Egy gyors fejszámolás kapcsán szökkent szárba a kötet létrejöttének gondolata. 2024-ben egy korábbi tanulmány olvasása során kiugró ingerként szúrt szemet az addiktológiai konzultáns szak 1996-os alapító dátuma, ami egyértelművé tette a szak és a szakma közelgő harmincadik születésnapját.Tagadhatatlan az az érzelmi kötődés, ami a képzés irányába kialakult részünkről: Rácz József az alapkövek letétele óta gondozza a képzést, Marjai Kamilla pedig hallgatóból kari oktató lett és előbb hivatkozik magára addiktológiai konzultánsként, mint pszichológusként. Ugyanakkor az is egyértelművé vált, hogy az érzelmi alapon történt megihletettség önmagában kevés egy kötet létrejöttéhez és szándékaink túlmutatnak azon, hogy egy szakma fotóalbumját lapozgassuk, a visszaemlékezés érthető, mégis önös indíttatása legfeljebb kiindulópont lehet egy integratív, sokszínű szakmai gyűjtemény összeállításához. Elvetettük annak gondolatát, hogy csupán egy „emlékkönyv” szülessen, arra is kíváncsiak voltunk, hogy a képzés milyen utóélettel bír és az addiktológiai konzultáció milyen nagyobb szakmai rendszerekben találta meg a helyét.Figyelmünk egyidejűleg pásztázta a területen dolgozó szakembereket és azokat az addikcióval élő vagy addikciós problémákkal küzdő embereket, akikkel érintkeznek. Törekedtünk arra, hogy az addiktológiai konzultáns szakma megismerhető legyen azok számára is, akik egyelőre még csak kacérkodnak a képzés gondolatával, de egyszersmind megerősödjenek szakmai identitásukban mindazok, akik rendelkeznek ezzel a végzettséggel és képviselik a szakmát nap mint nap. Határozott szándékunk volt, hogy láthatóvá váljon az a módszertani és technikai paletta, amely az addiktológiai konzultáns tudáskészletét gazdagíthatja: a motivációfokozás és a felépülés-központú szemlélet, a családi rendszerekkel való munka, a közösségi és önsegítő modellek, valamint a prevenció és a felépülési támogatás különböző formái.Fejezetről fejezetre egyre egyértelműbbé válik: az addiktológiai konzultáció definíciója alapvető, rögzített sajátosságai mellett megőrizte azt a rugalmasságot, hogy képviselői értő és érzékeny módon reflektáljanak célcsoportokra, helyzetekre vagy akár pillanatnyi állapotokra. Ez magától értetődővé teszi, hogy szót ejtsünk azokról a személyekről, a kliensekről, akikkel, az addiktológiai konzultáns kapcsolatba kerül. Közös tudásunk része, hogy az addikcióval élő csoportok heterogének, változatosak, más-más szükségletekkel, törekvésekkel és lehetőségekkel rendelkeznek, ez a kötet részleteket  nyújt olyan kockázati csoportok megismeréséhez, mint a hajléktalanságban élő személyek, az LMBTQI+ közösség tagjai, a szegregátumban élő szerfogyasztók, a kettős diagnózissal rendelkező kliensek vagy éppen a serdülők. Életkori vonatkozásban, az életciklusok váltásával is módosulhatnak az ellátás során vállalt feladataink, és bár nem térünk ki minden fázisra és életszakaszra, kiemelt figyelmet kap a perinatális időszak során nyújtható addiktológiai konzultáció, illetve a családok működését átfogó megközelítések. A kötet egyúttal rámutat arra is, hogy az addiktológiai konzultáns munkája sokszor határterületeken zajlik: a szociális ellátás, az egészségügyi rendszer, a közösségi programok és az önsegítő mozgalmak metszéspontjában.A kötet és a születésnap ünnepeltje maga az addiktológiai konzultáns, és nem túlzás azt állítani, hogy e kötet az ő táguló perspektíváját láttatja, az önmeghatározástól kezdődően az addiktológia egészére kitáguló látóterét mutatja be. Az elméleti alapoktól kezdve a gyakorlati vonatkozásokig bezárólag ezt az ívet rajzolja meg a kötet, miközben a szerzők különböző szakmai háttérrel – pszichiátria, pszichológia, szociális munka, mentálhigiéné vagy addiktológiai konzultáció – járulnak hozzá a közös gondolkodáshoz.Szeretettel ajánljuk olvasmányként leendő és gyakorló addiktológiai konzultánsok, az addiktológia területén vagy határterületen dolgozó szociális és egészségügyi szakemberek és laikus érdeklődők számára.

Hivatkozás mentése: