Table of contents

• Addikció és felépülés: konzultáció a gyakorlatban
• Impresszum
• A kötet szerzői
• Dékáni előszó
• Szerkesztői előszó
• I. Egy szakma születése: az addiktológiai konzultáció kezdete
  • 1. Az addiktológiai konzultáció kialakulása és története
    • 1.1. Bevezetés
    • 1.2. Magyarország
    • 1.3. Szakdolgozati témák az addiktológiai konzultáns képzésben
    • 1.4. Összehasonlítás
    • 1.5. A jövő kihívásai és lehetőségei
    • 1.6. Történetmesélés és felépülési modell
      • 1.6.1. A felépülési modell kialakulása
      • 1.6.2. Történetmesélés és narratív identitás
        • 1.6.2.1. A modell átszivárgása az addikciókezelésbe
        • 1.6.2.2. Intézményesülés és kritikák
      • 1.6.3. Felépülés és ártalomcsökkentés
      • 1.6.4. Törtnetmesélés a felépülésben
      • 1.6.5. A felépülési narratívák típusai
      • 1.6.6. A felépülési modell Magyarországon
      • 1.6.7. Kutatásaink a felépülésről
    • 1.7. Az addiktológiai konzultáció képzési és szakmai szintjei
      • 1.7.1. Felépülési coach/felépülést támogató specialista
      • 1.7.2. CADC – Certified Alcohol and Drug Counselor: tanúsítvánnyal rendelkező alkohol- és drogkonzultáns
      • 1.7.3. Licensed Alcohol and Drug Counselor (LADC): államilag engedélyezett addiktológiai konzultáns vagy engedéllyel rendelkező konzultáns
      • 1.7.4. Licensed Professional Counselor (LPC): állami engedéllyel rendelkező konzultáns szakértő.
      • 1.7.5. Licensed Professional Clinical Counselor (LPCC)
    • 1.8. Az addiktológiai konzultáns, az addiktív viselkedések tanácsadó szakpszichológusa és a „recovery coach”
      • 1.8.1. Képzési háttér
      • 1.8.2. Munkavégzés
      • 1.8.3. Jogosultságok
    • 1.9. Szerepdefiníció és kompetenciák
    • 1.10. Szupervízió és esetmegbeszélés
    • 1.11. A szakma szépségei
    • 1.12. Az első évfolyamban végzett hallgatók tapasztalatai
    • 1.13. Tapasztalatok a képzést elvégző tapasztalati szakértőkkel
    • Irodalomjegyzék
  • 2. Az addiktológiai konzultáns szak krónikája
    • 2.1. Az addiktológia időszámítása
    • 2.2. Az szakalapítás közvetlen előzményei
    • 2.3. Az addiktológiai konzultáció meghonosítása
    • 2.4. Szakmai műhelyek és gyakorlati bázis
    • 2.5. Az addiktológiai konzultáció helye a társszakmák között
    • 2.6. Az addiktológiai konzultáns szerepének, identitáslehetőségeinek változásai
    • 2.7. A képzést érintő változások
    • 2.8. A szakalapítás belső nézőpontja
    • 2.9. Az addiktológiai konzultáció és a képzés jövője
    • Irodalomjegyzék
• II. A konzultáció szemléleti keretei és szakmai alapjai
  • 3. Az addikció bio-pszicho-szociális megközelítése
    • 3.1. Az addikció bio-pszicho-szociális szemlélete
    • 3.2. Motiváció a változásra
    • 3.3. A „Stages of Change” modell
      • 3.3.1. A változás szakaszai
    • 3.4. A segítő lehetőségei
      • 3.4.1. A motiváció felkeltése
      • 3.4.2. Pszichoedukáció
        • 3.4.2.1. A pszichoedukció alkalmazása a gyakorlatban
      • 3.4.3. Feedback, visszajelzés
      • 3.4.4. Célok
      • 3.4.5. A motivációs interjú
        • 3.4.5.1. A motivációs interjú gyakorlati alkalmazásának módszerei
        • 3.4.5.2. A motivációs interjú során használt témakörök
        • 3.4.5.3. Segítség a döntéshozásban
        • 3.4.5.4. Szerződéskötés
      • 3.4.6. A visszaesések megelőzése
      • 3.4.7 A visszaesések kezelése
    • 3.5. A folyamat
    • 3.6. Vonatkozó kérdések
    • 3.7. Klinikai jelentőség
    • 3.8. Összefoglalás
    • Irodalomjegyzék
  • 4. A sóvárgás távlata az addiktológiai konzultációban
    • 4.1. Egy narratív szemelvény
    • 4.2. Partnerség a segítő konzultációban
    • 4.3. A dialogikus konzultáció
    • 4.4. A sorstársak közössége
    • 4.5. Radó Sándor és Jellinek Morton színrelépése
    • 4.6. Az AA Nagykönyve a sóvárgásról
    • 4.7. Nyelvzavar a sóvárgás ügyében
    • 4.8. A sóvárgással kapcsolatos elméleti fejlődés elakadása
    • 4.9. Az elméleti stagnálás holtpontja
    • 4.10. A biomedicinális megközelítés felülkerekedése
    • 4.11. A sóvárgás normalizálása
    • 4.12. A sóvárgás mint kapu az addiktológiai konzultáció egzisztenciális terébe
    • Irodalomjegyzék
  • 5. Felépülés-központú megközelítés az addiktológiában
    • 5.1. A felépülési szemlélet a mentális zavarok megközelítésében
      • 5.1.1. A felépülési modell eredete, fogalmi rendszere
      • 5.1.2. A Prochaska–DiClemente-féle felépülési modell
      • 5.1.3. A felépülési modell jelentősége a konzultánsi munkában
    • 5.2. Közösségi ellátás
    • 5.3. Önsegítő mozgalmak
      • 5.3.1. Az önsegítő csoportok rövid áttekintése
      • 5.3.2. Az önsegítő programok helye a felépülési munkában
    • 5.4. A bio-pszicho-szocio-spirituális (BPSS) modell
    • 5.5. Primer és szekunder addikciók
      • 5.5.1. A primer addikció
      • 5.5.2. A szerhasználat a pszichiátriai zavar tüneteként értelmezhető
      • 5.5.3. A szerhasználat a pszichiátriai zavarra történő megküzdési válaszként alakul ki (öngyógyítás)
      • 5.5.4. A pszichiátriai zavar a szerhasználat következményeként alakul ki (szerindukálta zavarok)
      • 5.5.5. Mind a szerhasználat, mind a pszichiátriai probléma közös rizikófaktor eredményeként, párhuzamos folyamatként alakult ki
    • 5.6. A gyógyszeres kezelés irányelvei a felépülés során
    • 5.7. A felépülési modell alkalmazhatósága a kémiai addikciókon kívül
    • 5.8. A konzultáns mint sajátélményű segítő
    • 5.9. A kliens edukációja a felépülési szemléletről
    • 5.10. A felépülési modell megjelenése a magyar addiktológiai szcénában
      • 5.10.1. A felépülési modell megjelenése, elterjedése Magyarországon
      • 5.10.2. A felépülés-központú osztályos ellátás lehetőségei, előnyei, hátrányai
      • 5.10.3. Nappali szanatóriumi ellátás
    • 5.11. A Minnesota-modell
    • 5.12. Az absztinencia kialakításának dilemmái
      • 5.12.1. Orvosi segítséget igénylő addiktológiai esetek
      • 5.12.2. Orvosi segítséget igénylő társuló pszichiátriai kórképek
      • 5.12.3. Amikor az absztinencia önerőből is elérhető
      • 5.12.4. A kérdéses esetek
    • 5.13. A spiritualitás gyakorlása – a hála érzése
      • 5.13.1. Hálanapló
    • 5.14. Kapcsolattartás felépülő, józan társakkal
    • 5.15. Összegzés
    • Irodalomjegyzék
• III. Rendszerszemlélet, életútszemlélet és családi vonatkozások az addiktológiában
  • 6. Addiktológiai konzultáció a családok segítése területén
    • 6.1. Kis nemzetközi és hazai visszatekintés
    • 6.2. A családi konzultáció általános leírása, jelentősége
    • 6.3. A formák
    • 6.4. Konzultációs megközelítések
    • 6.5. A segítséget kérők
    • 6.6. A konzultánsok
    • 6.7. A keretek
    • 6.8. A célok
    • 6.9. Eszközök, technikák, hatótényezők
    • 6.10. A munka szakaszai, menete
      • 6.10.1. Állapotfelmérés, információgyűjtés
      • 6.10.2. Tervezés, célkitűzés
      • 6.10.3. Szerződéskötés
      • 6.10.4. A változások elősegítése
      • 6.10.5. Lezárás
      • 6.10.6. Utánkövetés
    • 6.11. Kritikus pontok
      • 6.11.1. Motiváció
      • 6.11.2. Kodependencia
      • 6.11.3. Ellenállás
      • 6.11.4. Pszichiátriai tünetek
      • 6.11.5. Áttétel és viszontáttétel
      • 6.11.6. Önfeltárás
      • 6.11.7. Pszichologizálás
      • 6.11.8. Játszmaveszély
    • 6.12. Összegzés
    • Irodalomjegyzék
  • 7. Függőség, szülőség, felépülés
    • 7.1. Bevezetés
      • 7.1.1. A „felépülő szülő” fogalma
      • 7.1.2. A kutatások és klinikai tapasztalatok irányai
    • 7.2. A szerhasználat és a szülői funkció kölcsönhatása
      • 7.2.1. A szülőség és a függőség paradoxona
      • 7.2.2. Neurobiológiai hatások a szülői működésre
      • 7.2.3. A kötődés és az érzelmi elérhetőség zavara
      • 7.2.4. A szülői viselkedés mintázatai a függőségben
      • 7.2.5. A stressz és a szülői funkció kapcsolata
    • 7.3. A szülői identitás sérülése és újraépítése a felépülés folyamatában
      • 7.3.1. A szülői identitás sérülése a függőségben
      • 7.3.2. A bűntudat és a jóvátétel dinamikája
      • 7.3.3. A szégyen mint relapszustényező
      • 7.3.4. A felépülés mint identitásváltás
      • 7.3.5. Kapcsolati újraépülés: a bizalom és a hitelesség helyreállítása
      • 7.3.6. A szülői önelfogadás mint a felépülés feltétele
    • 7.4. A szülőség mint motivációs és védőfaktor a felépülésben
      • 7.4.1. A szülői szerep mint belső motiváció
      • 7.4.2. A „Parental Recovery Capital” – a kapcsolati tőke jelentősége
      • 7.4.3. A szülői felelősség mint terápiás erő
      • 7.4.4. A szülői szeretet mint relapszusprevenció
      • 7.4.5. A PCAP-modell: a szülői szerep támogatása a közösségben
      • 7.4.6. Az apaság mint identitáserősítő faktor
    • 7.5. Az anyaság kettőssége a függőségben
      • 7.5.1. A trauma és a gondoskodás paradoxona
      • 7.5.2. A mentalizáció újratanulása: Mothering from the Inside Out
      • 7.5.3. Az anyai önkép és önelfogadás
      • 7.5.4. A gondoskodás újratanulása
    • 7.6. Apai utak a gyógyulásban: felelősség, jelenlét, kapcsolódás
      • 7.6.1. Apai szülői kompetencia és korai „mikrosikerek”
      • 7.6.2. Az apai motiváció és kapcsolati tőke
      • 7.6.3. Terápiás fókuszok apáknál
    • 7.7. A segítő szakember szerepe a felépülő szülők kísérésében
      • 7.7.1. A segítő mint „tartó környezet”
      • 7.7.2. Az empátia és a határ egyensúlya
      • 7.7.3. A reflektív funkció mint terápiás eszköz
      • 7.7.4. A szégyen kezelése a segítő kapcsolatban
      • 7.7.5. A határok, áttételek és viszontáttételek kezelése
      • 7.7.6. A segítő mint modell
    • 7.8. Összefoglalás, szakmai ajánlások
      • 7.8.1. A tanulmány főbb megállapításai
      • 7.8.2. A szülőség mint erőforrás
      • 7.8.3. A segítő szakember szerepe
      • 7.8.4. Szakmai ajánlások az ellátórendszer számára
    • Irodalomjegyzék
  • 8. A perinatális időszak addiktológiai vonatkozásai
    • 8.1. Bevezetés – a perinatális időszak addiktológiai jelentősége
    • 8.2. Addiktológiai alapelvek a perinatális ellátásban
      • 8.2.1. Neurobiológiai és pszichoszociális tényezők
      • 8.2.2. Komorbiditás és rizikóhalmozódás
    • 8.3. Szerhasználat a perinatális időszakban – addiktológiai megközelítés
      • 8.3.1. Általános addiktológiai elvek
        • 8.3.1.1. Női szerhasználat, reproduktív egészség és perinatális kimenetek
      • 8.3.2. Nikotin és dohányzás
        • 8.3.2.1. Perinatális jelentőség és transzgenerációs perspektíva
        • 8.3.2.2. Fertilitás és várandóssági kockázatok
        • 8.3.2.3. Hosszú távú és transzgenerációs következmények
        • 8.3.2.4. Addiktológiai konzultációs szempontok
        • 8.3.2.5. Farmakoterápia és pszichoszociális intervenció
        • 8.3.2.6. Posztpartum relapszus és hazai ellátási keretek
      • 8.3.3. Alkohol
        • 8.3.3.1. Perinatális jelentőség és teratogén kockázat
        • 8.3.3.2. Nőspecifikus sajátosságok és gyorsabb progresszió
        • 8.3.3.3. Trauma, párkapcsolati erőszak és komorbiditás
        • 8.3.3.4. Szűrés és dokumentáció – AUDIT és rövid intervenció
        • 8.3.3.5. Posztpartum relapszus és hosszú távú kockázat
        • 8.3.3.6. Farmakoterápia – amit a konzultánsnak tudnia kell
      • 8.3.4. Kannabisz és kannabiszalapú termékek
      • 8.3.5. Opiátok (illegális és gyógyszereredetű)
        • 8.3.5.1. Perinatális jelentőség
        • 8.3.5.2. Fenntartó agonista kezelés (MOUD) és a konzultáns szerepe
        • 8.3.5.3. Szoptatás
      • 8.3.6. Kokain
        • 8.3.6.1. Perinatális jelentőség
        • 8.3.6.2. Klinikai és pszichiátriai sajátosságok
        • 8.3.6.3. Addiktológiai konzultációs fókusz
        • 8.3.6.4. Szoptatás
      • 8.3.7. Stimulánsok (amfetaminok, metamfetamin, MDMA)
      • 8.3.8. Új pszichoaktív szerek (ÚPSZ)
        • 8.3.8.1. Perinatális jelentőség
        • 8.3.8.2. Addiktológiai konzultációs fókusz
        • 8.3.8.3. Szoptatás
      • 8.3.9. Benzodiazepinek és egyéb szedatív-hipnotikumok
      • 8.3.10. Poliszubsztancia-használat (több szer együttes használata)
      • 8.3.11. Az ellátás szervezése és a konzultáns intervenciók fókusza
        • 8.3.11.1. A strukturált feltárás alapelve
        • 8.3.11.2. A konzultáns minimálisan szükséges kérdésblokkjai
        • 8.3.11.3. Ellátásszervezési minimum
    • 8.4. Perinatális viselkedésminták addiktológiai kontextusban
      • 8.4.1. A problémás digitális használat mint jelzőtünet
      • 8.4.2. Egyéb viselkedési addikciók a perinatális időszakban
    • 8.5. A perinatális mentális zavarok addiktológiai vonatkozásai
      • 8.5.1. Perinatális depresszió
        • 8.5.1.1. Szűrés
      • 8.5.2. Szorongásos zavarok
        • 8.5.2.1. Szűrés
      • 8.5.3. Bipoláris zavar
      • 8.5.4. Posztpartum pszichózis
      • 8.5.5. Addiktológiai implikációk
    • 8.6. Traumainformált addiktológiai ellátás (TIC) a perinatális időszakban
      • 8.6.1. Fogalmi keretek
      • 8.6.2. Traumainformált szemlélet a szenvedélybetegek ellátásában
      • 8.6.3. Traumainformált ellátás a mindennapi addiktológiai gyakorlatban
      • 8.6.4. Traumainformált addiktológiai ellátás (TIC) a perinatális időszakban
        • 8.6.4.1. A trauma és az addikció összefüggései
        • 8.6.4.2. Addiktológiai konzultáció a perinatális ellátásban
        • 8.6.4.3. Traumainformált konzultáció a szerhasználat kontextusában
      • 8.6.5. A konzultáció mint traumainformált gyakorlat
      • 8.6.6. Konzultáció a perinatális időszak szakaszaiban
        • 8.6.6.1. Prenatális szakasz (várandósság)
        • 8.6.6.2. Peripartum szakasz (szülés körüli időszak)
        • 8.6.6.3. Posztpartum szakasz (szülés utáni időszak)
    • 8.7. Összegzés és klinikai üzenetek
    • Irodalomjegyzék
  • 9. A serdülő-addiktológiai konzultácó színterei és folyamata
    • 9.1. A serdülőkor jellegzetességei
      • 9.1.1. A serdülőkor fogalma
      • 9.1.2. Identitáskeresés
      • 9.1.3. Szociális kontextus és kulturális hatások
      • 9.1.4. Érzelemszabályozás és kockázatvállalás
      • 9.1.5. A serdülők idegrendszere
      • 9.1.6. Az addiktív viselkedés tényezői serdülőkorban
        • 9.1.6.1. Kísérletezés és kockázatvállalás
        • 9.1.6.2. Neurobiológiai sebezhetőség
        • 9.1.6.3. Pszichológiai tényezők
        • 9.1.6.4. Társas és kulturális hatások
        • 9.1.6.5. Protektív tényezők és megelőzés
    • 9.2. A serdülőkkel folytatott konzultációs munka
      • 9.2.1. Kihívások a serdülőkkel folytatott konzultáció során
      • 9.2.2. Interdiszciplináris tudásbázis, módszer és eszköztár
        • 9.2.2.1. Fejlődéslélektani és pszichopatológiai ismeretek
        • 9.2.2.2. Addiktológiai alapismeretek
        • 9.2.2.3. Tanulásmódszertani és gyógypedagógiai alapismeretek
        • 9.2.2.4. Kommunikációs és krízisintervenciós készségek
        • 9.2.2.5. Intézményi és hálózati együttműködés ismerete
        • 9.2.2.6. Etikai és jogi ismeretek
        • 9.2.2.7. A modellek és az eszköztár alapszintű ismerete
      • 9.2.3. A tudásterületek integrációja, a konzultációs folyamat alapelemei
        • 9.2.3.1. Az encounter jelleg és a konzultációs tér szerepe
        • 9.2.3.2. A Prochaska & DiClemente modell a serdülő addiktológiai konzultációban
        • 9.2.3.3. A klienskör és a kliens környezetének alapos ismerete
        • 9.2.3.4. A serdülők addiktológiai ellátásának nehézségei, felelősség kérdése
        • 9.2.3.5. Szakmai reflexió – a hálózati együttműködés (iskola, gyermekvédelem, egészségügy) és a konzultáns szerepe
    • 9.3. A konzultáció folyamata – egy eset bemutatásán keresztül
      • 9.3.1. A feltáró/kapcsolatépítő fázis jellemzői
        • 9.3.1.1. Első interjú
        • 9.3.1.2. Második ülés – kapcsolatépítés
        • 9.3.1.3. Harmadik ülés – a jövőkép és a belső motiváció megjelenése
        • 9.3.1.4. Negyedik ülés – a megoldásfókuszú irány és a tanulási nehézségek feltérképezése
        • 9.3.1.5. Családi szint a konzultációs folyamatban
      • 9.3.2. Egyéni konzultáció (ötödik–huszadik ülés)
        • 9.3.2.1. Megoldásfókuszú szakasz és a szerhasználat feldolgozása
        • 9.3.2.2. Szerhasználati mintázat, rövid távú változtatási stratégia
        • 9.3.2.3. Viselkedéses és környezeti intervenciók a szerhasználat csökkentésére
      • 9.3.3. Hosszú távú terápiás fókusz és jövőbeni irányok
        • 9.3.3.1. Neuropszichológiai háttértényezők – ADHD és szerhasználati rizikó
        • 9.3.3.2. A szakaszosság és az időzítés jelentősége
        • 9.3.3.3. Folyamatértékelés
      • 9.3.4. A konzultációs folyamat második fázisa
      • 9.3.5. A serdülő-addiktológia további szakmai, etikai és jogi kérdései
    • 9.4. A serdülő- és felnőtt-addiktológiai konzultáció eltérő szemléletei és fókuszai
    • Irodalomjegyzék
• IV. Célcsoportok és kontextusok az addiktológiai konzultációban
  • 10. Szegregátumban élők addiktológiai problémáinak és kezelésüknek sajátosságai
    • 10.1. A szegregáció fogalmi keretei
    • 10.2. Strukturális egyenlőtlenségek és életkörülmények
    • 10.3. Egészségmagatartás és jelenorientáltság
    • 10.4. A szegregátumokban végzett kutatások
    • 10.5. A szerhasználat társadalmi kontextusa
    • 10.6. Jelenorientáció és kiilleszkedés
    • 10.7. Az új pszichoaktív szerek (ÚPSZ)
    • 10.8. A menekülés mint pszichológiai jelenség
    • 10.9. Strukturális és fenomenológiai perspektívák
    • 10.10. Beavatkozási lehetőségek
    • 10.11. A mélyszegénységben élők addiktológiai ellátásának sajátosságai – egy pilot program tapasztalatain keresztül
      • 10.11.1. A program előzményei és szakmai háttere
      • 10.11.2. A megvalósítás szakmai keretei
        • 10.11.2.1. A szakemberek és a helyszínek kiválasztása
        • 10.11.2.2. Helyzetfelmérés és szükségletfelmérés
        • 10.11.2.3. A beavatkozási tervek kialakítása
        • 10.11.2.4. A program megvalósítása
        • 10.11.2.5. Preventív beavatkozások
        • 10.11.2.6. Intervenciós tevékenységek
        • 10.11.2.7. Szakemberek támogatása
        • 10.11.2.8. Stratégiai és rendszerszintű beavatkozások
      • 10.11.3. A program eredményei
      • 10.11.4. Szakmai konklúziók
      • 10.11.5. Továbblépési lehetőségek
    • 10.12. Addiktológiai helyzet a szegregátumokban – összegzés és zárógondolatok
    • Irodalomjegyzék
  • 11. Kettős kihívás: hajléktalanság és szenvedélybetegség addiktológiai szemmel
    • 11.1. Bevezetés
    • 11.2. Elméleti és szakmai háttér
      • 11.2.1. Addikciók a hajléktalan populációban
      • 11.2.2. A hajléktalanság fogalma és típusai
        • 11.2.2.1. Szerhasználók hajléktalansága
    • 11.3. Az addiktológiai munka céljai és feladatai
      • 11.3.1. Intézményi bemutatás a Madridi utcai szálló esetében
      • 11.3.2. Külsős-belsős munkatárs – személyes tapasztalatok (Alekosz Zsófia)
      • 11.3.3. Addiktológiai munka a hajléktalanellátásban
        • 11.3.3.1. Kríziskezelés
        • 11.3.3.2. Rövid intervenció
        • 11.3.3.3. Ártalomcsökkentés
        • 11.3.3.4. Motiváció fenntartása
        • 11.3.3.5. Rehabilitáció
        • 11.3.3.6. Reintegráció
    • 11.4. Módszertani megközelítések és eszközök
      • 11.4.1. Egészségügyi és pszichológiai beavatkozások
        • 11.4.1.1. Detoxikáció, orvosi kezelés
        • 11.4.1.2. Alacsony intenzitású pszichoszociális intervenciók, konzultáció, pszichoterápia
        • 11.4.1.3. Gyógyszeres támogatás (pl. metadon, Suboxone)
      • 11.4.2. Esetmenedzsment
        • 11.4.2.1. Komplex szükségletek feltérképezése
        • 11.4.2.2. Hosszú távú kísérés
        • 11.4.2.3. A szociális készségek fejlesztése
      • 11.4.3. Interdiszciplináris együttműködés
        • 11.4.3.1. Orvos, pszichiáter, addiktológiai konzultáns, szociális munkás, peer segítő
        • 11.4.3.2. Az NGO-k és állami az szolgáltatások kapcsolódása
    • 11.5. Kihívások és dilemmák
      • 11.5.1. Motiváció hiánya
      • 11.5.2. Egészségügyi terhek
      • 11.5.3. Etikai kérdések
      • 11.5.4. Erőforráshiány
    • 11.6. Szakmai fejlesztések
      • 11.6.1. A HepaGo projekt
      • 11.6.2. Nemzetközi példa
    • 11.7. Esettanulmány – az addiktológiai konzultáns szerepének gyakorlati megjelenése
      • 11.7.1 Balázs (41)
        • 11.7.1.1. Esetleírás
        • 11.7.1.2. Az ellátási folyamat és az addiktológiai konzultáns szerepe
        • 11.7.1.3. Eredmények
        • 11.7.1.4. Tanulságok
        • 11.7.1.5. Javaslatok az esethez kapcsolódóan
    • 11.8. Összegzés
    • 11.9. Javaslatok
    • Irodalomjegyzék
  • 12. Addiktológiai konzultáció az LMBTQI+ közösség tagjaival
    • 12.1. Bevezetés
    • 12.2. Elméleti háttér
      • 12.2.1. Szexuális orientáció, identitás, viselkedés
      • 12.2.2. Az LMBTQI+ személyek mindennapjait befolyásoló modellek és társadalmi struktúrák
        • 12.2.2.1. Cisz- és heteronormativitás, monoszexizmus
        • 12.2.2.2. Interszekcionalitás
        • 12.2.2.3. Mikroagressziók
        • 12.2.2.4. Kisebbségi stressz
    • 12.3. LMBTQI+ faktorok az addiktológiai konzultáns gyakorlatában
      • 12.3.1. Az LMBTQI+ faktorok szerepe az addiktológiai probléma kialakulásában
      • 12.3.2. LMBTQI+ faktorok a konzultációs térben
    • 12.4. Az affirmatív szemlélet
      • 12.4.1. Az affirmatív megközelítés irányelvei
    • 12.5. Affirmatív szempontok az addiktológiai konzultációban
      • 12.5.1. Affirmatív szempontok az állapotfelmérésben
      • 12.5.2. Affirmatív szempontok a konzultációs folyamatban
    • 12.6. Esetpéldák
    • 12.7. Összefoglalás
    • Irodalomjegyzék
  • 13. Kettős diagnózis – komorbiditás
    • 13.1. Szemléleti megközelítés
    • 13.2. Az addikció természete
    • 13.3. A „duálos” kliens
    • 13.4. A kezelés
    • 13.5. Gyakorlati lehetőségek
    • Irodalomjegyzék
  • 14. Szerhasználati zavarok és addiktológiai ellátás rendőrségi környezetben
    • 14.1. Bevezetés
    • 14.2. A rendőri szerhasználat etiológiája
      • 14.2.1. A rendőri kultúra
      • 14.2.2. A szakmai személyiség
    • 14.3. A rendőrök addiktológiai támogatása: a nemzetközi gyakorlat
    • 14.4. Összegzés
    • Támogatás
    • Irodalomjegyzék
• V. Módszertani repertoár és eszközök
  • 15 A CRAFT-módszer: segítség a kezelés gondolatát elutasító szenvedélybetegek hozzátartozóinak – a pozitív kommunikáció és a cselekvőképes én fejlesztésével
    • 15.1. Bevezetés
      • 15.1.1. A CRAFT-módszer célja, jelentősége
      • 15.1.2. A CRAFT-módszer helye és alkalmazhatósága az addiktológiai konzultáns képzésben és a mindennapi gyakorlatban
      • 15.1.3. Előzetes ismeretek
    • 15.2. Elméleti és szakmai háttér
      • 15.2.1. A téma fogalmi tisztázása, elméleti háttér
      • 15.2.2. Intervenciós eljárások
        • 15.2.2.1. Az ARISE intervenciós eljárás és az ARISE tartós támogatás
        • 15.2.2.2. A Johnson-modell
        • 15.2.2.3. Az Al-Anon
    • 15.3. A konzultáció elméleti gyakorlati aspektusai
      • 15.3.1. Tipikus belépési pontok, a CRAFT alkalmazásának színterei
      • 15.3.2. A konzultáns szerepe, feladatai, lehetőségei az adott területen
      • 15.3.3. Korlátok és nehézségek a módszer alkalmazása során
        • 15.3.3.1. A módszer gyakorlati alkalmazásakor tapasztalt nehézségek
        • 15.3.3.2. Dilemmák, kihívást okozó helyzetek
    • 15.4. A CRAFT-ban alkalmazott intervenciós technikák és eszközök
      • 15.4.1. A foglalkozások struktúrája, tartalma, gyakorlatok
        • 15.4.1.1. Ülések tematikus rendben
      • 15.4.2. Specifikus eszközök: skálázás, tesztek, kérdőívek, vizuális eszközök, naplók
    • 15.5. Esettanulmány: „A váratlan fordulat”
    • 15.6. Összegzés
    • Irodalomjegyzék
  • 16. „Mind elmegyünk”
    • 16.1. Bevezető gondolatok
    • 16.2. Villanások a napi gyakorlatból
    • 16.3. Amit már tudunk, ismerünk és teszünk – és ami még vár ránk
    • 16.4. A függőségek és a feldolgozatlan veszteségek kapcsolata
      • 16.4.1. Leépülés, felépülés, józanság
    • 16.5. A veszteségfeldolgozást befolyásoló tényezők
      • 16.5.1. A személyiség állapota
      • 16.5.2. A kapcsolat minősége az elhunyttal
      • 16.5.3. A halálnem és a búcsúzás
      • 16.5.4. Közösség, szociális háló
      • 16.5.5. Családi, közösségi rítusok és hagyományok
      • 16.5.6. Hit megléte és állapota
    • 16.6. A gyászról
    • 16.7. Módszerek
      • 16.7.1. Gyászcsoport
      • 16.7.2. Egyéni kísérés
      • 16.7.3. Technikák
        • 5.2.7.3.1. Érzésekkel való munka
        • 16.7.3.2. Kapcsolatok
        • 16.7.3.3. Szerepek
        • 16.7.3.4. Aktuális élethelyzet
        • 16.7.3.5. Megküzdési stratégiák
        • 16.7.3.6. Élettér
        • 16.7.3.7. Az elhunyttal való kapcsolat
        • 16.7.3.8. Hit
        • 16.7.3.9. A jövő felé való irányulás
        • 16.7.3.10. Életünk értelme
        • 16.7.3.11. Autogén tréning
        • 16.7.3.12. Inspirálás
    • 5.2.8. Összegzés
    • Irodalomjegyzék
  • 17. Táltospótló, Lejtőszappanozó és a három szörnyek – avagy a felépülés köre és az ördög liftje
    • 17.1. Közelíteni akarod a távolit vagy távolítani a közelit? Bevezetés
    • 17.2. Elméleti alapok
    • 17.3. A szemléletmód
    • 17.4. A felépülés köre
    • 17.5. A térkép gyakorlati alkalmazhatósága
    • 17.6. Esetvignetta – „A két vándor” című mese alkalmazása és a felépülés térképének alkalmazása – a motiváció fokozása, elindulás
    • Irodalomjegyzék
  • 18. A Minnesota-modell – a tizenkét lépéses önsegítő szemlélet alkalmazása kórházi környezetben
    • 18.1. Bevezető
    • 18.2. Szemléleti változások
      • 18.2.1. Történeti áttekintés az egyéni és intézményi integráció tükrében
    • 18.3. A Minnesota-modell kórházi alkalmazása
      • 18.3.1. Betegségkoncepció
      • 18.3.2. Multidiszciplináris team
      • 18.3.3. Sajátélményű segítők
      • 18.3.4. A tizenkét lépés kórházi környezeteben
      • 18.3.5. Rendszerszemlélet
    • 18.4. Zárszó
    • Irodalomjegyzék
  • 19. Bizonyítékokon alapuló prevenció – a konzultánsok szerepe a megelőzés különböző szintjein és színterein
    • 19.1. Bevezetés
    • 19.2. A prevenció az addiktológiai konzultáns gyakorlatában
    • 19.3. A hatékony prevenció bizonyítékok által alátámasztott módszerei
      • 19.3.1. Elsődleges és univerzális prevenció
      • 19.3.2. Másodlagos – célzott és javallott prevenció
      • 19.3.3. Harmadlagos prevenció – esetmenedzsment és a relapszus megelőzése
    • 19.4. Minőségi standardok
    • Irodalomjegyzék
• VI. Segítői identitás és kompetencia az addiktológiában
  • 20. Az addiktológiai konzultánsok együttműködése a tizenkét lépéses közösségekkel
    • 20.1. Személyes történetem a képzésben
    • 20.2. Szándékaim és törekvéseim a képzésben
    • 20.3. A tizenkét lépéses programok problémája
    • 20.4. Miért fontos mindezek ellenére (vagy éppen ezért) a tizenkét lépéses programok megismerése a konzultáns hallgatók és gyakorló konzultánsok számára?
    • 20.5. A felépülő konzultánsok helyzete
    • 20.6. Az ellátórendszer és a „megélhetési addiktológia”
    • Irodalomjegyzék
  • 21. Felépülő segítők és professzionális szakemberek: pólusok vagy metszetek?
    • 21.1. Kapcsolódó láncszem a sajátélményű és a professzionális segítés közt
    • 21.2. Sebzett segítők, sajátélményű segítők, tapasztalati szakértők
    • 21.3. Identitások kereszteződése
    • 21.4. A segítő szerepvállalás mögött húzódó indítékok
    • 21.5. Hivatásgyakorlás a segítésen túl
    • Irodalomjegyzék