Az okos turizmus fejlődésével párhuzamosan a turisztikai szolgáltatások hagyományos szervezeti és működési modelljei is gyökeres átalakuláson mentek keresztül. A digitális technológiák elterjedése, az adatalapú döntéshozatal térnyerése, valamint a hálózatos együttműködési formák megjelenése egy új gazdasági és társadalmi modellt hívott életre, amelyet a szakirodalom okos üzleti ökoszisztémának (smart business ecosystem) nevez (Buhalis, 2020; Gretzel et al., 2015). Az ökoszisztéma fogalmának használata nem véletlen: a turizmus komplex, sokszereplős rendszer, amelyben a vállalkozások, a kormányzati és civil szereplők, valamint a turisták közötti kapcsolatok dinamikus, kölcsönös hatásokon alapulnak (Boes et al., 2016; Boros & Keller, 2022). Az okos üzleti ökoszisztéma tehát nem egyszerűen a vállalatok közötti hálózat, hanem egy adaptív, együttműködő és tudásmegosztáson alapuló rendszer, amelyet a digitalizáció és az innováció mozgat.

Ebben az új paradigmában a turisztikai értékteremtés már nem zárható be egyetlen szervezet keretei közé: a szolgáltatás, az élmény és az érték közösen jön létre a különböző említett szereplők – szolgáltatók, turisták, helyi közösségek és technológiai partnerek – interakcióin keresztül. A folyamatot a szakirodalom gyakran „co-creation” néven említi, amely az okos turizmus ökoszisztémájában új minőséget teremt az érték-előállításban (Moliner-Tena et al. 2025).

Az okos üzleti ökoszisztémák egyik legfontosabb jellemzője a tudásalapúság és az interoperabilitás. A digitalizált szolgáltatók adatokat gyűjtenek és osztanak meg egymással, amelyeket a mesterséges intelligencia, a big data elemzés és a gépi tanulás segítségével képesek értelmezni és üzleti döntésekké alakítani (Ye et al., 2021). E tudásalapú működés tehát egy új típusú kapcsolati hálót eredményez, ahol az adatok és a tudás kollektív erőforrásként jelennek meg, a verseny helyét pedig fokozatosan az együttműködésen alapuló innováció veszi át.

A turisztikai szektorban az okos üzleti ökoszisztéma létrejötte azt jelenti, hogy a szolgáltatók nem elszigetelten, hanem digitális platformokon, közös infrastruktúrákban működnek, ahol az információk valós időben áramlanak a szereplők között. Ez nemcsak hatékonyságnövekedést eredményez, hanem lehetővé teszi a személyre szabott szolgáltatások fejlesztését, a kereslet gyorsabb felismerését, valamint a turisztikai élmény adaptív alakítását is (Johnson et al., 2023).

Az okos ökoszisztéma tehát nem csupán egy gazdasági modell, hanem egyfajta szociotechnikai rendszer is, amelyben az emberi és technológiai tényezők szorosan összekapcsolódnak. Ennek eredményeként a turizmusban a vállalkozások már nem csupán „kínálókként”, hanem rendszerintegrátorokként is értelmezhetők, amelyek a digitális adatáramlás, a felhasználói visszajelzések és az innovációs együttműködések révén formálják a turisztikai tér/ökoszisztéma működését (7. táblázat).