Varga Norbert

A magyar állampolgársági jog a 19. században

If you would like to read the publication, please log in to start a trial period or subscribe.

Publisher: Akadémiai Kiadó

Date of online publication: 2019

ISBN: 978 963 454 424 1

A magyar állampolgársági jog a 19. században
Impresszum
Előszó
I. Az állampolgárság fogalma
- 1. A jogegyenlőség szerepe az állampolgársági jogban
- 2. Az állampolgárság fogalmának kialakulása
II. Az első állampolgársági törvény előzményei
- 1. A honfiúsítás a rendi korszakban
- 2. A honfiúsításra vonatkozó szabályok a reformkorszakban
  - 2.1. Honosítások az 1840. évi országgyűlésen
  - 2.2. Az 1844. évi honosítási törvényjavaslat
    - 2.2.1. A honpolgárság megszerzése
    - 2.2.2. A honpolgárság elvesztése
- 3. Az 1848. évi állampolgársági törvényjavaslat
  - 3.1. Az állampolgárság megszerzése
  - 3.2. Az állampolgárság elvesztése
- 4. A neoabszolutizmus állampolgársági rendszere
  - 4.1. Az Osztrák Polgári Törvénykönyv
    - 4.1.1. Az állampolgárság megszerzése
    - 4.1.2. Az állampolgárság elvesztése
- 5. Az állampolgársági jog a kiegyezést követően (1867–1879)
  - 5.1. Az 1868. évi állampolgársági törvényjavaslat
III. A demográfiai átalakulás és a kivándorlás hatása a magyar állampolgársági jog szabályozására
- 1. A felvidéki kivándorlás
- 2. A székely kivándorlás
- 3. A dunántúli kivándorlás
IV. Az állampolgárság köz- és magánjogi karaktere
- 1. Az állampolgárság közjogi jellege
- 2. Az állampolgárság magánjogi jellege
- 3. Az első állampolgársági törvényben található köz- és magánjogi elemek
V. Az állampolgársági jog alapelvei
- 1. A ius sanguinis elve
- 2. A ius soli elve
VI. Az állampolgársági jog hatálya
- 1. Az állampolgársági jogviszony időbeli hatálya
- 2. Az állampolgársági jogviszony személyi hatálya
  - 2.1. Természetes személyek
  - 2.2. Jogi személyek
- 3. Az állampolgársági jogviszony területi hatálya
  - 3.1. A Magyar Korona országainak területe
- 4. Az első állampolgársági törvény hatálya
VII. Az állampolgársági jogviszony tartalma
- 1. Az alapjogok rendszere
VIII. A kettős állampolgárság
- 1. A kettős állampolgárság viszonya az állampolgári jogok és kötelezettségek rendszeréhez
- 2. A kizárólagosság elve
- 3. A kettős állampolgárság keletkezésének jogcímei
- 4. A kettős állampolgárságból eredő jogi problémák rendezése
- 5. Az osztrák és a magyar állampolgárság viszonya
- 6. A horvát–magyar állampolgárság
- 7. A magyar királyi család állampolgársága
IX. A községi illetőség
- 1. A községi illetőség a neoabszolutizmus idején
- 2. A községi illetőség fogalma
  - 2.1. A községi illetőség és az állampolgárság kapcsolata
- 3. A községi illetőség szabályozása 1871-ben
- 4. A községi illetőség szabályozása 1876-ban
- 5. A községi illetőség szabályozása 1886-ban
  - 5.1. A községi illetőség anyagi jogi szabályai
    - 5.1.1. A községi illetőség és az adófizetési kötelezettség
  - 5.2. A községi illetőség alaki jogi szabályai
- 6. A horvát illetőség
- 7. Bosznia-Hercegovina tartományi illetősége
X. Az 1879. évi törvényjavaslat szerkezeti és terminológiai jellemzői
XI. Az állampolgárság megszerzése
- 1. Leszármazás
  - 1.1. A gyermekek leszármazáson alapuló állampolgársága
  - 1.2. A talált gyermekek állampolgársága
    - 1.2.1. Az állampolgárság vélelme
- 2. Törvényesítés
- 3. Házasság
  - 3.1. Az ágytól-asztaltól való elválasztás
  - 3.2. A házasság megszűnésének jogkövetkezményei az állampolgársági jogban
- 4. Honosítás
- 5. Visszahonosítás
- 6. Tömegesen visszatelepülők honosítása
- 7. A horvát bán hatásköre az állampolgársági jogban
  - 7.1. A horvát bán felelőssége
- 8. A határőrvidék speciális helyzete
XII. Az állampolgárság elvesztése
- 1. Elbocsátás
  - 1.1. Az elbocsátás anyagi jogi szabályai
  - 1.2. Az elbocsátás alaki szabályai
- 2. Hatósági határozat
- 3. Távollét
- 4. Törvényesítés
- 5. Házasság
  - 5.1. A házasság érvénytelensége
XIII. Az örökbefogadás
XIV. Az állampolgárság szerepe a büntetőjogban
- 1. A Csemegi-kódex hatálya
- 2. A területi hatály
- 3. A személyi hatály
  - 3.1. Az osztrák állampolgárok speciális helyzete a magyar büntetőjogban
- 4. Az állampolgárság megváltoztatásának szerepe a büntetőjogban
- 5. Kiadatás
  - 5.1. Kiadatás Ausztria és Magyarország viszonylatában
  - 5.2. Átkísérés
XV. Az államszerződések szerepe az állampolgársági jogban
- 1. Az államszerződések ratifikációja
- 2. Amerikai Egyesült Államok
- 3. Svájc
- 4. Szerbia
- 5. Románia
Összegzés
Summary
Felhasznált irodalom
Források
- Levéltári források
- Országgyűlési nyomtatványok
- Napilapok
- Jogforrások
Rövidítésjegyzék
Mutató

Az állampolgársági jog első törvényi (1879:L. tc.) szabályozása a 19. században jelent meg Magyarországon. A monográfia célja, hogy az elmélet és a gyakorlat együttes vizsgálata alapján bemutassa a magyar állampolgársági jog kialakulását, feltárja a reformtörekvések elméleti, közjogi, politikai és nemzetközi hátterét, továbbá a végrehajtás során felmerülő problémákat, amelyek rávilágítanak a dualizmus közjogának egy igen jelentős, dogmatikai vitákkal tarkított jogterületére.

A kötet nem csupán általános képet nyújt a vizsgált időszak állampolgársági jogának rendszeréről, hanem az új kutatási eredményeket komplex módon tárja az olvasó elé.

Download reference:

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

Varga Norbert

A magyar állampolgársági jog a 19. században

Table of contents

Menu

Harvard:
Chicago:
APA: