Pritz Pál: Történelem és nemzet
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
(2024): Magyar Tudomány 2024/10. : Akadémiai Kiadó.
Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/matud202410__23/#matud202410_f109736_p1 (2024. 12. 04.)
Chicago
. 2024. Magyar Tudomány 2024/10. : Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 12. 04. https://mersz.hu/dokumentum/matud202410__23/#matud202410_f109736_p1)
APA
(2024). Magyar Tudomány 2024/10. Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 12. 04. https://mersz.hu/dokumentum/matud202410__23/#matud202410_f109736_p1)
Lakatos Artur
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
(2024): Magyar Tudomány 2024/10. : Akadémiai Kiadó.
Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/matud202410__23/#matud202410_f109736_p2 (2024. 12. 04.)
Chicago
. 2024. Magyar Tudomány 2024/10. : Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 12. 04. https://mersz.hu/dokumentum/matud202410__23/#matud202410_f109736_p2)
APA
(2024). Magyar Tudomány 2024/10. Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 12. 04. https://mersz.hu/dokumentum/matud202410__23/#matud202410_f109736_p2)
egyetemi adjunktus, Partium Keresztény Egyetem, Nagyvárad, Románia
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
(2024): Magyar Tudomány 2024/10. : Akadémiai Kiadó.
Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/matud202410__23/#matud202410_f109736_p4 (2024. 12. 04.)
Chicago
. 2024. Magyar Tudomány 2024/10. : Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 12. 04. https://mersz.hu/dokumentum/matud202410__23/#matud202410_f109736_p4)
APA
(2024). Magyar Tudomány 2024/10. Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 12. 04. https://mersz.hu/dokumentum/matud202410__23/#matud202410_f109736_p4)
DOI: 10.1556/2065.185.2024.10.16
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
(2024): Magyar Tudomány 2024/10. : Akadémiai Kiadó.
Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/matud202410__23/#matud202410_f109736_p6 (2024. 12. 04.)
Chicago
. 2024. Magyar Tudomány 2024/10. : Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 12. 04. https://mersz.hu/dokumentum/matud202410__23/#matud202410_f109736_p6)
APA
(2024). Magyar Tudomány 2024/10. Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 12. 04. https://mersz.hu/dokumentum/matud202410__23/#matud202410_f109736_p6)
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
(2024): Magyar Tudomány 2024/10. : Akadémiai Kiadó.
Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/matud202410__23/#matud202410_f109736_p9 (2024. 12. 04.)
Chicago
. 2024. Magyar Tudomány 2024/10. : Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 12. 04. https://mersz.hu/dokumentum/matud202410__23/#matud202410_f109736_p9)
APA
(2024). Magyar Tudomány 2024/10. Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 12. 04. https://mersz.hu/dokumentum/matud202410__23/#matud202410_f109736_p9)
Pritz Pál mint szerző kapcsán érdemes néhány általános gondolatot is megfogalmazni. Elsősorban azt kell megemlítenünk, hogy az elmúlt években igencsak termékenynek bizonyult, szintézisei átfogóak és árnyaltak (A trianoni Magyarország képes története), tanulmánykötetei elgondolkodtatnak (A relativizálás elfogadhatatlansága. Hazánk és a nagyvilág), és elsődleges források megjelentetésében is szerepet vállal (Ritoók Emma: Évek és emberek. Szerkesztette, a zárótanulmányt és a magyarázó jegyzeteket írta: Pritz Pál). Ezt mondhatjuk, ha röviden szeretnénk az átfogó képre reflektálni. A szerző stílusa kapcsán is meg lehet fogalmazni pár általános gondolatot. Egyrészt írásai forrásokkal megalapozottak, ugyanakkor mindig teret kap a leírás, helyzetismertetés mellett a szubjektív megítélés is, amelyet ugyanakkor nem lehet manipulatívnak nevezni. Ugyanis az értékítélet, vélemény, javaslat elkülönül az objektív közléstől, legalábbis a figyelmes olvasó ezt észreveszi.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
(2024): Magyar Tudomány 2024/10. : Akadémiai Kiadó.
Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/matud202410__23/#matud202410_f109736_p10 (2024. 12. 04.)
Chicago
. 2024. Magyar Tudomány 2024/10. : Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 12. 04. https://mersz.hu/dokumentum/matud202410__23/#matud202410_f109736_p10)
APA
(2024). Magyar Tudomány 2024/10. Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 12. 04. https://mersz.hu/dokumentum/matud202410__23/#matud202410_f109736_p10)
Egy másik jellemzője Pritz Pál írásainak, hogy több különböző tanulmányában is megismétlődnek egyes gondolatok, akár szó szerint, sőt, olykor ugyanazon kötet lapjain is – e könyvében is akad erre példa. A harmadik általános stíluselem a kritikai megközelítés, a források és a téma kritikus beállítása, majd ezt követően a kép azonnali árnyalása, más lehetséges megközelítések felvillantása is. Több esetben maga a tanulmány címe is provokatív, mint például a Mohácstól Őszödig, II. Rákóczi Ferenc, Szekfű Gyula és dr. Veesenmayer Ödön igazsága, vagy Négyen férfiak – egy nővel szemben, ahol Lesznai Anna – Lizó sorsának tragikus aspektusai kerülnek bemutatásra. A tanulmányok nagy része másodközlés, különböző kötetekben, szakmai vagy ismeretterjesztő folyóiratokban vagy éppen napilapokban már megjelentek. A forrás- és hivatkozásanyag gazdag, de ugyanakkor szelektív: a hivatkozott szerzők listáját böngészve látszik, hogy „udvariasságból” nem igyekszik idézni, csak akkor történik egy-egy forrásra hivatkozás, amikor ez a szöveg szempontjából releváns. A kötetet gazdag képanyag is illusztrálja.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
(2024): Magyar Tudomány 2024/10. : Akadémiai Kiadó.
Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/matud202410__23/#matud202410_f109736_p11 (2024. 12. 04.)
Chicago
. 2024. Magyar Tudomány 2024/10. : Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 12. 04. https://mersz.hu/dokumentum/matud202410__23/#matud202410_f109736_p11)
APA
(2024). Magyar Tudomány 2024/10. Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 12. 04. https://mersz.hu/dokumentum/matud202410__23/#matud202410_f109736_p11)
Egyik méltatója a szerzőt a két világháború közötti időszak szakértőjeként azonosította, és nem mondhatjuk, hogy ez ne volna igaz. Ugyanakkor munkásságát nem lehet csak erre az időszakra korlátozni: előfordul az is, hogy korábbi időkbe is visszanyúl – lásd például e kötetben a Kazinczy Ferenc és Berzeviczy Gergely vitáját címébe foglaló írást, amely azonban tulajdonképpen egy hosszabb időn átvonuló jelenséget helyez keretbe – de még inkább reflektál a magyar szocializmus évtizedeinek eseményeire is, ennek kapcsán pedig akár megélt történelemről is beszélhetünk. Maga a kötet címe is reflexió Szűcs Jenő egyik könyvére. Előfordul az is, hogy az ezt követő időszak egy-egy kiemelkedő momentumát – mint például a 2011-ben elfogadott Alaptörvényt – tűzi tollára a szerző, ám ekkor is a párhuzamok, reflexiók legalább olyan fontosok, mint a címben foglalt téma maga. A nemzet belső megosztottsága és a kiegyezés lehetősége is allegóriaként vonul végig a köteten, és e sorok írója ezt érzi elsődleges üzenetének.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
(2024): Magyar Tudomány 2024/10. : Akadémiai Kiadó.
Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/matud202410__23/#matud202410_f109736_p12 (2024. 12. 04.)
Chicago
. 2024. Magyar Tudomány 2024/10. : Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 12. 04. https://mersz.hu/dokumentum/matud202410__23/#matud202410_f109736_p12)
APA
(2024). Magyar Tudomány 2024/10. Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 12. 04. https://mersz.hu/dokumentum/matud202410__23/#matud202410_f109736_p12)
A terjedelmes kötet hét nagy alegységre vagy könyvre oszlik. Az első könyv A belépési pont címet viseli, és eszmefuttatásokat tartalmaz. A második könyv címe Történetpolitikai írások, tartalma meglehetősen vegyes. A harmadik könyv, Mint vihar a levelet – Személyiség a történelemben portrékat vázol fel, ezek szerepére reflektál. Ritoók Emma memoárjára szükséges itt utalnunk. A negyedik könyv címe Jásziáda, és annak számára, aki nem olvasta a kötetet, sem nehéz kikövetkeztetni, hogy Jászi Oszkár és környezete állnak a középpontjában. Az ötödik könyv megemlékezéseket, búcsúbeszédeket tartalmaz. A Frontok – lövészárkok nélkül két tanulmányt foglal magába, és talán ezek lehetnének e sorok írója szubjektív preferenciájának első helyén, ugyanis ezek tükrében a 20. századi magyar kultúrpolitika szintézisére nyílik betekintés. A hetedik könyv, a Történet – de nem emlékezetpolitika aktuális emlékezet- és kultúrpolitikai kérdéseket feszeget. Máskülönben az egész köteten végigvonuló jelenség, hogy a szerző explicit módon fogalmaz meg javaslatokat a nemzetpolitika számára, a múlt eseményeire reflektálva.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
(2024): Magyar Tudomány 2024/10. : Akadémiai Kiadó.
Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/matud202410__23/#matud202410_f109736_p13 (2024. 12. 04.)
Chicago
. 2024. Magyar Tudomány 2024/10. : Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 12. 04. https://mersz.hu/dokumentum/matud202410__23/#matud202410_f109736_p13)
APA
(2024). Magyar Tudomány 2024/10. Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 12. 04. https://mersz.hu/dokumentum/matud202410__23/#matud202410_f109736_p13)
Ha Pritz esszéit olvassuk, nem árt előzetes ismeretekkel rendelkeznünk, a legtöbbet csak ennek tükrében lehet a maga mélységében értékelni. Például a Trianon – a közel messziről című esszében is egyszerre villan fel az esemény múltja és jelene. A franciaországi szellemi-politikai „hídfőállás” kiépítésének elmaradásától – aminek kapcsán Ritoók Emmára utal a szerző, de lehet még mást is szóba hozni: Rudolf tragikus sorsú trónörököst, a fekete kolostorba került értelmiségieket és másokat; máskülönben itt Jeszenszky Géza Elveszett presztízs című könyvével is önkéntelenül is párhuzamot vonok – eljutunk Kós Károly és Kánya Kálmán sorsvállalásáig. Ugyanitt kerül kihangsúlyozásra a szerzőnek az a gondolata, hogy a trianoni utódállamokban élő magyarság társnemzetként lehetne definiálva a többségi nemzetek által, ugyanakkor azzal ő maga is tisztában van, hogy ezek ezt nem fogják megtenni. A magyarságkép európai tükörben pedig akár több doktori tézis, egész enciklopédiasorozat összekötő tematikája lehetne, ugyanakkor egy, eredetileg a Limes folyóiratban megjelent cikkben szükséges nemcsak az információk szelekciója, hanem a gondolati struktúrák áttekinthetősége is: ez a szöveg, amelybe sokkal többet is bele lehetett volna foglalni, ha nem létezne a szintetizálás, tömörítés szükségessége, így is 12 alegységre tagozódik, és bármelyik alcím külön könyvet igényelhetne. Felvetésében a szerző, amivel tudományos vizsgálódást követel a magyar történelem nagy sorseseményei kapcsán, nincs egyedül, ugyanakkor sajnos nem mondható el, hogy teljesen nyitott kapukat döngetne a szaktanulmányok jelentős részének ideológiai determinizmusa miatt, amelyre egyre inkább érzékelhetően, túl a jobb- és baloldali nemzetszemlélet ellentétpárján, egyre jobban rá fog épülni a nyugati „divatos” történetírói trendek világa. Amivel máskülönben semmi baj nem lenne, ha az alaphelyzetre lehet alkalmazni, és nem az alaphelyzetet szükséges „megerőszakolni”, olyan torz beállításban megvilágítani, hogy ez mindenképpen megfeleljen a szóban forgó ideológiai irányzat elveinek. A második világháborús magyar részvétel, ennek előzményei és következményei, politikatörténeti és ideológiai kerete is több tanulmánynak témája, melyek kapcsán lehet keresgélni a reflexiókat más történészpárosok vagy csoportok vitáira, de sokkal inkább érzékelhető az, hogy a szerző a források ismeretében saját véleményt igyekszik kialakítani. Ezt különösen érzékelem az Ignotus Pállal vagy Edmund Veesenmayerrel kapcsolatos tanulmányokban.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
(2024): Magyar Tudomány 2024/10. : Akadémiai Kiadó.
Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/matud202410__23/#matud202410_f109736_p14 (2024. 12. 04.)
Chicago
. 2024. Magyar Tudomány 2024/10. : Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 12. 04. https://mersz.hu/dokumentum/matud202410__23/#matud202410_f109736_p14)
APA
(2024). Magyar Tudomány 2024/10. Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 12. 04. https://mersz.hu/dokumentum/matud202410__23/#matud202410_f109736_p14)
Jelentős erősségnek érzem Pritz Pál esetében a jellemábrázolásokat, jobban mondva azt a módot, ahogyan az események és állásfoglalások tükrében egy-egy személyiség sorsát, belső vívódásait érzékelteti. Sok esetben ellentétes vagy párhuzamos sorsábrázolások kerülnek be egy-egy keretbe, mint Áchim András és az őt megölő testvérek, akik közül Bajcsy-Zsilinszky Endre a nemzet mártírjaként vonult be a magyar történelmi emlékezet panteonjába. De itt említhetjük meg a Gömbös Gyuláról és példaképéről, Benito Mussoliniről szóló írást is, inspiráló a Napóleon–Hitler-párhuzam is. Máskor egy-egy egyéniség kerül kidomborításra, mint Szekfű Gyula, aki A száműzött Rákóczi kapcsán egyszerre nyert hírnevet és sok ellenséget is (itt pedig a Mindszenty bíborosnak tulajdonított jellemről és ellenségekről szóló mondás is önkéntelenül az eszembe jut). Kiemelendő, hogy női portrékat és sorsokat is mesteri módon ábrázol a szerző, gondolok itt Ritoók Emma vagy Lesznai Anna karakterére. Máskor a forrás tükrében kerül kifejtésre egy-egy karakter, mint például ismételten Ritoók Emma, de Pamlényi Ervin vagy Ortutay Gyula esetében. E sorok szerzője pedig különösen értékeli Köpeczi Béla portréját. Talán egyszer megíródik az Erdély története főszerkesztőjének biográfiája. Addig is Pritz Pál e kötete elgondolkodtató, értékes olvasmány.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
(2024): Magyar Tudomány 2024/10. : Akadémiai Kiadó.
Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/matud202410__23/#matud202410_f109736_p16 (2024. 12. 04.)
Chicago
. 2024. Magyar Tudomány 2024/10. : Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 12. 04. https://mersz.hu/dokumentum/matud202410__23/#matud202410_f109736_p16)
APA
(2024). Magyar Tudomány 2024/10. Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 12. 04. https://mersz.hu/dokumentum/matud202410__23/#matud202410_f109736_p16)
(Pritz Pál: Történelem és nemzet. Budapest: Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2023, 351 o.)