Egyszempontos varianciaanalízissel összehasonlítottuk az IAPS-képekre adott valenciaértékeinek átlagát. Ahogy az a 32. ábrán látható, a kísérleti személyek szubjektív ítéletei alapján szignifikáns különbség van a négy képcsoportra adott válaszokban (F= 16,7; p < 0,001), ezáltal statisztikailag is bizonyítottá vált a képválasztás adekvát jellege, következésképpen az ingeranyag alkalmas az fMRI-vizsgálathoz. Minél magasabb a képekre adott valenciaérték, annál kellemesebb az általa kiváltott érzelmi állapot. A legalacsonyabb átlagot a negatív képek esetében kaptuk, míg a legmagasabbat a pozitív ingerek esetén. A semleges képek között szintén különbség mutatkozott: a társas helyzeteket ábrázoló képekhez alacsonyabb átlag tartozik a tárgyakhoz viszonyítva, vagyis a szkennerben fekvők a semleges szociális ingereket kellemetlenebbnek ítélték, mint a tárgyakat.

 

 

Elsőként összehasonlítottuk az IAPS-képek feldolgozása során nyert aktivációkat a geometriai ábrákéval (IAPS > GEO kontraszt). A képek esetében nagyobb aktivációt találtunk a jobb oldali bazális magokban (azaz a striátumban /nucleus caudatus, putamen/ és a nucleus lentiformisban /putamen, globus pallidum/), a hippocampusban, a jobb amygdalában, a cinguláris kéregben bilaterálisan (Brodmann 23-as terület), a jobb oldali insuláris kéregben (Brodmann 13-as terület), a jobb dorzolaterális prefrontális kéregben (Brodmann 9 és 46-os területek) és az orbitofrontális kéregben bilaterálisan (Brodmann 10 és 47-es területek) (lásd 33. ábra és 16. táblázat).