A kötet kiindulópontja, hogy a digitalizáció nem csupán technológiai trend, hanem egy komplex társadalmi és gazdasági transzformáció, amely alapvetően formálja át a turisztikai élmények természetét, a desztinációk működését és a döntéshozatali mechanizmusokat. A szerző a nemzetközi szakirodalomra és a munkában többször jelzett OTKA-kutatás empirikus eredményeire támaszkodva mutatta be, hogyan értelmezhető az okos turizmus koncepciója Magyarországon – egy olyan kontextusban, ahol a hagyományos turisztikai értékek, a kulturális örökség és a helyi identitás szoros kapcsolatban állnak az innovációval és a fenntarthatósággal.

A kötet elméleti részei részletesen feltárják az okos desztinációk modelljeit és komponenseit, kitérve a szolgáltatásdomináns logika, a hálózatelmélet és a tudásmegosztás összefüggéseire. A különböző megatrendek – mint az élménykeresés, a digitalizáció, a fenntarthatóság, a generációs különbségek vagy a globalitás – elemzése révén a kötet a turizmus új fogyasztói magatartásmintáit is értelmezi, hangsúlyozva, hogy az okos turizmus nem önálló technológiai irány, hanem egy társadalmi-gazdasági adaptációs folyamat, amely az ember és technológia közötti új viszonyrendszert teremti meg.

A kutatás empirikus része egy országos, 11 turisztikai régiót lefedő online felmérésen alapul, amely több mint száz magyarországi települést vizsgált. Az elsődleges eredményeket a Smart Tourism Destinations Project kérdőívének felhasználása alapján mutattuk be. A második lépésben a SmartTourismCapital.eu dimenzióira – fenntarthatóság, digitalizáció, hozzáférhetőség, kulturális örökség és kreativitás – épülő kérdőív alapján végzett faktorelemzés és klaszterelemzés négy jól elkülöníthető desztinációtípust azonosított. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy Magyarországon az okos turizmus fejlettsége területileg és funkcionálisan is erősen differenciált: egyes desztinációk a fenntarthatóságban és közösségi részvételben élen járnak, mások viszont elsősorban a digitalizáció és az adatvezérelt döntéshozatal terén mutatnak előrelépést.

A kutatás tudományos értéke véleményünk szerint abban rejlik, hogy a hazai kontextusban elsőként alkalmaz mérési modellt az okos desztinációk fejlettségi szintjének empirikus értékelésére, és a nemzetközi diskurzushoz illeszkedve hozzájárul az okos turizmus indikátorainak továbbfejlesztéséhez. Reményeink szerint továbbá a négy azonosított „okos turisztikai érettség” klaszter stratégiai kiindulópontot kínál a desztinációmenedzsment és a turizmuspolitika számára.

A mű gyakorlati értéke, hogy kézzelfogható javaslatokat fogalmaz meg az önkormányzatok, turisztikai szervezetek és fejlesztéspolitikai döntéshozók számára. A desztinációk fejlesztési prioritásainak kijelöléséhez és az erőforrások hatékony felhasználásához a könyv adatvezérelt, mégis emberközpontú iránytűt nyújt. A kutatás és a kötet elméleti és empirikus eredményei alapján világosan látszik, hogy az okos turizmus megvalósítása nem pusztán technológiai, hanem szervezeti, stratégiai és szemléletbeli kihívás is: a siker kulcsa a partnerség, az interdiszciplináris tudásmegosztás és a helyi közösségek bevonása.

A kötet újdonsága több szinten is megmutatkozik:

Összességében a kötet tudományos és gyakorlati értelemben egyaránt hozzájárul az okos turizmus hazai és nemzetközi diskurzusához. Elmélyíti az ismereteket az adatvezérelt turisztikai rendszerek működéséről, új szempontokat kínál a fenntartható desztinációfejlesztéshez, és irányt mutat a döntéshozók számára egy felelősségteljes, innovatív és emberközpontú turizmus jövőjéhez.