Ez a mű a Creative Commons Nevezd meg! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.

A 19. századi magyar irodalmi piacon a kanonizált és az idők próbáját kiállt szerzőktől oldalra lépve kisebb-nagyobb sikerű írók cikkeitől, novelláitól, regényeitől nyüzsgő sajtóélet tárul fel. Ők a hétköznapok szerzői és a gyakorlatias próza művelői. Ezen szerzők egyre népesebb csoportját képezték frissen felemelkedő írónők is, ám közülük csak kevesen jutottak el odáig, hogy az írás valódi kenyérkereső foglalkozássá váljék számukra. Ez a könyv egy olyan szerző pályáját mutatja be, aki az 1850-es 1860-as években gyakorlatias prózájával a sikeresebbek közé tartozott.

Jósika Júlia a kétirányú kulturális transzferben találta meg az írói alkatához és a piaci igényekhez leginkább illeszkedő szerepet, miután férjével, Jósika Miklóssal emigrációra kényszerültek. Műveinek egy részét direkt hétköznapi felhasználásra írta, fikciós prózája pedig indirekt módon képviselt társadalmi viselkedésformáló igényt. Sikerének egyik kulcsa a Nyugat-Európában elterjedt divatos műfajok magyar kulturális adaptációja volt.

Jósika Júlia nem teljesen fölfedezetlen szerző, mégis első ízben jelenik meg irodalomtörténeti monográfia a munkásságáról.

Download reference: