Benkő Elek – Sándor Klára – Vásáry István: A székely írás emlékei

Corpus Monumentorum Alphabeto Siculico Exaratorum

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Korompay Klára

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

nyelvtörténész

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.183.2022.7.12
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A székely írás a magyar művelődéstörténet különleges jelensége. Olyan írásrendszer ez, amelynek első biztosan datált emlékei a középkor végéről maradtak ránk, keletkezése viszont megelőzi a latin ábécé átvételét, történetében így sok a búvópatakszerű vonás. Vizsgálata tudományterületek egész sorát mozgósítja (történettudomány, régészet, nyelvtörténet, művelődéstörténet stb.). A jelen könyv három szerzője, Benkő Elek történész, régész, Sándor Klára nyelvész, valamint Vásáry István orientalista, történész, turkológus arra a rendkívüli feladatra vállalkozott, hogy egy hatalmas kötetben bemutassa és közölje ennek valamennyi hiteles emlékét.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Maguk a források sokfélék, és a közlésmód ehhez igazodik. Mind a friss, jó minőségű fényképfelvételek, mind az ezeket kísérő átbetűzések és olvasatok, mind a latinul megjelent művek első magyar fordításai, mind a kéziratos latin és magyar munkák első közlése hallatlan mértékben tágítják ki a székely írásra vonatkozó eddigi ismereteket. E téren az első összefoglalás 1915-ben látott napvilágot Sebestyén Gyula tollából (A magyar rovásírás hiteles emlékei). Ha elgondoljuk, hogy az előkerült emlékek száma egy bő évszázad alatt megduplázódott, s a tudományos módszerek köre is jelentősen kibővült, egy olyan alapmű születését üdvözölhetjük, amely valóságos tudománytörténeti esemény. A terv megvalósítása a Bölcsészettudományi Kutatóközpont támogatásával volt lehetséges; a kötet meleg hangú Köszöntője Fodor Pál címzetes főigazgatótól származik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fejezetbeosztás a források típusaira épül.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az A) fejezet címe: A székely írásról szóló történeti tudósítások tára. A sort Kézai Simon Gestája nyitja (1282–1285), Thuróczy krónikája (1488) és Bonfini műve folytatja, majd következnek a régi magyar tudományosság kiválóságai: Szenci Molnár Albert, Pray György, Révai Miklós és mások (összesen harminckilenc írással, a 19. század elejéig). Az általuk megrajzolt kép központi eleme, hogy a székelyek hun-szkíta eredetűek, saját betűik vannak, ezeket fába róják, és írásuk jobbról balra halad. Feltűnő, hogy a szerzők erről jórészt hallomás útján vagy mások írásaiból értesültek: a ma ismert emlékek felfedezése jóval későbbi.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezek után szinte fordulatként hat a B) fejezet (A székely írás feliratos emlékei), mely olyan területre kalauzol, amely közvetlenül tanulmányozható, az erdélyi templomok falán, kövein máig olvasható szövegek körébe. A húsz feliratból tizenkilenc a Székelyföldön maradt fenn, a koraiak közelebbről Udvarhely megyében. Ezek jelentős részét Benkő Elek fedezte fel a közelmúltban. Velük kapcsolatban az épületrégészeti látásmód kerül előtérbe: ennek révén határozható meg a felületként szolgáló épületelem régi vagy újabb volta, viszonya későbbi, gyakran 15. századi átépítésekhez, s mindezek figyelembevételével a keletkezés kora. Legkorábbinak, feltehetően 13–14. századinak a homoródkarácsonyfalvi felirat és a Vargyasi felirat mondható; ezeket még négy 14., illetve 15. századi emlék követi. Ebből egy fontos következtetés adódik: az az elgondolás, hogy a székely írás Mátyás humanistái körében keletkezett volna, nem tartható. Fény derül viszont az írás jellegzetes használatára: „nevüket elrejtő, de mégis megörökítő” építőmesterek vagy papok hagyták az utókorra rövid közlésüket. Legismertebb az Énlaki felirat (1668) az unitárius templom festett fakazettáján: „Egy az Isten”.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az előbbiek szerves folytatásaként a C) fejezet (A székely írás kéziratban megőrzött feliratos emlékei) olyan szövegeket mutat be, amelyek eredetije már nincs meg, de másolatuk fennmaradt. Három ilyet ismerünk. A Bolognai emlék egy 15. századi székely naptár, melyet Luigi Ferdinando Marsigli kézirata őrzött meg (1690), a Csíkszentmiklósi/Csíkszentmihályi feliratot (1501) 18. századi másolatokból ismerjük, a Konstantinápolyi feliratot (1515) pedig egy német utazó naplójából (1555).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A D) fejezettel (A székely írás kéziratos és nyomtatott emlékei) azoknak a tudós munkáknak a világába lépünk, amelyek leírják a székely betűket, megadják hangértéküket, s szöveget közölnek ezzel az ábécével. Mind az emlékek számát tekintve (44), mind terjedelemre (bő 380 lap) ez a legvaskosabb fejezet. Itt kap helyet a Nikolsburgi ábécé (15. század közepe), valamint Telegdi Miklós Rudimentája (1598), mely szinte az utolsó órában örökített meg egy akkor még meglévő hagyományt. E műnek döntő hatása volt a tudós érdeklődés felkeltésében és fenntartásában. Szövege tizenkét kéziratos másolatban maradt fenn; ezek itt mind szerepelnek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Három terjedelmes munka külön kap helyet az E) fejezetben (Korai értekezések a székely írásról). Az első ismét egy alapmű: Bél Mátyás latin nyelven kiadott könyvének (Lipcse, 1718) magyarul először itt olvasható szövege (Dolgozat a régi hun-szkíta írásról), Tóth Gergely fordításában és jegyzeteivel. Rendkívül érdekes, sokszínű munka. Ebben jelenik meg az az elgondolás, hogy a fenti írás mint a pogány magyarok írása a keresztény egyház üldözése miatt szorult volna vissza – ami tévedés, hiszen szakrális funkciója nem volt (maga a nézet azonban tartósan rögzült az utókor felfogásában). Tudományos kapcsolatok egész hálózatát tárja elénk a Bardócz Pál által összeállított Marosvásárhelyi kézirategyüttes (1750-es évek), valamint Hájos István Gáspár piarista tanár kéziratos latin értekezése (1780) – Szabó Ádám fordításával együtt – itt jelenik meg először.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az emlékek utolsó csoportját az F) jelzéssel bevezetett Bizonytalan jellegű vagy tévesen meghatározott emlékek és hamisítványok képezik. A rövid áttekintésből Arany János négysorosának utolsó sorát idézzük, Somogyi Antal hamisítványai kapcsán: „Bűn, hogy csalni akar; menti, hogy arra silány.”

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az Összegzést Vásáry István, a kötet szerkesztője írta. Itt a székely írás eredetével kapcsolatos kérdések is szóba kerülnek, igen tömören. „Hiteles ősi írás-e?” – erre az a válasz, hogy feltétlenül; összefügg a magyarság steppei múltjával. Létrejötte (számolva a türk írás hatásával, valamint a glagolita és cirill elemekkel) 863–1000 közöttre tehető. Összmagyar írás volt ez? Nem: keletkezése és középkori használata a székelységhez kötődik. Mai elnevezése ezen alapul.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kötet a filológiai munka magasiskolája. Koncepciója, felépítése, szövegközlési módja és az emlékek ismertetése példaértékű. A Köszönetnyilvánítások hosszú listája és a lábjegyzetekben említett erdélyi könyvtáros, levéltáros kollégák nagy száma jól mutatja a munkálatok hátterében álló együttműködést.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kiknek szól ez az egyedülálló szintézis? A jelen és a jövő szakembereinek, s egyszersmind a tudományos igazság megismerésére vágyó olvasóknak. Feltétlenül kívánatos, hogy megjelenjen angol változata is, amely e régi, művelődéstörténeti tanulságokban gazdag írásrendszert a nemzetközi tudományosság felé is közvetíti.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(Benkő Elek – Sándor Klára – Vásáry István: A székely írás emlékei. Corpus Monumentorum Alphabeto Siculico Exaratorum. Budapest: Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2021, 927 o.)
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave