A hazai tudományos életben a kiemelkedő tudományos teljesítmény egyik fontos mércéje az akadémikussá választás, de emellett például a publikációs adatok, azok visszhangja vagy a tudós nemzetközi elismertsége (meghívásai, elismerései) éppúgy tükrözik a kutatói teljesítményt.

Akadémiánkat közel kétszáz éve alapították, illetve szervezték meg. Az MTA tagjairól – felvételükről, pályájukról, sorsukról – az akadémiai évkönyvek, névkönyvek, értesítők, almanachok jelentik az elsődleges forrásokat.1 Ezek jellegüknél (és szándékuknál) fogva rendszerint nem tartalmaznak információkat családi-rokoni kapcsolatokról. Ugyanez mondható el az Akadémia internetes oldaláról, ahol összesen 1432 – jobbára az előző és jelen századi – akadémikusról találunk szinte kizárólag szakmai információt (MTA-honlap).

A háttér kérdéskörét is tárgyalja Tigyi József akadémikus a jelen folyóiratban 2006-ban megjelent tanulmánya. Ebben tizenöt szempont szerint rendszerezi az addigi 1969 akadémikus hátterét, több esetben nemcsak számokkal, hanem névsorokkal is megjeleníti az egyes csoportokat (Tigyi, 2006).2 A témakör természetesen más művekben is megjelenik.3

Konkrét családi kapcsolatok – a fentebb említett körben – Glatz Ferenc, az MTA akkori elnöke kezdeményezésére 2003-ban megjelent három kötet 1969 személyi szócikkében számos esetben megjelennek, ami azt mutatja, hogy a szerkesztők fontosnak és megörökítendőnek tartották ezeket (Markó et al., 2003). Ez adta a bátorítást ahhoz, hogy ezeket a családi kapcsolatokat rendszerezzük, és az utóbbi két évtized adataival kiegészítsük.

Az interneten szép számban találunk olyan oldalakat, ahol az élet- és szakmai pálya részletesebb adatairól olvashatunk információkat. A Wikipedia oldalán összesen 2545 akadémikus neve szerepel.4 A nevekre (linkekre) kattintva többségükben rövidebb-hosszabb szócikk jelenik meg, a szülőket, testvéreket, gyermekeket szinte mindig, a rokonságot nemritkán feltüntető adatokkal. Számos – főleg korábbi – akadémikusról nincs weboldal.5 Ezek összesítése alapján összesen 3304 MTA-tagról tudunk, beleértve minden levelező, rendes, külső, tiszteleti, igazgatósági, pártfogó és tanácskozó tagot. (Az MTA-tagok listája és adatai a Magyar Tudomány 2024. februári számának internetes változatában [mersz.hu] érhetők el.)

A jelen összeállításban a Magyar Tudományos Akadémia eddigi mintegy kétezer magyar vagy magyar családi hátterű tagja körében 405 akadémikusnál találtunk akadémikusok közötti családi kapcsolatokat. Ezek minden bizonnyal – még ha nagyon is különböző mértékben – hatással voltak a fiatalabb akadémikusok pályájára. A „család” szó így változatos értelemben tekintendő, a közvetlen szülői, testvéri és házastársi viszonyon túl a táblázatban látható oldalági rokonok definiált körét is jelenti. A felmenő ági családtagok – egy esetben öt (!) akadémikus generációig felmenően – nyilván már nem közvetlen, de minden bizonnyal erős közvetett hatást gyakoroltak az utódok pályájára. Az oldalági kört a táblázatban olvasható rokonsági fokozatok jelentik. Egészen biztosan nem minden rokoni kapcsolat jelentett hatást, de az egységesség kedvéért minden esetben megjelenítjük ezeket, bár nyilván nem lehet azok szerepéről sokat vagy adott esetben bármit is mondani. Az otthoni háttér fontos funkcióját jól szemléltetik az olykor tudós „dinasztiák” címen említett családok (Vámos–Vámos Endréné Vigyázó, 2005; Halmos–Korányi, 2016; Entz, 2005; F. Kripner, 2020).

A 405 hazai akadémikus adatait személy szerinti bontásban egy Excel-táblázatba foglaltuk, amelyet mérete miatt nyomtatásban itt nem jelenítünk meg, de a folyóirat internetes kiadásában elérhetővé, és így természetesen kereshetővé is teszünk. (Az MTA-tagok családi kapcsolatainak listája és adatai a Magyar Tudomány 2024. februári számának internetes változatában [mersz.hu] érhetők el.)

A táblázatban családi csoportok jelennek meg: ezeket azok alkotják, akik között a fenti családi/rokonsági kapcsolatok fennálltak, illetve fennállnak. A csoportokon belül a sorrendet az első oszlopban az akadémikussá választás éve határozza meg. A második oszlopban a nevek mellett a születési (és adott esetben a halálozási) évszám, a végzettség/kutatási terület és végül az akadémikussá választás alapadatai szerepelnek. Ezek a sorok egyúttal „linkek”, azaz rájuk kattintva egy internetes oldal jelenik meg. Ennek révén további információhoz jut az olvasó. A következő oszlopokban a családi/rokonsági kapcsolatok olvashatók. A születési évet a rokoni kapcsolatok körében azok egyértelműsége érdekében adjuk meg ott, ahol ez szükséges. A színezés a különböző kapcsolatok felismerhetőségét segíti. Az adott kapcsolat „oda-vissza” alapon értelemszerűen minden esetben két személynél jelenik meg. Az alábbi táblázatban összegezzük ezeknek a kapcsolatoknak a gyakoriságát.

 

A Magyar Tudományos Akadémia nem magyar származású és nem magyar állampolgár tiszteleti tagjai között 2 testvérpár, 4 apa/fia családtag van. Az előbbiek eltérő, az utóbbiak azonos tudományterületen érték el nemzetközi hatású eredményeiket.

Meg kell jegyeznünk, hogy számos forrás áttekintése után sem lehetünk biztosak abban, hogy minden rokonsági kapcsolatot sikerült összegyűjteni. Ha bárki tud továbbiakról, azok közlését (és forrását) megköszönjük, és azokkal a táblázatokat a folyóirat honlapján folyamatosan kiegészítjük.

Nem kíván ez az összeállítás tudományos megállapításokat tenni a családi kapcsolatok pontos szerepéről az akadémikussá válásban, mindössze bemutatja azokat. Az olvasóra bízzuk, hogy milyen következtetésekre jut ezekből – érintettként, érdeklődő olvasóként, netán hozzászólóként.9