7. A kincstárivagyon-kezelő szervezet(ek)
      • 4.7.1. Kincstári törvény – ami nincs
      • 4.7.2. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI)
      • 4.7.3. Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA)
      • 4.7.4. Az NFA megszűnése
      • 4.7.5. A nemzeti parkok
      • 4.7.6. A Miniszterelnöki Hivatal – mint szuperholding?
    • 4.8. A vagyontörvény és az MNV Zrt. megalapítása
      • 4.8.1. Minisztériumi háttérintézmény – társasági formában
      • 4.8.2. A vagyon mégsem került egy kézbe
      • 4.8.3. Visszavont kísérletek a privatizáció felgyorsítására
      • 4.8.4. Egyre bonyolultabb, egyre átláthatatlanabb szervezet
      • 4.8.5. A vagyontörvény első három évének tanulságai
      • 4.8.6. A 2. Orbán-kormány újra szétszedte az MNV Zrt.-t
    • 4.9. A 2012-es Alaptörvény és következményei
      • 4.9.1. Akárki lehet az állami vagyon kezelője?
      • 4.9.2. A 3. Orbán-kormány is változtatott
      • 4.9.3. A 4. Orbán-kormány kiüresítette az MNV Zrt.-t
      • 4.9.4. Privatizáció helyett „kikerülés” és „kivezetés”
      • 4.9.5. Ágazati minisztériumoknál az állami vagyon
    • 4.10. FÜGGELÉK: Nemzetközi kitekintés
    • 4.11. FÜGGELÉK: Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a kastélytörvényt
  • 5. Kvázitulajdonosok megjelenése
    • 5.1. Privatizáció verseny és pénz nélkül
    • 5.2. A települési önkormányzatok
      • 5.2.1. Tulajdonszerzés a belterületi föld jogán
      • 5.2.2. Az önkormányzatok alapítói jogon járó részesedései
      • 5.2.3. Az önkormányzatok harca az áram- és gázszolgáltatókért
      • 5.2.4. A gyógyszertári csata
      • 5.2.5. Kell a Zsolnay, és amit még lehet ….
      • 5.2.6. Itt a vége…
    • 5.3. A társadalombiztosítási önkormányzatok
      • 5.3.1. A történet eleje: 300 milliárdos ígéret
      • 5.3.2. A történet vége: teljes visszaállamosítás 1998-ban
    • 5.4. Alkalmazotti tulajdonszerzés
      • 5.4.1. Az alkalmazottak kisebbségi tulajdonlása
        • 5.4.1.1. Dolgozói részvények kibocsátása az átalakulási törvény alapján (PEH)
        • 5.4.1.2 . Dolgozói részvény-vásárlás
        • 5.4.1.3. A menedzsment extra kedvezményei
        • 5.4.1.4. Vagyonjegyek átkonvertálása
      • 5.4.2. Az MRP mint a proudhonizmus újraélesztése
      • 5.4.3. Vezetői kivásárlás (MBO)
      • 5.4.4. A szakszervezetek tulajdonszerzése
    • 5.5. A mezőgazdasági termelők tulajdonszerzése az élelmiszeriparban
    • 5.6. Kiszervezések alapítványi formában 2014-től
      • 5.6.1. Új szerepben az MNB?
      • 5.6.2. Az egyetemek kváziprivatizációja, 2019–2023
      • 5.6.3. A Petőfi Irodalmi Múzeum mint vagyoncentrum
      • 5.6.4. Az MCC mint vagyoncentrum
      • 5.6.5. A devizahitelesek ingatlanainak visszavásárlása, 2011–2022
  • 6. A legértékesebb cégek eladása külföldi befektetők részére
    • 6.1. A „kemény mag” privatizációja
      • 6.1.1. A tortaszeletelés analógiája
        • 6.1.1.1. Tervhivatali-ágazatpolitikai meggondolások
        • 6.1.1.2. Szakszervezetek és önkormányzatok
        • 6.1.1.3. Félelem Oroszországtól
        • 6.1.1.4. Nemzetbiztonsági érdekek
        • 6.1.1.5. A közvélemény hangja
      • 6.1.2. Pénzügyi vagy szakmai befektetőkre építsük a privatizációs stratégiát?
      • 6.1.3. Többségi vagy kisebbségi csomagot adjon el a magyar állam?
      • 6.1.4. Az aranyrészvénytől a lex Molig
      • 6.1.5. Egyben vagy külön értékesítsük a „kemény mag” vállalatait?
      • 6.1.6. Az állami tulajdon felhígulása privatizáció előtt
      • 6.1.7. Eladás és/vagy tőkeemelés?
      • 6.1.8. Milyen szerepet kapjanak a minisztériumok a privatizációban?
      • 6.1.9. Nyílt vagy zárt, egy- vagy többfordulós pályázat?
      • 6.1.10. Vezetőváltás privatizáció közben
      • 6.1.11. Az állami tulajdonban maradt nagy cégek csúcsvezetői
      • 6.1.12. Mire fordítsuk a privatizációs bevételeket?
      • 6.1.13. Blue chip-részvények elzálogosítása
      • 6.1.14. Suchman Tamás szerepe
      • 6.1.15. FÜGGELÉK: Kína és Oroszország külön útja
        • 6.1.15.1. A kínai megavállalatok kialakulása
        • 6.1.15.2. A posztszocialista privatizáció orosz modellje
    • 6.2. A szabályozási környezet megteremtése
      • 6.2.1. Privatizáció és reguláció
      • 6.2.2. Az ún. természetes monopóliumokról
      • 6.2.3. A vertikálisan integrált rendszerek szétválasztása
      • 6.2.4. A vezetékes szolgáltatások sajátosságai
        • 6.2.4.1. Villamosenergia-ipar
        • 6.2.4.2. Kőolajtermelés és -szállítás
        • 6.2.4.3. Földgáz, városi gáz, palackos gáz
        • 6.2.4.4. Verseny magyar módra: a (gáz)liberalizációval is lehet trükközni
        • 6.2.4.5. A vízszolgáltatás (ivóvíz, csatornázás)
      • 6.2.5. A vasút mint elméleti közgazdasági probléma
      • 6.2.6. A tulajdonosi jogosítványok megoszlása az állam és az önkormányzatok között
      • 6.2.7. Az Európai Unió és a piacok liberalizációja
      • 6.2.8. A független szabályozó szervezetek összeolvasztása 2021-ben
      • 6.2.9. Koncesszió és a profitok szabályozása
      • 6.2.10. A villamosenergia-ipar hosszú távú megállapodásai
      • 6.2.11. Árszabályozás és liberalizáció az oligopolisztikus piacokon, 1990–2010
      • 6.2.12. Választások előtt nem emelkednek az árak
      • 6.2.13. Rezsicsökkentési kampány, 2010–2023
      • 6.2.14. A pénzügyi piacok liberalizációja
      • 6.2.15. Mi lett a szerencsejáték-üzlet monopolhelyzetével?
      • 6.2.16. A lakossági hulladékszállítás szabályozása 2013–2023
      • 6.2.17. A termőföld-tulajdonszerzés alkotmányellenes korlátozása 1994–2024 között
    • 6.3. A légi közlekedés privatizációja
      • 6.3.1. A történet eleje és vége
      • 6.3.2. A Malév kétszeri eladása és kétszeri visszaállamosítása
        • 6.3.2.1. A Malév tőkeemeléses eladása
        • 6.3.2.2. Válás magyar módra
        • 6.3.2.3. Jönnek az angolok?
        • 6.3.2.4. Négy évig senkinek sem kellett ….
        • 6.3.2.5. Kínai, orosz vagy magyar vevő jön?
        • 6.3.2.6. Orosz befektető magyar strómanon keresztül
        • 6.3.2.7. A Fidesz strómanját Demjánnak hívták
        • 6.3.2.8. A Malév csődje speciális szabályok szerint
      • 6.3.3. A Budapest Airport eladása – 75 éves vagyonkezelési szerződés keretében
      • 6.3.4. A Malév csődjét a repülőtér meglepően könnyen túlélte
      • 6.3.5. A Covid-válság után ismét támad a kormány
    • 6.4. A Matáv privatizációja három szakaszban
      • 6.4.1. A magyar telefónia lemaradása
      • 6.4.2. A telefonhálózat területi szétdarabolása
      • 6.4.3. A privatizáció első etapja
      • 6.4.4. A második etap kényszerpálya
      • 6.4.5. Sikeres tőzsdei bevezetés – szerencsétlen időzítéssel
      • 6.4.6. Az utolsó etap
    • 6.5. A villamosenergia-ipar privatizációja
      • 6.5.1. Mérleg: áttörés és visszarendeződés
      • 6.5.2. MVM – egykor az ország legnagyobb társasága
      • 6.5.3. A kétszintű társasági rendszer problémái
      • 6.5.4. A privatizáció első kísérlete
      • 6.5.5. Sikeres privatizáció 1995-ben
      • 6.5.6. Lassú víz partot mos …
      • 6.5.7. Robbannak az aknák
      • 6.5.8. Szabálytalan alku a szakszervezetekkel
      • 6.5.9. Titkos megállapodások a befektetőkkel
      • 6.5.10. A Fidesz másképp látja…
      • 6.5.11. Liberalizáció magyar módra
      • 6.5.12. Küszködés a Vértesi Erőművel
      • 6.5.13. A menedzsment visszavág
      • 6.5.14. Kocsis-korszak az MVM-ben
      • 6.5.15. Teljesen átrendeződnek a nyugat-európai piacok
      • 6.5.16. Paks 2 – nem kellett volna még dönteni róla
      • 6.5.17. A Fidesz mindent visszacsinált
    • 6.6. A regionális gázszolgáltatók privatizációja
      • 6.6.1. Bevezetés
      • 6.6.2. A regionális gázszolgáltatók kialakulása
      • 6.6.3. Mi lesz a gáz árával?
      • 6.6.4. A pályázat
      • 6.6.5. Elő- és utójáték
      • 6.6.6. A budapesti gázszolgáltató (Főgáz) külön privatizációja
      • 6.6.7. A gázszolgáltató cégek visszaállamosítása
    • 6.7. A Mol eladása – vegye bárki, csak ne az oroszok
      • 6.7.1. Bevezetés
      • 6.7.2. Egy integrált nemzeti vállalat
      • 6.7.3. Átalakulás – vagyonértékelés nélkül
      • 6.7.4. Részvényosztogatás – koncepció nélkül
      • 6.7.5. Lenyeljen-e mindent a Mol?
        • 6.7.5.1. A Mineralimpex-történet
        • 6.7.5.2. A TVK-t csak később nyelte le a Mol
        • 6.7.5.3. A BorsodChem tőzsdei privatizációja
        • 6.7.5.4. A szolnoki Kőolajkutató Vállalat kálváriája
        • 6.7.5.5. A Rotary Rt.-t a menedzsment szerezte meg
        • 6.7.5.6. Az Olajterv cikcakkjai
      • 6.7.6. A privatizációs koncepció változása
      • 6.7.7. Másodszorra jobban ment
      • 6.7.8. A tőzsdei értékesítés harmadik üteme
      • 6.7.9. A gázár-vita és az ÖMV első lopakodó hadművelete
      • 6.7.10. Egymilliárd dolláros regionális expanzió
      • 6.7.11. Liberalizáció
      • 6.7.12. A gázüzletág értékesítése és a negyedik tőzsdei menet
      • 6.7.13. A Mol saját magát veszi…
      • 6.7.14. Az ÖMV utolsó rohama
      • 6.7.15. Mégis orosz kézbe kerül a cég?
      • 6.7.16. Mennyit is kaptunk a Molért?
      • 6.7.17. Az állam eldugta a maradék Mol-részvényeket
    • 6.8. Antenna Hungária: privatizáció a médiaháború fogságában
      • 6.8.1. Bevezetés
      • 6.8.2. Mit kínáltunk eladásra?
      • 6.8.3. Sorozatos vezetési válság
      • 6.8.4. Az első privatizációs stratégia
      • 6.8.5. A pályázat
      • 6.8.6. A privatizáció nem aktuális?
      • 6.8.7. Próbálkozások a tőzsdén
      • 6.8.8. Tíz év után végre siker
      • 6.8.9. Mégis a franciák nyertek
      • 6.8.10. A franciák visszaadták
      • 6.8.11. Újra magánkézben az AH
    • 6.9. Privatizáció a biztosítási és a bankszektorban
      • 6.9.1. Úttörő szerepben
      • 6.9.2. A két nagy biztosító diszkrét privatizációja, 1986–1990
      • 6.9.3. A külföldi tőke első megjelenése a bankszektorban
      • 6.9.4. Privatizáció helyett konszolidáció, 1991–1994
      • 6.9.5. Fordulat: a nagy bankokat is el kell adni!
      • 6.9.6. Bankprivatizáció pályázat nélkül – az MKB esete
      • 6.9.7. Az OTP és Csányi Sándor siker örténete
        • 6.9.7.1. Mit adtunk el?
        • 6.9.7.2. Változó privatizációs koncepciók
        • 6.9.7.3. Gyurcsány Ferenc csatái Csányi Sándor ellen
      • 6.9.8. A Budapest Bank kínkeserves eladása
      • 6.9.9. Gyors siker: az MHB privatizációja
      • 6.9.10. Végre verseny: a Takarékbank, a K&H Bank és a Mezőbank privatizációja
      • 6.9.11. A kis és közepes méretű bankok megszűnése
      • 6.9.12. FHB – a fölösleges állami bank, 1997–2018
      • 6.9.13. A Postabank és Princz Gábor kudarca
      • 6.9.14. Az MNB-bankok privatizációja, 1993–2001
      • 6.9.15. Tanulságok
      • 6.9.16. FÜGGELÉK: A magyar banki és biztosítási szektor áttekintő adatbázisa, 1975 – 2015
    • 6.10. Kit érdekel a víz és a szennyvíz?
      • 6.10.1. A regionális vízművek helyzete
      • 6.10.2. Privatizál a főváros
      • 6.10.3. A regionális cégekkel semmi sem történik
      • 6.10.4. Mindent egy kézbe?
    • 6.11. A vasút privatizációjának kezdetei
      • 6.11.1. MÁV: A 156 éves óriásvállalat
      • 6.11.2. Működhet-e nyereségesen a MÁV?
      • 6.11.3. A vasút szerepe a gazdasági növekedésben
      • 6.11.4. Ami a tisztánlátást zavarja...
      • 6.11.5. Két lehetséges stratégia
      • 6.11.6. A MÁV Cargo privatizációja
      • 6.11.7. Az osztrákok kiszorítása a GYSEV-ből
      • 6.11.8. Merre tovább?
      • 6.11.9. A MÁV megkapta a Volán-vállalatokat, 2021
    • 6.12. A gyógyszeripar privatizációja
      • 6.12.1. Bevezetés
      • 6.12.2. Chinoin – „igen” az első kérőnek
      • 6.12.3. Human – először kanadai kézbe
      • 6.12.4. Richter – önállóan és egyedül
        • 6.12.4.1. A kezdetek
        • 6.12.4.2. Tőzsdei vezetés
        • 6.12.4.3. A maradék 25%-nyi részvény elzálogosítása
        • 6.12.4.4. Út az ellenséges kivásárlás felé?
      • 6.12.5. Egis – kanyargós út a szakmai befektetőhöz
      • 6.12.6. Biogal – nem ők döntöttek
      • 6.12.7. Alkaloida – ötödszörre sikerült
      • 6.12.8. Reanal – végül magyar kézbe került
      • 6.12.9. Összegzés
    • 6.13. A MAHART szétesése és eltűnése
      • 6.13.1. A magyar hajózás története a II. világháború után
      • 6.13.2. Holdingstruktúra a vagyonfelélés szolgálatában
        • 6.13.2.1. A belföldi folyami személy- és áruszállítás privatizációja
        • 6.13.2.2. A tengerhajózás felszámolása
        • 6.13.2.3. A balatoni hajók ingyenes és törvénytelen átadása az önkormányzatoknak
        • 6.13.2.4. Mi lett az ingatlanpiaci cégekkel?
        • 6.13.2.5. Az Interlightert nem sikerült eladni
        • 6.13.2.6. A kiüresített holding megszűnése
        • 6.13.2.7. Az MNV Zrt. lemondott az állami tulajdonú hajózási cégekről
    • 6.14. A Posta állami tulajdonban maradt
      • 6.14.1. Bevezetés
      • 6.14.2. Postából állami pénzügyi holding
      • 6.14.3. A postai piac liberalizációja
      • 6.14.4. Az Orbán-korszak
    • 6.15. A Volánt lenyelte a MÁV
      • 6.15.1. Bevezetés
      • 6.15.2. A rendszerváltás hatása
      • 6.15.3. Holding-struktúra vagy minden a MÁV-é lesz (2010–2020)?
    • 6.16. FÜGGELÉK: A Magyar Köztársaság kormányának privatizációs stratégiája, 1994–1998
      • 6.16.1. Bevezetés
      • 6.16.2. Az új privatizációs törvény alapelvei
      • 6.16.3. Az új privatizációs szervezet
        • 6.16.3.1. A privatizációs szervezet ellenőrzése
      • 6.16.4. Döntési mechanizmusok és privatizációs technikák
        • 6.16.4.1. Stratégiai fontosságú nagyvállalatok
        • 6.16.4.2. Középvállalati kategória
        • 6.16.4.3. Kisebb jelentőségű, kisebb méretű társaságok
        • 6.16.4.4. Kisbefektetői kedvezmények
        • 6.16.4.5. A munkavállalói érdekek érvényesítése
      • 6.16.5. A kárpótlás folytatása és lezárása
      • 6.16.6. A társadalombiztosítási önkormányzatoknak történő vagyonátadás alapelvei
        • 6.16.6.1. Általános alapelvek
        • 6.16.6.2. Az átadásra kerülő vagyon formája és összetétele
        • 6.16.6.3. A vagyonátadás módszere
      • 6.16.7. Privatizációs készpénzbevételek, 1994–1997
    • 6.17. FÜGGELÉK: Egy jól informált politikai szereplő vallomása az 1994–95-ös időszakról
  • 7. Az állami vagyonkezelő szervezetek altársaságai és ingatlanvagyona
    • 7.1. Mire jók az altársaságok?
    • 7.2. Magyar Fejlesztési Bank
      • 7.2.1. Kiépül az újabb állami vagyonkezelő szervezet
      • 7.2.2. Az 1. Orbán-kormány időszaka
      • 7.2.3. A cégvagyon leépítése, 2002–2010
      • 7.2.4. A 2–4. Orbán-kormány időszaka
    • 7.3. Reorg-csoport, a „rossz bank”
    • 7.4. Az állami vagyonkezelők által létrehozott vegyes, társasági alapok
      • 7.4.1. Váltó-1 (Pannon Váltó Rt.) – az önállósult vállalkozás
      • 7.4.2. Váltó-2 (Dominancia Rt.) – a Postabank áldozata
      • 7.4.3. Magyar Kárpótlási Befektetési Alapkezelő Rt. – csak papíron létezett
      • 7.4.4. Váltó-3 (Forrás Rt.) – az ÁPV Rt. titkos kasszája
      • 7.4.5. Privinfo Lapkiadó Kft.
    • 7.5. Az ingatlanvagyon sorsa
      • 7.5.1. Miként jött létre túlkínálat az ingatlanpiacon?
      • 7.5.2. Hajógyári Sziget Vagyonkezelő Kft. – a türelem sem terem rózsát
      • 7.5.3. Belvárosi Irodaház Kft. – 12 évig állami tulajdonban
      • 7.5.4. Hová lett a Prudent-Invest?
      • 7.5.5. BIF – egy tőzsdei cég
      • 7.5.6. Váltó-4 (Libra Rt.) – amit lehetett, kiszivattyúztak belőle
      • 7.5.7. Árpád Ingatlanhasznosító Kft. – diszkréten eladva
      • 7.5.8. Kisrókus 2000 Ingatlanhasznosító Kft. – megkerülni a közbeszerzést
    • 7.6. Az állami vagyonkezelők termőföld- és erdővagyona
      • 7.6.1. Állami Vagyonnyilvántartási Kft.
  • BIBLIOGRÁFIA
    • Hivatkozások