A big data elemzések révén a desztinációk képesek lettek az utazói viselkedésminták azonosítására, az aktuális és jövőbeli forgalmi trendek előrejelzésére, valamint a szolgáltatáskapacitások optimalizálására. Az így nyert tudás segítségével célzottabb marketingkampányok indíthatók, az attrakciók közötti forgalom kiegyensúlyozhatóvá vált, és mérsékelhetők a túlzsúfoltságból fakadó negatív következmények. A prediktív analitika alkalmazása különösen nagy előrelépést jelentett: a valós idejű adatok elemzésével lehetővé vált a látogatói áramlás szabályozása, például azáltal, hogy a zsúfolt helyszínek helyett alternatív attrakciók felkeresésére ösztönözték a turistákat (Gretzel et al., 2015; Xiang & Fesenmaier, 2017).

E korszak másik meghatározó innovációja a közösségi média integrációja volt. Az Instagram, a Facebook vagy a Twitter felhasználói tartalmainak elemzése valós idejű visszajelzést biztosított a desztinációk számára. Ez lehetővé tette, hogy a turisztikai szervezetek azonnal reagáljanak a felmerülő problémákra, ugyanakkor kiaknázzák a spontán módon kialakuló, virális trendeket is. A felhasználók által létrehozott tartalmak (user-generated content) egyre inkább stratégiai erőforrássá váltak, hiszen egyrészt megerősítették a desztinációimázst, másrészt új szempontokat adtak a kínálat folyamatos fejlesztéséhez (Ivars-Baidal et al., 2021).

Az okos turizmus 2.0 korszakában a turizmus működési logikája tehát elmozdult a technológiai infrastruktúra biztosításától az élményközpontú, adatvezérelt döntéshozatal irányába. A fejlesztések célja már nem pusztán a digitális hozzáférés kiterjesztése volt, hanem a turisták személyre szabottabb, relevánsabb és gördülékenyebb élményének biztosítása, miközben a desztinációk számára lehetővé vált az erőforrások hatékonyabb, fenntarthatóbb kezelése.