Table of contents

• INTENZÍV TERÁPIÁS OSZTÁLYOK KLINIKAI ALAPISMERETEI
• Impresszum
• BEVEZETÉS
• 1. AZ INTENZÍV TERÁPIA FEJLŐDÉSE, FOGALMA, TÁRGYA
  • 1.1. AZ INTENZÍV TERÁPIA FOGALMA
  • 1.2. A KRITIKUS ÁLLAPOT JELEI, BETEGFELVÉTEL
  • 1.3. A BETEG ELBOCSÁTÁSÁNAK KRITÉRIUMAI
  • 1.4. A BETEGSÉGSÚLYOSSÁG MEGÍTÉLÉSE, SCORE-RENDSZEREK
    • 1.4.1. Acute Physiology, Age and Chronic Health Evaluation (APACHE)
    • 1.4.2. Simplified Acute Physiology Score (SAPS)
    • 1.4.3. Mortality Probability Models (MPM) (Lemeshow)
    • 1.4.4. SOFA: Sepsis-Related Organ Failure Assessment
  • 1.5. AZ INTENZÍV OSZTÁLYRÓL VALÓ TÁVOZÁS, A MEDICAL OUTREACH TEAM
  • 1.6. AZ ORVOSI IRÁNYELVEK ALKALMAZÁSA A KRITIKUS ÁLLAPOTÚ BETEGEKNÉL
  • 1.7. AZ INTENZÍV OSZTÁLY SZAKMAI FELTÉTELEI
    • 1.7.1. Prioritási kritériumok az intenzív osztályos beutaláshoz
    • 1.7.2. Ágyszám
    • 1.7.3. Személyi feltételek
    • 1.7.5. Az intenzív betegellátó osztályok monitorozási elvárásai
    • 1.7.6. Az ágy és tartozékainak standardjai
    • 1.7.7. Az intenzív osztály jellegzetességei biztonsági szempontból
• 2. A KERINGÉS ALAPJAI
  • 2.1. A SZÍV MŰKÖDÉSE ÉS TÖRVÉNYSZERŰSÉGEI
  • 2.2. A VÉR ÁRAMLÁSA AZ EREKBEN
  • 2.3. OXIGÉNSZÁLLÍTÁS, OXIGÉNFOGYASZTÁS
  • 2.4. SZÉNDIOXID-TRANSZPORT
  • 2.5. AZ OXIGÉN-HEMOGLOBIN DISSZOCIÁCIÓS GÖRBE
  • 2.6. A SZERVEZET OXIGÉN-HOMEOSZTÁZISA
• 3. A LÉGZÉS ALAPJAI
  • 3.1. A GÁZCSERE, AZ ALVEOLO-ARTÉRIÁS OXIGÉNGRÁDIENS KISZÁMÍTÁSA
  • 3.2. A SÖNTKERINGÉS
  • 3.3. A HIPERKAPNIA-HOLTTÉR
  • 3.4. A LÉGZÉSMECHANIKA
  • 3.5. LÉGZÉSFUNKCIÓS PARAMÉTEREK NORMÁL ÉRTÉKEI
  • 3.6. A RUGALMAS ELLENÁLLÁS
  • 3.7. A LÉGÚTI, NEM RUGALMAS ELLENÁLLÁS
  • 3.8. A GÉPI LÉLEGEZTETÉS
  • 3.9. AZ IDŐÁLLANDÓ
• 4. MONITORIZÁLÁS
  • 4.1. A NYOMÁS MÉRÉSE ÉS REGISZTRÁLÁSA
    • 4.1.1. A noninvazív nyomásmérés lehetőségei
    • 4.1.2. A nyomásmérés invazív módszere
      • 4.1.2.1. A nyomásmérés elve
      • 4.1.2.2. Az erek kanülálása
      • 4.1.2.3. Az artériás nyomásmérés
      • 4.1.2.4. A centrális véna szúrása és a nyomásmérés
      • 4.1.2.5. A centrális vénában mért nyomás, és jelentősége
  • 4.2. A KERINGÉSI PERCTÉRFOGAT MONITOROZÁSA
    • 4.2.1. A perctérfogat mérésének elve
      • 4.2.1.1. Swan-Ganz-katéter
      • 4.2.1.2. Artériás termodilúció rendszerek (pl. PiCCO-monitor)
      • 4.2.1.3. A perctérfogat mérésének egyéb lehetőségei
    • 4.2.2. A pulzoximetria
    • 4.2.3. Az elektrokardiogram
  • 4.3. A LÉLEGEZTETÉS MONITOROZÁSA
    • 4.3.1. Kapnografia
    • 4.3.2. A légzőrendszert értékelő fontosabb és gyakrabban használt paraméterek
  • 4.4. A METABOLIKUS ÁLLAPOT MEGÍTÉLÉSE
• 5. A SAV-BÁZIS EGYENSÚLY
  • 5.1. ÉLETTANI ALAPOK
    • 5.1.1. Miért fontos a kémhatás (pH)?
    • 5.1.2. A Henderson-Hasselbach-egyenlet
    • 5.1.3. Az artériás vérgáz értékeléséhez szükséges paraméterek normál értékei
    • 5.1.4. Anion gap
    • 5.1.5. Hogyan kompenzálja a szervezet a sav-bázis egyensúly primer rendellenességeit?
    • 5.1.6. A sav-bázis egyensúly zavarok egy másik megközelítése
  • 5.2. A SAV-BÁZIS STÁTUSZ ÉRTÉKELÉSE
  • 5.3. A LEGGYAKRABBAN ELŐFORDULÓ SAV-BÁZIS ELTÉRÉSEK
    • 5.3.1. A metabolikus acidózis
    • 5.3.2. A metabolikus alkalózis
    • 5.3.3. A respiratorikus acidózis
    • 5.3.4. A respiratorikus alkalózis
    • 5.3.5. A kevert sav-bázis rendellenességek
• 6. A SÓ- ÉS VÍZHÁZTARTÁS ZAVARAI, A FOLYADÉKHÁZTARTÁS ZAVARAINAK KLINIKAI MEGNYILVÁNULÁSAI
  • 6.1. A FOLYADÉKTEREK IONELOSZLÁSA
  • 6.2. NYOMÁS ÉS OZMÓZIS
  • 6.3. A FOLYADÉKTEREK ELTOLÓDÁSA
  • 6.4. A VOLUMENTERÁPIA
    • 6.4.1. A krisztalloidok
    • 6.4.2. A kolloidok
  • 6.5. A FENNTARTÓ FOLYADÉK KISZÁMOLÁSA
  • 6.6. A NÁTRIUMHÁZTARTÁS ZAVARAI
    • 6.6.1. A hiponatrémia
    • 6.6.2. Hipernatrémia
      • 6.6.2.1. A diabetes insipidus
  • 6.7. A KÁLIUMHÁZTARTÁS ZAVARAI
    • 6.7.1. A hipokalémia
    • 6.7.2. A hiperkalémia
  • 6.8. A MAGNÉZIUM
    • 6.8.1. A hipomagnezémia
    • 6.8.2. A hipermagnezémia
  • 6.9. A KALCIUM
    • 6.9.1. A hipokalcémia
    • 6.9.2. A hiperkalcémia
  • 6.10. A FOSZFÁT
    • 6.10.1. A hipofoszfatémia
    • 6.10.2. A hiperfoszfatémia
• 7. A SOKK-SZINDRÓMA
  • 7.1. A SOKK PATOFIZIOLÓGIÁJA
  • 7.2. A SOKK FORMÁI
    • 7.2.1. A disztributív sokk
    • 7.2.2. A kardiogén sokk
    • 7.2.3. A hipovolémiás sokk
    • 7.2.4. Az obstruktív sokk
• 8. A MESTERSÉGES TÁPLÁLÁS
  • 8.1. A szervezet tápláltsági állapotának megítélése
  • 8.2. A SZERVEZET TÁPANYAGAI
  • 8.3. AZ ENERGIASZÜKSÉGLET MEGHATÁROZÁSA
  • 8.4. A MALNUTRÍCIÓ
  • 8.5. A MESTERSÉGES TÁPLÁLÁS GYAKORLATA
    • 8.5.1. A teljes parenterális táplálás
    • 8.5.2. Az enterális táplálás
• 9. KARDIOVASZKULARIS KÓRKÉPEK I.
  • 9.1. A KERINGÉSI ELÉGTELENSÉG PATOMECHANIZMUSA
  • 9.2. A SZÍVELÉGTELENSÉG SZAKASZAI
    • 9.2.1. A keringési elégtelenség jelei és tünetei
    • 9.2.2. A szívelégtelenség osztályozásának lehetőségei
  • 9.3. A SZÍVELÉGTELENSÉG KEZELÉSE
    • 9.3.1. A pozitív inotróp szerek
    • 9.3.2. A vazodilátorok
    • 9.3.3. A keringési elégtelenség nem gyógyszeres kezelése
    • 9.3.4. Az akut szívelégtelenség komplex kezelése
  • 9.4. SZÍVRITMUSZAVAROK AZ INTENZÍV OSZTÁLYON
    • 9.4.1. A ritmuszavarok felosztása
    • 9.4.2. A tahikardiák
      • 9.4.2.1. A pitvarfibrilláció
      • 9.4.2.2. A paroxizmális szupraventrikuláris tahikardia
      • 9.4.2.3. A Torsade de pointes
      • 9.4.2.4. A kamrai tahikardia
      • 9.4.2.5. A kamrafibrilláció
    • 9.4.3. A bradikardia
      • 9.4.3.1. A pacemaker
• 10. HEVENY VASZKULÁRIS KÓRKÉPEK II.
  • 10.1. AZ AKUT KORONÁRIA SZINDRÓMA
    • 10.1.1. Az ACS tünetei
    • 10.1.2. Az EKG
    • 10.1.3. Az ACS kezelése
      • 10.1.3.1. A prehospitális ellátás
      • 10.1.3.2. A kórházi ellátás
      • 10.1.3.3. A perkután koronáriaintervenció (PCI) műtét
  • 10.2. A PULMONÁLIS EMBÓLIA
  • 10.3. AZ AORTADISSZEKCIÓ (AD)
  • 10.4. AZ AKUT BILLENTYŰBETEGSÉGEK
    • 10.4.1. A natív endokarditisz
• 11. HEVENY PULMONOLÓGIAI KÓRKÉPEK
  • 11.1. A LÉGZÉSI ELÉGTELENSÉG
  • 11.2. AZ AKUT RESPIRATORIKUS DISTRESSZ SZINDRÓMA (ARDS)
  • 11.3. A PNEUMONIA
  • 11.4. AZ ASZTMA BRONCHIÁLE
  • 11.5. A KALB-KRÓNIKUS ASPECIFIKUS LÉGZÉSI BETEGSÉG (COPD)
  • 11.6. A LÉGZÉSI ELÉGTELENSÉG ESZKÖZÖS KEZELÉSE
    • 11.6.1. A noninvazív lélegeztetés (NIV)
    • 11.6.2. Az endotracheális intubálás
    • 11.6.3. A gépi lélegeztetés
      • 11.6.3.1. A gépi lélegeztetés beállításai
      • 11.6.3.2. A leszoktatás
      • 11.6.3.3. A párásítás, melegítés
      • 11.6.3.4. Az adjuváns szerek
• 12. A VESEELÉGTELENSÉG
  • 12.1. ANATÓMIAI, ÉLETTANI ÉS KÓRÉLETTANI ALAPOK
    • 12.1.1. A plazmaclearance
    • 12.1.2. A vesék koncentráló és hígító képessége
    • 12.1.3. A renin-angiotenzin aldoszteronrendszer (RAAS)
  • 12.2. A HEVENY VESEELÉGTELENSÉG STÁDIUMAI
  • 12.3. A VESEELÉGTELENSÉG OSZTÁLYOZÁSA
    • 12.3.1. A prerenális veseelégtelenség
    • 12.3.2. Az intrarenális veseelégtelenség
    • 12.3.3. A posztrenális veseelégtelenség
  • 12.4. A VESEELÉGTELENSÁG DIAGNOSZTIKÁJA
  • 12.5. A VESEELÉGTELENSÉG KEZELÉSE
    • 12.5.1. A vesepótló kezelés formái
  • 12.6. A VESETRANSZPLANTÁLT BETEG
• 13. A HEVENY ENDOKRIN KÓRKÉPEK ÉS A MÁJELÉGTELENSÉG
  • 13.1. A MÁJELÉGTELENSÉG
    • 13.1.1. A májelégtelenség patomechanizmusa
    • 13.1.2. A májelégtelenség tünetei
    • 13.1.3. A májelégtelenség kezelése
  • 13.2. A LEGFONTOSABB ENDOKRIN VESZÉLYÁLLAPOTOK
    • 13.2.1. A tireotoxikus krízis
    • 13.2.2. A cukoranyagcsere életveszélyes állapotai
      • 13.2.2.1. A hipoglikémia
      • 13.2.2.2. A diabéteszes ketoacidózis
      • 13.2.2.3. Alkoholos ketoacidózis (AKA)
      • 13.2.2.4. A nonketotikus hiperozmoláris szindróma
    • 13.2.3. Az Addison-kór
    • 13.2.4. A Cushing-szindróma
    • 13.2.5. A Conn-szindróma
    • 13.2.6. A feokromocitóma
• 14. INTENZÍV ELLÁTÁSRA SZORULÓ NEUROLÓGIAI KÓRKÉPEK
  • 14.1. A HIPNOID TUDATZAVAROK
  • 14.2. A NEM HIPNOID JELLEGŰ TUDATZAVAROK
  • 14.3. A FIZIKÁLIS VIZSGÁLATOK
  • 14.4. AZ IDEGRENDSZERI MŰKÖDÉS MONITOROZÁSA
    • 14.4.1. A Glasgow-kómaskála (GCS)
    • 14.4.2. Az intrakraniális nyomás (ICP)
    • 14.4.3. Az agyi vérátáramlás (CBF) és az oxigenizáció mérése
    • 14.4.4. Az elektrofiziológia (EEG)
  • 14.5. AZ AGYHALÁL KRITÉRIUMAI
  • 14.6. A SZTRÓK
    • 14.6.1. A sztrók fizikális vizsgálata
    • 14.6.2. A sztrók kezelése
      • 14.6.2.1. A trombolízis indikációi
  • 14.7. A SZUBARACHNOIDÁLIS VÉRZÉS
  • 14.8. AZ EPILEPSZIA
  • 14.9. AZ IDEGRENDSZERI GYULLADÁSOK
  • 14.10. A DEMENCIA
  • 14.11. A DELÍRIUM
  • 14.12. A DEPRESSZIÓ
  • 14.13. A MIASZTÉNIA GRAVISZ
  • 14.14. A KRITIKUS ÁLLAPOTHOZ TÁRSULÓ POLINEUROPÁTIA, POLIMIOPÁTIA (CRITICAL ILLNESS POLINEUROPATHIA)
  • 14.15. AGYTRAUMA ÉS FEJSÉRÜLÉS
  • 14.16. A SZEDÁLÁS INTENZÍV TERÁPIÁS OSZTÁLYON
• 15. A SZEPSZIS ÉS A SOKSZERVI ELÉGTELENSÉG
  • 15.1. A SZEPSZIS KÓRKÉPEINEK DEFINÍCIÓI
  • 15.2. A SZEPSZIS KLINIKAI TÜNETEI
  • 15.3. A SZEPSZIS KEZELÉSE
    • 15.3.1. Az első hat óra (korai reszuszcitáció és infekcióellenes kezelés)
    • 15.3.2. A szepszis hemodinamikai stabilizálása
    • 15.3.3. A szupportív kezelés
• 16. A KARDIOPULMONÁLIS-CEREBRÁLIS REANIMÁCIÓ (CPCR)
  • 16.1. A KERINGÉSMEGÁLLÁS ÉS A REPERFÚZIÓ PATOFIZIOLÓGIÁJA
  • 16.2. A „CARDIAC ARREST” FENYEGETŐ JELEI
  • 16.3. A CPR A GYAKORLATBAN
    • 16.3.1. BLS (Basic Life Support, alapfokú újraélesztés)
    • 16.3.2. ALS (Advanced Life Support, emelt szintű újraélesztés)
      • 16.3.2.1. A gyógyszerek, gyógyszeres kezelések ALS alatt
  • 16.4. A POSZTRESZUSZCITÁCIÓS ELLÁTÁS
• 17. AZ ÉGÉSBETEGSÉG
  • 17.1. ABŐRTÜNETEK
  • 17.2. AZ ÉGÉSBETEGSÉG PATOFIZIOLÓGIÁJA
  • 17.3. A FIZIKÁLIS VIZSGÁLAT
  • 17.4. A KEZELÉS
• 18. A SÉRÜLT BETEG ELLÁTÁSA
  • 18.1. A POLITRAUMATIZÁCIÓ DEFINÍCIÓJA ÉS PONTRENDSZEREI
    • 18.1.1. A betegvizsgálat
  • 18.2. A PREHOSPITÁLIS ELLÁTÁS
  • 18.3. A SÜRGŐSSÉGI OSZTÁLY ELLÁTÁSI PROTOKOLLJA
    • 18.3.1. Az első vizsgálat (primary survey)
    • 18.3.2. A második vizsgálat (secondary survey)
  • 18.4. A GERINCTRAUMA
  • 18.5. A KOPONYASÉRÜLÉS
    • 18.5.1. Az agyödéma és a herniáció
• 19. A HEMOSZTÁZIS ZAVARAI
  • 19.1. A VÉRALVADÁS ALAPJAI
  • 19.2. A VÉRALVADÁS ZAVARAI
    • 19.2.1. A disszeminált intravaszkuláris koaguláció
    • 19.2.2. A mikroangiopátiás hemolitikus kórképek (MAHA)
    • 19.2.3. A trombocitafunkció zavarai
    • 19.2.4. A trauma indukálta koagulopátia (TIC, Tramua Induced Coagulopathy)
  • 19.3. A LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATOK
    • 19.3.1. A tromboelasztogram (TEG)
  • 19.4. A TROMBÓZIS ÉS AZ EMBÓLIA
    • 19.4.1. A vénás tromboembólia (VTE)
  • 19.5. AZ ANTIKOAGULÁNS KEZELÉS LEHETŐSÉGEI
    • 19.5.1. A heparinkezelés
    • 19.5.2. A K-vitamin-antagonisták
    • 19.5.3. A trombocitaaggregáció-gátlók és felfüggesztésük
    • 19.5.4. A direkt trombingátlók
  • 19.6. A TROMBOLITIKUS TERÁPIA (TROMBOLÍZIS)
  • 19.7. A TRANSZFÚZIÓ
    • 19.7.1. A transzfúzió hatásai
• 20. AKUT HASI KÓRKÉPEK
  • 20.1. A DEFINÍCIÓ
  • 20.2. A TÜNETEK ÉS A DIAGNOSZTIKA
  • 20.3. AZ ILEUSZ
  • 20.4. A PANCREATITIS ACUTA
  • 20.5. A GASZTROINTESZTINÁLIS MOTILITÁS
  • 20.6. A HASI KOMPARTMENT SZINDRÓMA
• 21. A HEVENY MÉRGEZETTEK INTENZÍV ELLÁTÁSA
  • 21.1. A SÚLYOS MÉRGEZETT DEFINÍCIÓJA
  • 21.2. A KEZELÉS ÁLTALÁNOS MEGFONTOLÁSAI
  • 21.3. A SPECIÁLIS MÉRGEZÉSEK
• 22. AZ INTENZÍV ÁPOLÁS
  • 22.1. AZ INTENZÍV ÁPOLÁS FOGALMA
  • 22.2. AZ ÁPOLÁSI FOLYAMAT MINT MÓDSZER
  • 22.3. ÁPOLÁSI ADATGYŰJTÉS AZ INTENZÍV OSZTÁLYON
  • 22.4. AZ ÁPOLÁSI FOLYAMAT ALKALMAZÁSA AZ INTENZÍV OSZTÁLYON
  • 22.5. A BETEG SZÜKSÉGLETEINEK ÉS ERŐFORRÁSAINAK FELMÉRÉSE
    • 22.5.1. A beteg lelki vezetése
    • 22.5.2. Az ápolási anamnézis
    • 22.5.3. A megfigyelés és az intenzív megfigyelés kritériumai
    • 22.5.4. A fájdalom megfigyelése intenzív osztályon
    • 22.5.5. A bőr megfigyelése, a nyomási fekély és a felfekvés
      • 22.5.5.1. A dekubitusz stádiumai
      • 22.5.5.2. A fokozott bőrápolás és a bőrvédelem
    • 22.5.6. Az intenzív megfigyelés eszközei
    • 22.5.7. A kommunikáció
  • 22.6. AZ ÁPOLÁSI DIAGNÓZISOK FELÁLLÍTÁSA
    • 22.6.1. Az ápolási diagnózisok típusai
  • 22.7. AZ ÁPOLÁSI TERV KÉSZÍTÉSE
  • 22.8. AZ ÁPOLÁSI TEVÉKENYSÉG VÉGRAHAJTÁSA
    • 22.8.1. Az ápolás önálló funkciói
    • 22.8.2. Az ápolás nem önálló funkciói
    • 22.8.3. Az ápolás együttműködő funkciói
  • 22.9. AZ ÁPOLÁSI TEVÉKENYSÉG ÉRTÉKELÉSE
  • 22.10. AZ ÁPOLÁSI DOKUMENTÁCIÓ
  • 22.11. A KOMPETENCIA
  • 22.12. A BETEG ÁPOLÁSÁNAK LÉLEKTANI ÉS EGYÉB ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSAI
  • 22.13. AZ ÁPOLÁSI FOLYAMAT ALKALMAZÁSA A GYAKORLATBAN
    • 22.13.1. Az akut miokardiális infarktusban szenvedő beteg ápolása
    • 22.13.2. Az ápoló feladatai a szívkatéterezés és a revaszkularizáció előkészítésében
    • 22.13.3. Az ápoló egészségnevelő tevékenysége a szekunder prevenció érdekében
• 23. IRODALOMJEGYZÉK