Tartalomjegyzék

• Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII.
• Impresszum
• Szerkesztői bevezetés
• Funkcionális nyelvészet
  • 1. Bevezetés
    • 1.1. Előzmények
    • 1.2. A strukturalista és a generatív felfogás
    • 1.3. A funkcionális felfogás
  • 2. A funkcionális nyelvelméleti modellek fő jellemzői
    • 2.1. A nyelv mint tudás és mint társadalmi jelenség
    • 2.2. A mentális háttér
    • 2.3. Nyelvi struktúrák és nyelvi funkciók
    • 2.4. A jelentés és a szemantika egyenrangúsága vagy elsőbbsége
    • 2.5. A nyelv támogató közege a leírásban
  • 3. Néhány funkcionális nyelvelmélet bemutatása
    • 3.1. A Halliday-féle szisztémikus-funkcionális nyelvtan
    • 3.2. Givón biológiai-adaptációs funkcionális nyelvtana
    • 3.3. Funkcionális (holista) kognitív nyelvészet
    • 3.4. Konstrukciós nyelvtanok
    • 3.5. Hálózatelvű nyelvtan, grammatikalizáció, produktivitás: Joan Bybee munkássága
    • 3.6. Paul Hopper emergens nyelvtana
    • 3.7. Természetes nyelvelmélet
  • Irodalom
• Az idézés pragmatikai megközelítése (Az idézési módok vizsgálatának lehetőségei a magyar nyelvű írásbeliségben)
  • 1. Bevezetés
  • 2. Az idézés mint pragmatikai probléma
    • 2.1. Az idézés vizsgálatának pragmatikaelméleti kontextusa
    • 2.2. Az idézés funkcionális kognitív pragmatikai jellemzése
  • 3. A nézőpont szerepe az idézési lehetőségek kialakításában
    • 3.1. A referenciális központ és az idézési módok
    • 3.2. A tudatosság szubjektuma és az idézési módok
  • 4. Az idézéssel együtt járó metapragmatikai és pragmatikai tudatosság
    • 4.1. A metapragmatikai tudatosság jelölése
    • 4.2. A pragmatikai tudatosság mértéke
  • 5. Összegzés
  • Az idézett művek jegyzéke
  • Irodalom
• Önálló nyelvváltozás-e a degrammatikalizáció?
  • 1. Bevezetés
  • 2. A funkcionalista és formalista irányzatok a nyelvi változásokról és a grammatikalizációról
  • 3. Az egyirányúsági hipotézis és a degrammatikalizáció
  • 4. A degrammatikalizáció fogalmának értelmezési lehetőségei
  • 5. Degrammatikalizációs példák és felülvizsgálatuk
    • 5.1. A konkrét példák bemutatása és revíziója
      • 5.1.1. Viszonyszó ˃ lexikális szófaj
        • 5.1.1.1. A német zu példája
        • 5.1.1.2. A wotte esete a pennsylvaniai németben
      • 5.1.2. Affixum ˃ klitikum, affixum ˃ lexikális szófaj
        • 5.1.2.1. A német zig esete
        • 5.1.2.2. Az izmus (ism, Ismus) példája
      • 5.1.3. Inflexiós morféma ˃ derivációs morféma
    • 5.2. Haspelmath antigrammatikalizációs esetei és a téves besorolások értékelése
    • 5.3. Típus-degrammatikalizáció?
  • 6. A degrammatikalizáció szemantikájáról
  • 7. Összegzés
  • Források
  • Irodalom
• A figyelem és a beszédaktusok összefüggései a társalgásban
  • 1. Bevezetés
  • 2. A vizsgálat tárgya
    • 2.1. A vizsgált szövegek műfaji jellegzetességei
    • 2.2. A vizsgált korpusz jellegzetességei
  • 3. Elméleti háttér: figyelem, szövegvilág, társalgás, beszédaktusok, explicitség/implicitség
    • 3.1. Figyelemirányítás és előtérbe helyezés
    • 3.2. Figyelem, szöveg, társalgás
    • 3.3. Beszédaktusok
    • 3.4. Beszédaktusok: direktség/indirektség, explicitség/implicitség
    • 3.5. Beszédaktusok, figyelem, előtérbe helyezés
  • 4. Elemzés
    • 4.1. A társas-szociális funkciójú, udvariassági beszédaktusok megformálása és a figyelem összefüggései
      • 4.1.1. Udvariasság, pozitív beszédaktusok: mi lesz explicit?
      • 4.1.2. Udvariatlanság, durvaság, negatív beszédaktusok: mi marad implicit, mi hogyan lesz indirekt?
      • 4.1.3. A társas-szociális funkciójú, udvariassági beszédaktusok megformálása és a figyelem összefüggései— Összegzés
    • 4.2. Metapragmatikai lehetőségek és a diskurzus mentális feldolgozása
      • 4.2.1. A metapragmatikai funkció előtérbe kerülése
      • 4.2.2. Saját beszédre vonatkozó beszédaktusok — tudatosítás, „felcímkézés”
      • 4.2.3. A másik félre vonatkozó metapragmatikai aktusok —„átcímkézés”
      • 4.2.4. Metapragmatikai lehetőségek és a diskurzus mentális feldolgozása— Összegzés
  • 5. Összefoglalás
  • Irodalom
• Szerkezeti fókusz— pragmatikai típusjelölés?
  • 1. Bevezetés
  • 2. Szerkezeti fókusz— kimerítő azonosítás: magyar fókusz értelmezésének meghatározó generatív hagyománya
  • 3. A fókusz mint pragmatikai típusjelölő
    • 3.1. Bevezető megjegyzések: az elemzés gondolatmenete röviden
    • 3.2. Az igemódosító és az ige alkotta komplexum mint protoállítás
    • 3.3. Az igemódosító–ige sorrend pragmatikája
    • 3.4. Az ige–igemódosító sorrend pragmatikája
    • 3.5. A fókusz mint pragmatikai típusjelölő
    • 3.6. A pragmatikai típusjelölő szórendi tulajdonságai
  • 4. Kiterjesztés: egy morfológiai párhuzam lehetősége
  • 5. Összefoglalás
  • Irodalom
• A lexikai jelentésváltozások okairól holista kognitív szemantikai keretben
  • 1. Bevezetés
  • 2. Különbségek a szótörténeti elemzések nézőpontjában: a rendszertani szemlélet és a holista kognitív szemantika
    • 2.1. áld – átkoz
      • 2.1.1. áld
      • 2.1.2. átkoz
  • 3. A lexikai jelentésváltozások okainak rendszerezése
    • 3.1. A rendszeren belüli konceptuális kapcsolatok kiépülései
      • 3.1.1. Keretkapcsolatok kiépülése
        • 3.1.1.1. iskola: ’épület’ ˃ ’az iskola közössége’
        • 3.1.1.2. lat. plicare ’behajlani’ ˃ rom. a pleca ’indulni’ (sp. llegar, port. chegar ’megérkezni’)
      • 3.1.2. A prototípus kiválasztódása
        • 3.1.2.1. A ház szó jelentésváltozása
    • 3.2. Szociokulturális változások
      • 3.2.1. Ebéd – uzsonna – vacsora – früstök ∼ reggeli
    • 3.3. Az elnevezési kényszer
      • 3.3.1. arany – réz
    • 3.4. Konceptualizálás fogalmi metaforákkal
      • 3.4.1. fog
    • 3.5. A lexikonbeli összetettség és a szabálytalanság redukálása
      • 3.5.1. A (felesleges) lexikai bonyolultság redukálása
      • 3.5.2. Az „elárvult” szavak alcsoportja
    • 3.6. A tabu alá eső fogalmak
      • 3.6.1. szedi a sátorfáját
  • 4. Összegzés
  • Irodalom
• Az episztemikus modalitást és evidencialitást jelölő módosítószók funkciói és a hozzájuk kapcsolódó műveletek
  • 1. Bevezetés
  • 2. A szubjektivitás és a szubjektivizáció
    • 2.1. A szubjektív – objektív dichotomikus értelmezése
    • 2.2. Szubjektivitás és fokozatiság, szubjektivizáció és referenciapont-szerkezet
    • 2.3. A tudatosság szubjektuma és a partnerek közötti implicit szerződés
    • 2.4. A módosítószók és a szubjektivizáció
  • 3. A módosítószók és az evidenciális, episztemikus funkciók
    • 3.1. A szubjektív episztemikus modalitás
    • 3.2. Az evidencialitás
    • 3.3. Az episztemikus modalitás és az evidencialitás összefüggései
    • 3.4. A módosítószók funkcionális csoportjai; a modális erősség
  • 4. A talán lexéma korpuszalapú vizsgálata
    • 4.1. A korpusz jellemzői és a gyakorisági mutató
    • 4.2. Az elkülöníthető (és a nehezen elkülöníthető) funkciók
      • 4.2.1. Az episztemikus (evidenciális) talán
      • 4.2.2. Az egyéb, nem modális funkciók
    • 4.3. Kilépés a modális tartományból
    • 4.4. Egyéb megfigyelések
  • 5. Összegzés
  • Irodalom
• A mutató névmási deixisről
  • 1. Bevezetés
    • 1.1. A magyar névmási szóosztály korábbi megközelítései
    • 1.2. Elméleti-módszertani alapvetés
    • 1.3. A mutató névmási funkciók vizsgálatához használt alapfogalmak
    • 1.4. A deixis
  • 2. A főnévi mutató névmások vizsgálata
    • 2.1. A főnévi mutató névmások alapjellemzői
    • 2.2. Az önálló használatú mutató névmás deiktikus funkciói
      • 2.2.1. Az exofora
      • 2.2.2. Az endofora
    • 2.3. A kifejtő deixis
      • 2.3.1. Az exofora
      • 2.3.2. Az endofora
  • 3. Összegzés
  • Irodalom
• Produktivitás és analógia a szóképzésben: a magyar főnévképzés néhány esete
  • 1. Bevezetés
    • 1.1. A tanulmány célja
    • 1.2. Háttérelmélet
    • 1.3. A vizsgált anyag
    • 1.4. A tanulmány felépítése
  • 2. Az új szavak létrehozása és a termékenység
  • 3. A produktivitás további vonatkozásai
  • 4. A produktivitás mértékének meghatározása
  • 5. A produktivitás mértékének meghatározása természetes nyelvelméleti keretben
  • 6. Produktivitás, kreativitás, analógia
  • 7. A magyar főnévképzés néhány kérdéses produktivitású esete
    • 7.1. -da/-de
      • 7.1.1. A főnévi alapú képzés
      • 7.1.2. Az igei alapú képzés
        • 7.1.2.1. Általános megállapítások
        • 7.1.2.2. Morfológiai újraelemzés?
        • 7.1.2.3. Új típusú használat az igei alapú képzésben
        • 7.1.2.4. Nem szabályos képzések
        • 7.1.2.5. Az igei alapú képzés jellemzői
      • 7.1.3. A -da/-de értékelése a termékenység szempontjából
    • 7.2. -sdi
      • 7.2.1. Problémafelvetés
      • 7.2.2. A főnévi kiindulású képzés jellemzői
      • 7.2.3. Az igei kiindulású képzés jellemzői
      • 7.2.4. A -(s)di-vel történő képzés jellemzői, termékenység
      • 7.2.5. Tagolási kérdések a főnévi kiindulású képzésben
      • 7.2.6. Tagolási kérdések az igei kiindulású képzésben
      • 7.2.7. A főnévi és az igei kiindulású képzés—egységes kezelésben
      • 7.2.8. A -di képzős derivátumok jelentésének meghatározása
      • 7.2.9. A -sdi képző: összefoglalás
    • 7.3. -ka/-ke és -cska/-cske
      • 7.3.1. A -ka/-ke képző a StrMorf.-ban
      • 7.3.2. A -ka/ke és a -cska/-cske képző produktivitásának mértéke
      • 7.3.3. Mi az oka annak, hogy a -cska/-cske a produktívabb képző?
      • 7.3.4. Miért nem kapcsolódhat a -ka/-ke képző egy szótagú szavakhoz?
      • 7.3.5. Miért nem járulhat a -ka/-ke képző a és e végű szavakhoz?
      • 7.3.6. A két képző használatának alaki jellegzetességei: egy új általános szabály
      • 7.3.7. Valóban fennáll-e a -ka/-ke képzőre vonatkozó korlátozás a zárhangra végződő szavak esetében is?
      • 7.3.8. A -ka/-ke képző: összegzés
    • 7.4. A szókincs rétegződése és a szóképzés: idegen képzők
      • 7.4.1. -(á)rium
      • 7.4.2. -itás
      • 7.4.3. -izmus
      • 7.4.4. -ista
      • 7.4.5. Az idegen képzők produktivitásának fokozatai és a produktivitás kritériumai
  • 8. A főnévképzés vizsgált esetei: összefoglalás
  • Források
  • Irodalom
• A melléknévi módosítóról
  • 1. Bevezetés
  • 2. Elméleti modellek: a keretszemantika és a használatalapú szemlélet együttes alkalmazása
  • 3. A tulajdonságfogalmakról funkcionális és kognitív megközelítésben
    • 3.1. A funkcionális megközelítés
      • 3.1.1. A temporális stabilitás elmélete
      • 3.1.2. Típusjelölés— tulajdonságspecifikáció
      • 3.1.3. A diskurzuselméleti modell
      • 3.1.4. A kognitív modell
    • 3.2. Összegzés
  • 4. Módosító melléknév a szintaktikai szerkezetben
    • 4.1. A nyelvi konstrukciók
  • 5. A melléknévi módosító: a jelentésszerkezet
    • 5.1. ADJ + N
    • 5.2. ADJ + ADJ
    • 5.3. Módosítás a gyakorlatban, alkalmazhatóság
      • 5.3.1. Prototipikus jelentésszerkezet
      • 5.3.2. Jelentésszerkezeti variációk
  • 6. Összefoglalás
  • Források
  • Irodalom
• Topik, információfolyam, szórend
  • 1. Bevezetés
  • 2. Funkcionális topikértelmezések
    • 2.1. Talmy Givón nyelvtipológiai alapú, biológiai adaptációs funkcionális nyelvtana
    • 2.2. Ronald W. Langacker kognitív nyelvtana
    • 2.3. John R. Taylor kognitív modellje
    • 2.4. Wallace Chafe információfolyam-modellje
    • 2.5. A funkcionális magyarázatok összegzése
  • 3. A magyar mondat dinamikus leírása
    • 3.1. A tagmondat (clause) szemantikai alapszerkezete
    • 3.2. A nyelv dinamikus jellege
    • 3.3. A feltűnőség
    • 3.4. A szórend
      • 3.4.1. A szórend egy funkcionális értelmezése
      • 3.4.2. Kognitív szemantikai javaslat
  • 4. Topik és szórend a magyar egyszerű mondatban
    • 4.1. A szórendi rugalmasság
    • 4.2. Három példa
      • 4.2.1. Topik és szórend három szövegrészletben
  • 5. Kitekintés
  • 6. Összefoglalás
  • Irodalom
• Könyvismertetők
  • M. A. K. Halliday – Christian M. I. M. Matthiessen: Construing experience through meaning. A language-based approach to cognition.
    • Irodalom
  • Óriási könyv Finnországból
    • Irodalom
  • Joan Bybee nyelvelmélete
    • 1. Bevezetés
    • 2. Sémák
    • 3. Az emergencia
    • 4. A gyakoriság
    • 5. Autonómia – lexikai erő
    • 6. A szemantikai relevancia
    • 7. A történeti tipológia
    • 8. A nyelv hálózati modellje
    • 9. A grammatikalizáció
    • 10. Produktivitás
    • 11. Összegzés
    • Irodalom