Table of contents

• Pszicholingvisztika Magyar pszicholingvisztikai kézikönyv
• Impresszum
• Előszó
  • Könyvünk felépítése
  • Pszicholingvisztikai kézikönyvek
  • Köszönetnyilvánítás
  • Hivatkozások
• A kézikönyv szerzői
• I ELMÉLETI ÉS TÖRTÉNETI KÉRDÉSEK
  • 1. A pszicholingvisztika története
    • A klasszikus német pszicholingvisztika
      • Hermann Paul és az asszociatív pszichologizmus
      • Wundt: a néplélektan és a nyelv
      • A Stern házaspár a gyermek alkotó munkájáról
    • A pszicholingvisztikai tematika az európai pszichológiában 1920–1950 között
      • Karl Bühler és a nyelvi képesség komplex eszközmodellje
      • A prágai iskola és a pszicholingvisztika: Roman Jakobson
      • Az amerikai mentalisták és a gondolkodás–nyelv viszony: Sapir és Whorf relativizmusa
    • A viselkedéselvű nyelvfelfogás
      • Szigorú viselkedéselvű felfogás: Skinner
      • Osgood jelközpontú behaviorizmusa
      • A statisztikai behaviorizmustól a pszicholingvisztikáig: G. A. Miller
    • Az orosz-szovjet hagyomány: Vigotszkij öröksége
      • A nyelv a pavlovizmusban: A második jelzőrendszer kutatása
      • Vigotszkij kulturális iskolája
    • A generatív nyelvtan hatása: a szabály és a struktúra. A pszichológiai realitás elve
      • A pszicholingvisztika intézményes kibontakozása
      • Chomsky és a modern pszicholingvisztika kialakulása
      • Kulcsdichotómiák a generatív nyelvtan pszicholingvisztikai értelmezésében
    • Az ezredforduló pszicholingvisztikája
      • A mai elvek és irányzatok kibontakozása
      • A mai kísérleti pszicholingvisztika
      • A gyermeknyelvkutatás mai irányzatai
      • Kognitív tudomány és pszicholingvisztika
    • A magyar pszicholingvisztika útja
      • A kezdetek: a gyermeknyelv korai kutatása
      • Wundt néplélektana és a magyar nyelvészet
      • Karácsony Sándor társaslélektana a nyelvről
      • A modern magyar pszicholingvisztika az 1970-es évektől
      • Hogyan lehetne jobb a magyar pszicholingvisztika?
    • Hivatkozások
  • 2. Nyelvek és nyelvtanok
    • Bevezetés
    • A nyelvi leírás szintjei
      • Hangtan
      • Alaktan
      • Mondattan
      • Jelentéstan
    • Nyelvtani elméletek
      • Transzformációs generatív nyelvtanok
      • Lexikalista [generatív] nyelvtanok
    • Egyetemes és nyelvspecifikus mozzanatok
      • Nyelvi univerzálék és paraméterek
      • Egyetemes nyelvtan és nyelvelsajátítás
    • Összefoglalás
    • Hivatkozások
  • 3. A módszertan kérdései a pszicholingvisztikában
    • Elméleti és történeti megjegyzések
      • A kísérletezés győzelme
      • A hangrögzítés és a pragmatika
      • A korpusznyelvészet és a nyelv az interneten
    • Általános módszertani elvek és problémák
      • A kísérletezés problémái
      • Néhány módszertani elv
    • A szófelismerés és az alaktani feldolgozás kutatásának módszerei
      • Akusztikus módszerek
      • Vizuális módszerek
      • Előfeszítés [priming]
    • A mondatmegértés vizsgálati módszerei
      • A mondatmegértés közvetlen módszerei
      • Utólagos [offline] eljárások
      • Menet közbeni [online] akusztikus módszerek
      • Döntések a mondat igazságáról
      • Szemmozgásmérési módszerek
    • Hivatkozások
• II MEGÉRTÉS ÉS PRODUKCIÓ
  • 4. A szavak mentális reprezentációja és az alaktani feldolgozás
    • A mentális szótár
      • A szavak mentális reprezentációjának pszichológiai vizsgálati módszerei
    • Hozzáférés a szótárhoz
      • A lexikális előhívást befolyásoló tényezők
      • A lexikon pszicholingvisztikai modelljei
        • Hányféle mentális lexikon van?
      • A szófelismerés modelljei
    • A kétértelmű szavak feldolgozása
      • A kétértelmű szavak vizsgálata a magyarban
    • A morfológiailag komplex szavak reprezentációja: elemzés és egészleges tárolás
      • Alaktanilag komplex szavak feldolgozásának modelljei
      • Szabályok és sémák a morfológiai feldolgozásban
    • Hivatkozások
  • 5. A mondatmegértés folyamata
    • Terminológiai és elméleti kérdések a megértés fogalmával kapcsolatban
    • A megértés folyamatának általános menete
    • A bemenet jegyei
    • Szemantikai és pragmatikai mozzanatok a megértésben
    • A mondatok megértése
      • A mondatelemzés
      • Összetevős szerkezet és mondatmegértés
      • A szószerkezet-összecsomagolás elvei
      • A nyelvek eltérései a nyelvtani szerep hozzárendelésében
      • Két elmélet a nyelvek feldolgozási eltéréseiről
      • A nyelvek eltérései és a kognitív erőforrások
    • Az igék és vonzatok szerepe a mondatszerkezet felállításában
    • Mitől nehéz megérteni egy mondatot?
      • A mellérendelések világa
      • Az alárendelés és a megértés nehézségei
    • A kimenet kérdései
    • Mi mindent teszünk hozzá a mondatokhoz a megértés során?
      • Három tényező a nyelvfeldolgozásban
    • Hivatkozások
  • 6. Szövegek megértése és megjegyzése
    • A mondattól a szövegig a pszicholingvisztikában
    • A szövegmegértés és a szövegekre emlékezés rendszertana
    • Mikroszerkezeti hatások
      • Mikroszerkezeti integráció
      • Mikroszerkezeti szelekció
      • A szöveg mikroszerkezetéből származó kiegészítések
    • A makroszerkezet hatása
      • Van egyáltalán szerkezet?
      • A sémaképzés folyamata
    • A szövegtípusok eltérései és a makroszerkezet
      • Az elbeszélő szöveg különlegessége
    • A tanulói aktivitás irányítása és a szövegtanulás
      • Szándékos és önkéntelen emlékezet
    • Egyéni különbségek a szövegemlékezetben
      • A munkaemlékezet egyéni különbségeinek szerepe a szövegfeldolgozásban
      • Személyiségkülönbségek hatása a szövegemlékezetre
    • Agy és szövegintegráció
      • A prefrontális kéreg szerepe a szövegintegrációban
      • Újabb idegtudományi kutatások a szövegintegráció agyi alapjairól
    • Kitekintés
    • Hivatkozások
  • 7. Az olvasás rendszere, fejlődése és modelljei
    • Az olvasás elméletei és modelljei
      • Szemléletváltás az elméletekben
      • Olvasásmodellek
    • Az olvasástanulás elméletei és modelljei
      • Szintmodellek
      • Útmodellek
    • Az olvasás fejlődése
      • Dekódolás és szófelismerés
      • A szövegértés fejlődése
    • Az olvasás agyi hálózatai
      • Az anterior feldolgozókör
      • A poszterior feldolgozókörök
      • Az olvasás komplex agyi modelljei
    • Az olvasás agyi hálózatának fejlődése
    • A feldolgozókörök fejlődése
      • Szófelismerés és jelentés
    • Az olvasás környezete
    • Hivatkozások
  • 8. A beszédprodukció
    • Mi a beszédprodukció?
    • A beszédprodukció szisztematikus megfigyelése: a hibákból levont következtetések
      • Adiszfluenciák
      • A nyelvbotlások
      • A megfigyeléses módszer kritikája
    • A beszédprodukció kísérleti kutatása
      • Az első kísérletek
      • Produkciós modellek: A szóprodukció
      • Produkciós modellek: A mondatprodukció
    • Összefoglalás
    • Hivatkozások
  • 9. Nyelvtechnológia és a pszicholingvisztika számítógépes modelljei
    • A számítógépes nyelvészet irányzatai
      • Mesterséges intelligencia és nyelvtechnológia
      • A mesterséges intelligencia első nyelvi modelljei
      • A nyelvtechnológia mai eszközei
    • A számítógépes nyelvfeldolgozás szintjei
      • A beszédfelismerés
      • Parsing: szófaji és morfológiai elemzés
      • Parsing: mondatelemzés
    • Pszicholingvisztikai modellek
      • A nyelvtan elsajátításának számítógépes modellezése
      • Szemantikai és pragmatikai tudás: a metaforák feldolgozása
    • Összefoglalás
    • Hivatkozások
• III III. NYELVELSAJÁTÍTÁS
  • 10. A nyelvelsajátítás elméleti modelljei
    • A nyelvfejlődés általános szakaszai
    • A nyelvelsajátítás korai modelljei
      • A nyelvelsajátítás kutatásának tárgya
      • A gyermeknyelv leíró modelljei
      • A nyelvi és a nem-nyelvi kognitív fejlődés párhuzama
      • A gyermek nyelvalkotó készsége
    • Az innátizmus és az empirizmus/funkcionalizmus vitája
      • A két iskola alapelvei
      • A tanulómechanizmusok kérdése: a negatív visszajelzés hiánya
      • Nyelvek közti eltérések: a lexikon és a paraméterek
      • A nyelvfejlődés kérdése
    • Két problémakör a lexikon elsajátításában
      • Példák a lexikális túláltalánosításra
      • A kategorizáció kérdése
    • Egy mai inputalapú tanulómodell
      • Nyelvelméleti háttér: a konstrukciós nyelvtan
      • A modell tanuláselmélete
    • Összefoglalás
    • Hivatkozások
  • 11. A nyelvtani kategóriák és szabályok elsajátítása: megfigyelési és kísérleti adatok
    • Morfológiai fejlődés
      • Az U alakú fejlődési görbe a morfológiában
      • A morfológia elsajátítása a magyarban
    • Szintaktikai szerkezetek és tematikus szerepek
      • A tranzitív konstrukció az angolban: kísérleti eredmények
      • Az argumentumszerkezet elsajátítását segítő folyamatok
      • Nyelvközi különbségek a szerepek hozzárendelésének jelzőmozzanataiban
      • A tranzitív szerkezetek korai megértésének vizsgálata a magyarban
    • Mesterséges nyelvek és nyelvtanok tanulása
      • Sorrendi információk elsajátítása
      • Absztrakt mintázatok kiemelése
      • Szintaktikai kategóriák absztrakt használata
      • A mesterséges nyelvtanokat használó vizsgálatok összefoglalása
    • Hivatkozások
  • 12. Szótanulás
    • A szókincs-elsajátítás fontos állomásai
    • A szóhatárok kiemelése a hangfolyamból
    • A szójelentések elsajátítása
      • A szintaktikai információ szerepe
      • Lexikális megszorítások
      • A társas-pragmatikai megközelítés
      • A szótanulási mechanizmusok specifikussága
    • A szókincsfejlődés magyar vizsgálatai
      • A szókincsméret fejlődését vizsgáló eljárások
      • A lexikon szerveződését vizsgáló módszerek
    • A szójelentést korlátozó elvek specifikussága
    • Hivatkozások
  • 13. Korai kétnyelvűség és szociokognitív fejlődés
    • Bevezetés
    • A kétnyelvű nyelvelsajátítás stádiumai
    • Korai nyelvdiszkriminációs képességek csecsemőknél
    • Nyelvspecifikus újraszerveződés: a nem-anyanyelvi fonetikus kontrasztok elvesztése
    • A kétnyelvűség hatása a fejlődő kognitív rendszerre: előnyök és hátrányok
    • A gátlási és kontrollfunkciók fejlődése kétnyelvűeknél
      • A kontrollfunkciók fejlődése óvodáskorúaknál
      • A kontrollfunkciók fejlődése kétnyelvű csecsemőknél
    • A reprezentációs képességek és a szociális megismerés fejlődése kétnyelvűeknél
    • Hivatkozások
  • 14. Idegennyelv-elsajátítás
    • Bevezetés
    • Az idegennyelv-elsajátítás mint kognitív folyamat
      • Internyelv
      • A tudatosság szerepe az idegennyelv-elsajátításban
      • Konnekcionista megközelítések
      • Univerzális grammatika és nyelvtanulás
    • Egyéni különbségek a nyelvtanulásban
      • Az életkor szerepe: a kritikus periódus hipotézise
      • A nyelvérzék mérése
      • Emlékezeti mechanizmusok
      • Kognitív stílus
      • Tanulási stratégiák
      • Motiváció
      • Személyiség
    • Összefoglalás
    • Hivatkozások
• IV NYELV ÉS GONDOLKODÁS
  • 15. Jelentés: referencia és fogalmak
    • Jelentés és intencionalitás
    • A tárgyelmélet
      • Az extenzionális elmélet
      • Bertrand Russell elmélete a deskripciókról
      • Kontextus és interpretáció
      • Kvantorok a logikában és a természetes nyelvben
      • Jelentés és jelölet
      • Extenzionális, intenzionális és hiperintenzionális kontextusok
      • Lehetséges világok
    • Fogalmak és szójelentés
    • A fogalmak pszichológiai elméletei
      • A klasszikus elmélet
      • A klasszikus elmélet problémái
      • A klasszikus elmélet revíziója
      • A prototípus-elmélet
      • A prototípus-elmélet problémái
      • A fogalmak mintapéldány-elmélete
      • A fogalmak két általános funkciója
      • A fogalmi atomizmus
      • Az elmélet-elmélet és a pszichológiai esszencializmus
      • Fogalmak és észlelés: a perceptuális szimbólumrendszerek elmélete
    • Fogalmi fejlődés
      • Fogalmak a csecsemőkorban
      • Fogalmi fejlődés nagyobb gyerekeknél
    • Kitekintés: fogalmi fejlődés, fikció, társas megértés
    • Hivatkozások
  • 16. Nyelv és emlékezet
    • Munkamemória és nyelv
      • Morfológiai komplexitás és munkamemória
      • Mondatmegértés és munkamemória
      • Lexikális kétértelműség és munkamemória
      • Szövegértés és munkamemória
      • Fonológiai hurok és nyelvtanulás
    • Procedurális emlékezeti rendszer és nyelv
      • A deklaratív/procedurális [DP] modell
      • Procedurális rendszerek és mondatmegértés
    • A procedurális emlékezeti rendszer sérülése és a nyelv
      • Huntington-kór és inflexiós morfológia
      • Parkinson-kór és nyelvi funkciók
      • Parkinson-kór és lexikális kétértelműség
    • Nyelvi funkciók enyhe kognitiv zavarban és demenciában
      • Enyhe kognitív zavar
      • Demencia és nyelvi funkciók
      • Alzheimer-kór
      • Alzheimer-kór és emlékezet
      • Alzheimer-kór és nyelv
      • Alzheimer-kór és afázia
    • Összefoglalás
    • Hivatkozások
  • 17. Metafora
    • Bevezetés
      • Mi a metafora?
      • Metaforakutatás a kognitív tudomány megjelenése előtt és ma
    • Metaforaelméletek
      • Grice standard pragmatikai elmélete
      • Sperber és Wilson relevanciaelmélete
      • Lakoff és Johnson fogalmimetafora-elmélete
      • Gentner strukturálisleképezés-elmélete
    • Metaforaértés felnőttkorban
      • Vizsgálati eredmények: Grice standard pragmatikai elmélete
      • Vizsgálati eredmények: Sperber és Wilson relevanciaelmélete
      • Vizsgálati eredmények: Lakoff és Johnson fogalmimetafora-elmélete
      • Vizsgálati eredmények: Gentner strukturálisleképezés-elmélete
      • Az attributív kategorizációs elmélet
    • Metaforaértés gyerekkorban
      • Hány évesen mutatható ki a gyerekek metaforikus kompetenciája?
      • Vizsgálati eredmények: Grice standard pragmatikai elmélete
      • Vizsgálati eredmények: Lakoff és Johnson fogalmimetafora-elmélete
      • Vizsgálati eredmények: Gentner strukturálisleképezés-elmélete
    • Összefoglalás
    • Hivatkozások
  • 18. Kísérleti pragmatika
    • Bevezetés
    • Beszédaktusok
      • Elméleti háttér
      • Az ígérettétel aktusa: kísérleti eredmények
    • Indirekt beszédaktusok
      • Elméleti háttér
      • Kísérleti eredmények
    • Pragmatikai és szövegalapú következtetések
      • Grice pragmatikaelmélete
      • Schank forgatókönyv-elmélete: kísérleti eredmények
      • Clark áthidalás-elmélete: kísérleti eredmények
      • Mondatközi anaforák: kísérleti eredmények
    • A neo-grice-i megközelítések és a poszt-grice-i relevanciaelmélet
      • Elméleti háttér
      • Kísérleti eredmények
      • Skaláris implikatúrák
    • A kognitív pragmatika újabb elméletei
      • A kognitív pragmatikai elmélet
      • A fokozatos kiugróság hipotézise
      • Pragmatika és agysérülés: a humor és az irónia megértése
      • Pragmatika és modularitás
    • Összefoglalás
    • Hivatkozások
  • 19. A nyelvi relativizmus
    • A Sapir–Whorf-hipotézis
    • Sokféleség vagy univerzalitás
    • Az eszkimók hó-fogalmai
    • Alapszínnevek és színészlelés
    • A nyelvtani nem
    • Összefoglalás
    • Hivatkozások
  • 20. Téri nyelv
    • A téri kifejezések rendszere a nyelvekben
    • A téri reprezentáció elemei: egyetemes vonások és nyelvközi különbségek
      • Mozgásleírások
      • Referenciakeretek
    • Nyelv és téri reprezentáció: képsémák?
      • A képséma fogalma
      • A képsémák kísérleti vizsgálata
    • A téri kifejezések kibontakozása az anyanyelv-elsajátítás során
    • Miért éppen a téri nyelv? A nyelv és gondolkodás kapcsolatának vizsgálata: Tér és nyelvi relativizmus
      • Fejlődéspszichológiai adatok
      • A téri viszonyok reprezentálásának különbségei: az angol és a koreai
      • A perspektívarendszerek használatának nyelvközi különbségei
      • AZ IDŐ TÉR fogalmi metafora
    • Magyar adatok
      • A magyar nyelv eszközei a téri viszonyok kifejezésére
      • A téri viszonyok és irányhármasság nyelvi jelölésének elsajátítása
      • A perspektívahasználat fejlődése
      • Téri deficitek és téri nyelv: Williams-szindróma és Down-szindróma
    • Hivatkozások
  • 21. Nyelvi reprezentáció a numerikus feladatokban
    • A numerikus képességek áttekintése
    • Numerikus képességek nyelv nélkül
    • Számnevek
      • A számjelölések tipológiája
    • Csoportok jelölési módja
    • A csoportok jellege és a csoportok jelölési módja
      • Csoportosító jelölés az uráli nyelvekben
      • A számnevek típusai
      • A számnevek tanulása
    • A nyelvi kód használata a számolásban
      • Verbális kód hosszú távú pontos ismeretek tárolására
      • Verbális kód rövid távú tárolásra
    • A nyelvi reprezentáció különleges szerepe
      • Zárt reprezentációk összekapcsolása a nyelv segítségével
      • A verbális reprezentáció kritikus tulajdonságai
    • Hivatkozások
  • 22. Érzelmek és beszéd
    • A nyelvészeti társalgáselemzés
    • A társalgáselemzés módszere az érzelemkutatásokban
    • A szavak jelentésének szerepe az érzelemkifejezésben
      • A szavak érzelmi jelentése
      • A narratív pszichológiai tartalomelemzés
    • Vokális érzelemkifejezés
      • A vokális érzelemkifejezés kutatásának módszerei
      • A produkciós kutatások eredményei
      • Percepciós kutatások
      • Érzelmek és beszédtechnológia
    • Összefoglalás
    • Hivatkozások
  • 23. A társalgás pszicholingvisztikája
    • Társalgás és szöveg: a diskurzus két értelme. Terminológiai kirándulás
    • A társalgások rendszertana
    • A beszélőváltás meghatározói
    • A szóátvétel szabályrendszere az etnometodológiai felfogásban
      • Mi határozza meg az átvételt a lehetséges átvételi helyeken?
    • A megszólítási rendszerek a társalgásban
    • A társalgási mikro- és makroszerkezet
      • A mikroszerkezet
      • Felhívás–válasz
      • Kérdés–válasz
      • A kérdezés stratégiái
      • Néhány makroszerkezeti mozzanat
    • Az udvariasság a társalgásban
      • Az udvariasság empirikus vizsgálata
      • Közvetettség mint általános közlési előny
      • Hogyan legyünk udvariatlanok?
    • Nemi különbségek a társalgásban
      • A nemmel kapcsolatos eltérések a társalgási szerkezetben
      • A kapcsolatlétesítés eszközei
      • A felszólítások világa a két nemnél
    • A társalgás további meghatározói
    • Hivatkozások
• V A NYELV BIOLÓGIAI ALAPJAI
  • 24. A nyelv evolúciója
    • A nyelvkeletkezés-elméletek története: kutatási hullámok és divatok
      • A klasszikus kultúra: hagyományos spekulációk a nyelv eredetéről
      • A pozitivista tilalom korszaka
      • A korai evolucionizmus
      • A mai reneszánsz
    • Az emberi nyelv és az állati közlési rendszerek strukturális és szociális összevetése
      • A többszörös tagolás kérdése
      • Intencionalitás és tudatelmélet az emberi közlésben
    • A nyelvkeletkezés nagy vitakérdései
      • Nyelvi forradalom vagy fokozatos evolúció
      • Adaptáció és exaptáció a nyelv keletkezésében
    • A nyelvkeletkezés-elméletek átfogó biológiai keretei: a tágan vett nyelvi képesség [NyKT] kialakulása
      • A hangképzés és a gégefő fejlődése
      • Kognitív kategóriák
    • A grammatika keletkezése: az NyKSz problémája és a nyelvi különlegesség gondolata
    • Átfogó elméletek a nyelvi funkciók keletkezéséről
      • A kései szintaktikai váltás szcenáriója
      • A reprezentációs rendszerek változásai
      • Moduláris és modulok között zajló folyamatok
      • A csoportfolyamatok és a nyelv keletkezése
    • Hivatkozások
  • 25. A nyelv idegrendszeri reprezentációja
    • Akusztikai-fonetikai és fonológiai szint
      • Prozódiai jegyek: Hangsúly és hanglejtés
    • A szavak szintje
      • A szavak előhívása a produkcióban és a megértésben
      • A morfológiai komplexitás hatása
      • Szójelentés
    • Mondatfeldolgozás
    • Szövegek feldolgozása
      • Következtetési folyamatok
      • Az intencionális tulajdonítás összeomlása
    • A nyelvfeldolgozás átfogó idegtudományi modelljei
      • Friederici modellje
      • A Memória–Unifikáció–Kontroll modell
      • Hickok és Poeppel modellje
      • A deklaratív/procedurális modell
    • Végrehajtó funkciók és nyelv
    • Összefoglalás
    • Hivatkozások
  • 26. A szó szerinti és a képes nyelv feldolgozása mint emberi agyi funkció
    • Bevezetés
    • Az agy strukturális és funkcionális felépítése
    • Pszicholingvisztikai előfeltételezések újragondolása az agyi felfedezések tükrében
      • A féltekék számítanak
      • Az időzítés számít
      • A kontextus számít
      • A tapasztalat számít
    • Összefoglalás
      • A „nyelvi agyterületek” lokalizálása és funkcióik
    • Hivatkozások
  • 27. Az afázia
    • Bevezetés
    • Problémák, hipotézisek, modellek
      • A mai modellek előzményei
      • A lokalizációs elméletek problémái
      • A holisztikus sajátosságok kérdése
      • A nyelvtani alapú magyarázatok és a kapacitáselméletek
      • A mondatprodukció agrammatikus zavarainak osztályai
      • Kapacitáselméleti magyarázatok az agrammatikus mondatprodukcióra
      • A mondatmegértés agrammatikus zavarai
      • Nyelvi kompetencia és performancia
      • EKP-vizsgálatok
      • A generatív nyelvtanelmélet és modellek mint lehetséges magyarázati keretek
      • A generatív nyelvtanelméleti magyarázati keretek: összefoglalás
    • Magyar adatok és esettanulmányok
      • Példák: a mondatismétlési tesztek
      • A nyelvtan és a performanciális korlátozottságot javító stratégiák közötti kapcsolat
      • Javító stratégia a théta-elv érvényesítésére
      • Kettős szétválások a nyelvtan afáziás korlátozódásában
      • A nyelvtani helyesség megítélései
      • Az idői kompatibilitás megítélései
      • A nyelvi rekurzivitás afáziában
      • Szituatív mondatok, tudatelméleti beágyazás
    • Összefoglalás
    • Hivatkozások
• VI A NYELV PSZICHOLÓGIÁJA ATIPIKUS HELYZETEKBEN
  • 28. A jelnyelvek pszicholingvisztikája
    • Bevezetés
      • A jelnyelvek
      • A jelelők
      • A jelnyelvek szerkezete
      • A magyar jelnyelv
    • Jelészlelés és -produkció
    • Elsajátítás
    • Jelnyelv és az agy
    • Kétnyelvűség két modalitásban
    • Jelnyelv és emlékezet
    • Összefoglalás
    • Hivatkozások
  • 29. A specifikus nyelvfejlődési zavar
    • Bevezető
    • Diagnózis és módszertan
      • Terminológiai sokszínűség
      • Késés vagy eltérő fejlődésmenet
      • Diagnosztikai kérdések
      • A kontrollcsoport problémája
    • Az SNYZ fenotípusa különböző nyelvekben
      • Angol
      • Olasz
      • Svéd
      • Német
      • Héber
      • Török
      • Magyar
      • A nyelvközi vizsgálatok tanulságai
    • Elméletek az SNYZ magyarázatára
      • Nyelvtanspecifikus megközelítések
      • Bemenetfeldolgozási megközelítések
      • Implicit tanulás és SNYZ
    • Az SNYZ neurobiológiai háttere
      • Strukturális eltérések
      • Funkcionális neurofiziológiai eltérések
    • Genetikai vizsgálatok
    • Összefoglalás
    • Hivatkozások
  • 30. Az olvasás zavarai és a diszlexia
    • Az olvasási zavarok megközelítése
      • Diszciplináris modellek
      • Diszkrepancia-modellek
    • Eltérések az olvasás agyi hálózatának fejlődési programjaiban és környezetelváró mechanizmusaiban
      • Re-edukációs eljárások
    • Az olvasás előfeltételei és a diszlexia
    • A diszlexia korszerű definíciója
    • Hivatkozások
  • 31. A nyelv, a kommunikáció és a megismerés atipikus mintázatai és kapcsolatai autizmus spektrum zavarokban
    • Bevezető: az autizmus spektrum zavarok és jelentőségük a pszicholingvisztika számára
    • Alaptények és alapvető viselkedéses jellegzetességek
      • A kölcsönös társas viselkedések minőségi fejlődési zavara
      • A kölcsönös kommunikatív viselkedések minőségi fejlődési zavara
      • Az érdeklődés és a tevékenység adaptív, rugalmas szerveződésének minőségi fejlődési zavara
    • Néhány módszertani megjegyzés
    • Nyelvi jellegzetességek az autizmus spektrumon
      • Átfogó fejlődési mintázatok és változatosság
      • Átfogó nyelvi profil és a grammatika
      • Mentális lexikon és (lexikai) szemantika
      • Pragmatika
    • Két kulcskérdés az autizmus pszicholingvisztikájában
      • Intencionalitás-megértés és nyelv–kommunikáció disszociáció
      • A nyelvi rendszer „épsége” és a reziduális normalitás
      • Néhány átfogó konklúzió
    • Alapvető kognitív és idegrendszeri sajátosságok, kapcsolataik a nyelvvel
      • Szociokognitív sajátosságok
      • Kognitív koherenciateremtés
      • Egzekutív zavarok
      • További neurokognitív eltérések
    • Hivatkozások
  • 32. Nyelvelsajátítás és értelmi fogyatékosság
    • Értelmi fogyatékosság és a nyelv modularitása
    • Nyelvi képességek genetikai eredetű fejlődési zavarokban
      • Williams-szindróma
      • Down-szindróma
    • Magyar adatok
      • Williams-szindróma
      • Down-szindróma
    • Összehasonlítások és elméleti tanulságok
    • Hivatkozások
• Köszönetnyilvánítás