Table of contents

• BIOKÉMIA
• Impresszum
• Előszó
• 1. AMINOSAVAK, PEPTIDEK
  • Az aminosavak és peptidek biológiai jelentősége
  • 1.1. Aminosavak
    • 1.1.1. Az aminosavak szerkezete, elnevezése
    • 1.1.2. Az α-aminosavak fontosabb szerkezeti sajátosságai
    • 1.1.3. Az aminosavak fizikai-kémiai tulajdonságai
      • 1.1.3.1. Az aminosavak töltése, titrálása
      • 1.1.3.2. Az aminosavak fényelnyelése és fluoreszcenciája
    • 1.1.4. Az aminosavak reakciói
      • 1.1.4.1. Az aminocsoport reakciói
      • 1.1.4.2. A karboxilcsoport reakciói
      • 1.1.4.3. Az oldalláncok reakciói
      • 1.1.4.4. Az aminosavak kimutatására szolgáló színreakciók
      • 1.1.4.5. Az aminosav-analitika alapelvei, az aminosavak szétválasztása
    • 1.1.5. Biológiai szempontból fontos aminosavak és származékaik
      • 1.1.5.1. Fehérjealkotó aminosavak
      • 1.1.5.2. Nem fehérjealkotó aminosavak
  • 1.2. Peptidek. A peptidek szerkezeti felépítésének alapelvei
    • 1.2.1. A peptidek fogalma
    • 1.2.2. A peptidkötés legfontosabb tulajdonságai
    • 1.2.3. A peptidek fizikai-kémiai tulajdonságai
    • 1.2.4. A peptidek elsődleges szerkezete és annak meghatározása
    • 1.2.5. A peptidek kémiai szintézise
    • 1.2.6. Biológiai szempontból fontosabb peptidek
    • 1.2.7. Egyéb, biológiailag jelentős peptidek
    • 1.2.8. A peptidek és fehérjék térszerkezetének néhány érdekessége
    • 1.2.9. A fehérjeszerkezet néhány törvényszerűsége
    • 1.2.10. A térszerkezet kialakulásának termodinamikai viszonyai
    • 1.2.11. A peptidek és fehérjék szerkezetének kialakulása in vitro
    • 1.2.12. Az in vitro és in vivo fehérjeszerkezet kialakulás különbségei
• 2. SZÉNHIDRÁTOK
  • 2.1. Bevezetés
  • 2.2. A szénhidrátok csoportosítása
  • 2.3. Monoszacharidok
  • 2.4 A monoszacharidok kiralitása
  • 2.5. A mutarotáció, a monoszacharidok szerkezete vizes oldatban
  • 2.6. A monoszacharidok kémiai tulajdonságai
  • 2.7. Diszacharidok
  • 2.8. Oligoszacharidok
  • 2.9. Poliszacharidok (glikánok)
    • 2.9.1. Homopoliszacharidok
      • 2.9.1.1. Növényi eredetű poliszacharidok
      • 2.9.1.2. Állati eredetű poliszacharidok
    • 2.9.2. Heteropoliszacharidok (heteroglikánok)
• 3. LIPIDEK
  • 3.1. Általános tulajdonságok
  • 3.2. Zsírsavak
    • Természetes zsírsavak és nevezéktanuk
  • 3.3. Zsírok és olajok
    • Trigliceridek mint tartaléktápanyagok
  • 3.4. Foszfatidsavszármazékok
    • 3.4.1. Glicerofoszfatidok felépítése
      • 3.4.1.1. Sztereospecifikus számozás
      • 3.4.1.2. Glicerofoszfatidok osztályozása
      • 3.4.1.3. Glicerofoszfatidok kémiai viselkedése
      • 3.4.1.4. Glicerofoszfatidok hidrolízise
  • 3.5. Plazmánsav és plazménsav származékok
  • 3.6. Szfingolipidek
    • 3.6.1. Szfingofoszfolipidek (szfingofoszfatidok)
    • 3.6.2. Szfingoglikolipidek
      • 3.6.2.1. Neutrális szfingoglikolipidek
      • 3.6.2.2. Gangliozidok
      • 3.6.2.3. Szulfatált glikolipidek (szulfatidok)
  • 3.7. A biológiai membránok, a foszfo- és glikolipidek előfordulása
  • 3.8. Viaszok
  • 3.9. Szterinek
  • 3.10. Terpének és terpénszármazékok
  • 3.11. Epesavak
  • 3.12. Szteroid hormonok
    • 3.12.1. Kortikoszteroidok
    • 3.12.2. Női nemi hormonok (ösztrogének és progesztagének)
    • 3.12.3. A hím nemi hormon és az androgének
  • 3.13. Eikozanoidok
• 4. NUKLEOTIDOK – NUKLEINSAVAK
  • 4.1. A nukleinsavak építőkövei
    • 4.1.1. A purin- és pirimidin bázisok
    • 4.1.2. A nukleozidok
    • 4.1.3. A nukleotidok
    • 4.1.4. Bázis- és nukleozidanalógok
  • 4.2. A polinukleotid lánc elsődleges és másodlagos szerkezete
    • 4.2.1. A DNS kettős helix
    • 4.2.2. A DNS szerkezet változások alapja
    • 4.2.3. DNS triplahelix kialakulása oligonukleotidok kötődésével
  • 4.3. A DNS szerkezetváltozásai
    • 4.3.1. DNS denaturálás és renaturálás
    • 4.3.2. A DNS-hibridizálás alapja a bázispárképzés
  • 4.4. Az egyszálú nukleinsavak másodlagos szerkezete
    • 4.4.1. A fordított ismétlések szerepe a másodlagos szerkezetben
    • 4.4.2. A zárt, cirkuláris DNS szerkezete
    • 4.4.3. A zárt dsDNS helyi szerkezetváltozásai
  • 4.5. A DNS-molekula hossza, információtartalma, másolása
  • 4.6. Az RNS
    • 4.6.1. Az RNS biológiai szerepe
    • 4.6.2. Az mRNS
    • 4.6.3. A tRNS
    • 4.6.4. Az rRNS
    • 4.6.5. A snurp-ok
• 5. VITAMINOK ÉS KOENZIMEK
  • 5.1. Vitaminok fogalma
  • 5.2. Koenzimek fogalma
  • 5.3. Koenzimeket igénylő reakciótípusok
  • 5.4. Vízoldékony vitaminok és koenzimek
    • 5.4.1. Niacin vitamin, NAD+ és NADP+ koenzimek
    • 5.4.2. B2 -vitamin (Riboflavin), FMN, FAD
    • 5.4.3. C-vitamin, aszkorbinsav
    • 5.4.4. B6-vitamin (piridoxin), piridoxál foszfát
    • 5.4.5. Folsav vitamin – tetrahidrofolsav
    • 5.4.6. B12-vitamin (kobalamin)
    • 5.4.7. H-vitamin (biotin)
    • 5.4.8. B1-vitamin (tiamin) -tiamin pirofoszfát
    • 5.4.9. B3 -vitamin (pantoténsav), Koenzim A
  • 5.5. Nem vitamin jellegű koenzimek
    • 5.5.1. Liponsav
    • 5.5.2. Ubikinonok
    • 5.5.3. Dolikolok
  • 5.6. Zsíroldékony vitaminok
    • 5.6.1. A-vitamin
    • 5.6.2. D-vitamin
    • 5.6.3. E-vitamin
    • 5.6.4. K-vitamin