Table of contents

• TURIZMOLÓGIA ELMÉLETI ALAPOK
• Impresszum
• Bevezetés
• 1. A turizmus tudományos értelmezése
  • 1.1. A turizmus a tudományok világában
    • 1.1.1. Interszektoralitás és turizmuskutatás
    • 1.1.2. A turizmustudomány kritériumai
    • 1.1.3. A tudományokon átívelő turizmus
  • 1.2. A turizmus mint kutatási probléma
    • 1.2.1. A turizmus az iskola világában
    • 1.2.2. Hétköznapi észlelés és turizmuskutatás
    • 1.2.3. Probléma- és hipotézisalkotás a turizmusban
    • 1.2.4. A turizmuskutatás társadalmi hasznosulása
  • 1.3. A turisztikai tudás forrásai
    • 1.3.1. A turisztikai tudás elemei
    • 1.3.2. A turizmus tudományos megfigyelése
    • 1.3.3. Források és adatbázisok a turizmuskutatásban
    • 1.3.4. A turizmus határstatisztikai értelmezése
    • 1.3.5. A turizmus szálláshely-statisztikai értelmezése
  • 1.4. A turizmus definiálásának állomásai
    • 1.4.1. Definícióalkotás a turizmustudományban
    • 1.4.2. A turizmus korai definícióalkotói
    • 1.4.3. A Hágai Nyilatkozat kritikai megközelítése
    • 1.4.4. Egy alternatív turizmusdefiníció
  • ESETTANULMÁNY
• 2. A turizmus kategorizálása
  • 2.1. A turizmus kategorizálásának szükségességéről
  • 2.2. A turizmus fajtái
    • 2.2.1. A szabadidős turizmus
    • 2.2.2. A hivatásturizmus
  • 2.3. A turizmus formái
    • 2.3.1. A tömegturizmus
    • 2.3.2. Az alternatív turizmus
  • 2.4. A turizmus típusai
    • 2.4.1. A belföldi turizmus
    • 2.4.2. A nemzetközi turizmus
  • ESETTANULMÁNY
• 3. A turisztikai kereslet tényezői
  • 3.1. A motiváció szerepe a turizmusban
    • 3.1.1. A kereslet kulcsa a motiváció
    • 3.1.2. A szükségletek hierarchiája és a turizmus
    • 3.1.3. Az utazások indítékai
    • 3.1.4. Az utazást gátló tényezők
  • 3.2. A szabadidő szerepe a turizmusban
    • 3.2.1. A szabadidő értelmezése
    • 3.2.2. Munka kontra szabadidő
    • 3.2.3. A posztmodern világ szabadidőipara
  • 3.3. A jövedelem szerepe a turizmusban
  • 3.4. A szocializáció szerepe a turizmusban
    • 3.4.1. Az utazáshoz való szocializáció
    • 3.4.2. A család szerepe az utazási döntésekben
    • 3.4.3. Az iskola szerepe az utazási döntésekben
    • 3.4.4. A kortárscsoportok szerepe az utazási döntésekben
    • 3.4.5. A tömegkommunikáció szerepe az utazási döntésekben
  • ESETTANULMÁNY
• 4. A turisztikai kereslet megtestesítője: a turista
  • 4.1. A turisták tipizálása
    • 4.1.1. Az átlagos turista
    • 4.1.2. A tevékenységorientált tipizálás
    • 4.1.3. A viselkedéstudományi tipizálás
  • 4.2. A turisztikai magatartás
    • 4.2.1. A turisztikai magatartás értelmezése
    • 4.2.2. A turista tevékenysége
    • 4.2.3. A turista költése
    • 4.2.4. A turisztikai magatartás tér- és időbeli vonatkozásai
    • 4.2.5. Az interaktív kommunikáció hatása a turisztikai magatartásra
    • 4.2.6. A turisztikai magatartást befolyásoló tényezők
    • 4.2.7. Sztereotípiák és az attitűdök a turisztikai magatartásban
  • 4.3. Utazási szokások
  • 4.4. A turisztikai trendek humántényezői
    • 4.4.1. A kereslet sarkköve a demográfia
    • 4.4.2. A kiművelt turista
    • 4.4.3. A kockázatok redukálása
  • ESETTANULMÁNY
• 5. A turisztikai kínálat struktúrája
  • 5.1. A turizmus feltételrendszere
  • 5.2. A turizmus biztonságfaktorai
    • 5.2.1. Az intézményesült fenyegetettség
    • 5.2.2. A közegészségügy
    • 5.2.3. Az életszínvonal-küszöb
  • 5.3. A fogadókészség szerepe a turizmusban
    • 5.3.1. A döntéshozók
    • 5.3.2. A vállalkozók
    • 5.3.3. A lakosság
  • 5.4. A fogadóképesség elemei
    • 5.4.1. A tárgyi feltételek
    • 5.4.2. A személyi feltételek
    • 5.4.3. A szervezeti feltételek
  • ESETTANULMÁNY
• 6. A turisztikai kínálat központi eleme: a vonzerő
  • 6.1. A turisztikai vonzerő értelmezése
    • 6.1.1. Egy alternatív definíció
    • 6.1.2. A vonzerők összetevői
    • 6.1.3. A vonzerők térhez kötöttségének oldódása
  • 6.2. A turisztikai vonzerők csoportosítása és minősítése
    • 6.2.1. A turisztikai vonzerők genezis szerinti csoportosítása
    • 6.2.2. A vonzerők hatókör szerinti csoportosítása
    • 6.2.3. A vonzerők minősítése
  • 6.3. A turizmus ember alkotta vonzerői
  • 6.4. A turizmus természeti vonzerői
  • ESETTANULMÁNY
• 7. A turizmus infra- és szuprastruktúrája
  • 7.1. A turizmus alap-infrastruktúrája
    • 7.1.1. A 3K: közlekedés, közmű, kommunikáció
  • 7.2. A turisztikai infrastruktúra értelmezése
    • 7.2.1. Statikus turisztikai infrastruktúra
    • 7.2.2. Dinamikus turisztikai infrastruktúra
  • 7.3. A turizmus elsődleges szuprastruktúrája
    • 7.3.1. A szálláshely-szolgáltatás
    • 7.3.2. A vendéglátás
  • 7.4. A turizmus másodlagos szuprastruktúrája
    • 7.4.1. A kiskereskedelem
    • 7.4.2. Kiegészítő szolgáltatások
  • ESETTANULMÁNY
• 8. A turizmus mint rendszer
  • 8.1. A turizmus rendszerének elvi alapjai
  • 8.2. A turizmus piacának működése
    • 8.2.1. A közvetítő szektor
  • 8.3. A turizmus környezete
    • 8.3.1. A gazdasági környezet
    • 8.3.2. A társadalmi-kulturális környezet
    • 8.3.3. A politikai környezet
    • 8.3.4. A technológiai környezet
    • 8.3.5. A természeti környezet
  • 8.4. A turisztikai desztináció
  • ESETTANULMÁNY
• 9. A turizmus fejlődéstörténete I. (Az utazások története)
  • 9.1. Az utazás történelmi távlatai
    • 9.1.1. Az ősi civilizációk mobilitása
    • 9.1.2. A görögök és a rómaiak
  • 9.2. A középkori utazások
    • 9.2.1. A kora középkor mozdulatlansága
    • 9.2.2. A középkor hivatásturistái
    • 9.2.3. A Grand Tour
  • 9.3. Az ipari forradalmak korának utazásai
    • 9.3.1. Dinamikusan változó társadalmi-gazdasági környezet
    • 9.3.2. A vasút és a gőzhajó térhódítása
    • 9.3.3. A romantika korának utazásai
    • 9.3.4. Thomas Cook
  • 9.4. A XX. század első felének utazásai
    • 9.4.1. Találmányok a turizmus szolgálatában
    • 9.4.2. A boldog békeidők turistái
    • 9.4.3. A kiszélesedő világ
  • ESETTANULMÁNY
• 10. A turizmus fejlődéstörténete II. (Korunk turizmusa)
  • 10.1. A modern turizmus kialakulása
    • 10.1.1. A turizmus globalizálódásának mutatói
    • 10.1.2. A turizmus dinamikus fejlődésének háttere
    • 10.1.3. A turizmusipar professzionalizálódása
  • 10.2. Európa turizmusának főbb tendenciái az ezredfordulón
    • 10.2.1. Az európaiak utazási szokásai
    • 10.2.2. Változó igények
    • 10.2.3. A kereslet átalakulásának mozgatórugói
  • 10.3. Kelet-Közép-Európa turizmusa a modernizáció útján
    • 10.3.1. A szocializmus öröksége
    • 10.3.2. A rendszerváltozást követő időszak
  • 10.4. Magyarország turizmusának jellemzői
    • 10.4.1. A kezdetektől 1990-ig
    • 10.4.2. A rendszerváltozást követő időszak vendégforgalma
    • 10.4.3. Magyarország turizmusipara
  • ESETTANULMÁNY
• 11. A turizmus termékszemléletű értelmezése I.
  • 11.1. A turisztikai termék
    • 11.1.1. Fogalmi előzmények
    • 11.1.2. A turisztikai termék mikro- és makroszintű értelmezése
    • 11.1.3. A turisztikai termékek csoportosítása
  • 11.2. Az egészségturizmus
  • 11.3. Konferenciaturizmus
  • 11.4. A kulturális turizmus
  • ESETTANULMÁNY
• 12. A turizmus termékszemléletű értelmezése II.
  • 12.1. Térspecifikus turisztikai termékek
    • 12.1.1. A falusi turizmus
  • 12.2. Csoportspecifikus turisztikai termékek
    • 12.2.1. Ifjúsági turizmus
  • 12.3. Tevékenységspecifikus turisztikai termékek
    • 12.3.1. A bevásárlóturizmus
  • 12.4. A termékfejlesztés aktuális trendjei
    • 12.4.1. A kalandturizmus
  • ESETTANULMÁNY
• 13. A turizmus hatásai
  • 13.1. A turizmus szociokulturális hatásai
    • 13.1.1. A vendég és a vendéglátó kapcsolata
    • 13.1.2. A társadalmi mobilitás fokozódása
    • 13.1.3. A szociális struktúrák formálódása
    • 13.1.4. Fogyasztási és viselkedési minták átvétele
    • 13.1.5. A deviáns viselkedési formák megjelenése
    • 13.1.6. A kommunikációs kultúra átalakulása
  • 13.2. A turizmus gazdasági hatásai
    • 13.2.1. A pénzügyi helyzet befolyásolása
    • 13.2.2. A foglalkoztatás bővülése
    • 13.2.3. A termelés élénkítése
    • 13.2.4. A gazdasági hatások fontosabb mutatói
  • 13.3. A turizmus fizikai hatásai
    • 13.3.1. A levegőszennyezés
    • 13.3.2. A talajt érő káros hatások
    • 13.3.3. A vizek veszélyeztetése
    • 13.3.4. A növény- és állatvilágot érő kockázatok
    • 13.3.5. A környezet állapotát negatívan befolyásoló egyéb hatások
  • 13.4. Turizmus és fenntartható fejlődés
    • 13.4.1. Út a fenntarthatóság felé
    • 13.4.2. A fenntarthatóság turisztikai vonatkozásai
  • ESETTANULMÁNY
• 14. Turizmuspolitika
  • 14.1. A turizmuspolitika értelmezése
    • 14.1.1. Politika és turizmus
    • 14.1.2. A turizmuspolitika tényezői
  • 14.2. A magyarországi turizmus irányítása
    • 14.2.1. Szervezeti előzmények 1945-ig
    • 14.2.2. A szocializmus korának turizmusirányítása
    • 14.2.3. A turizmus helye a rendszerváltozást követő közigazgatásban
    • 14.2.4. Napjaink turizmusirányítása
  • 14.3. Az EU szerepvállalása a turizmusban
    • 14.3.1. A turizmust érintő általános elvek
    • 14.3.2. A turizmuspolitika súlyának megítélése
    • 14.3.3. A turizmus az EU politikai gyakorlatában
  • 14.4. A turizmus nemzetközi szervezetei
    • 14.4.1. A World Tourism Organization
    • 14.4.2. A World Travel and Tourism Council
    • 14.4.3. Fontosabb szakmai szervezetek
  • ESETTANULMÁNY
• 15. Tervezés és fejlesztés a turizmusban
  • 15.1. A tervezés funkciója
    • 15.1.1. A turizmustervezés fókuszai
    • 15.1.2. A turizmustervezés szakaszai
  • 15.2. A területi szintű tervezés
    • 15.2.1. A tervezés célrendszere
    • 15.2.2. A tervezés sajátos szempontjai
    • 15.2.3. A tervezés folyamata
  • 15.3. A létesítményszintű tervezés
    • 15.3.1. A tervezés súlypontjai
    • 15.3.2. A tervezés folyamata dióhéjban
  • 15.4. A magyarországi turizmusfejlesztés rendszere
    • 15.4.1. Máig élő történeti előzmények
    • 15.4.2. A regionális szemlélet megjelenése
    • 15.4.3. A TDM-szervezetek szerepe
    • 15.4.4. A helyi önkormányzatok szerepe
    • 15.4.5. A turizmusfejlesztés fontosabb dokumentumai
    • 15.4.6. A Széchenyi-tervek
  • ESETTANULMÁNY
• Felhasznált irodalom
• Melléklet
  • A turizmus statisztikai indikátorai
• Az esettanulmányok szerzői