A szagok értékelése, vagyis az életet veszélyeztető anyagok felismerése – például romlott étel, mérgező anyagok – rendkívül fontos a túlélés szempontjából. A veszélyhez kapcsolódó kellemetlen szagokra adott emberi elkerülő válaszreakciót sokáig tudatos folyamatnak tekintették, és kísérleteikkel most ezt az elképzelést cáfolták meg a kutatók. Azt állítják, a hallási vagy látási élmények hatására bekövetkező elkerülő válaszok tudatosabbak.

A Johan Lundström és munkatársai által kifejlesztett elektrofiziológiai módszerrel képesek voltak mérni a szaglórendszer első feldolgozási szakaszából, a szaglógumóból származó elektromos jeleket, amelyek sajátságai erős összefüggést mutatnak a szag kellemes vagy kellemetlen voltával. Kimutatták, hogy a negatív szagok feldolgozása a rendszerben elsőbbséget élvez, és a motoros kéreggel való közvetlen kapcsolat biztosítja az egész testet érintő gyors elkerülő választ.

Kísérleteik során a kutatók a résztvevőket arra kérték, hogy értékeljék hat különböző szaggal kapcsolatos élményüket, és közben mérték a szaglógumó egyes szagokra adott elektrofiziológiai aktivitását.

A szaglógumó a negatívnak értékelt szagokra egyértelműbben és gyorsabban reagált, mint a kellemesekre, és nagyon gyorsan, kb. 300 milliszekundum alatt jelet küldött a motoros kéregnek. A jel hatására a személy öntudatlanul hátrahajolt, és eltávolodott a szag forrásától.

 

Korábbi elméletek a testméret csökkenésével, a mezőgazdasági termelés kialakulásával és ennek az étrendre való hatásával, illetve az emberre is vonatkoztatott öndomesztikáció jelenségével magarázták a redukciót.

A most publikált feltételezés szerint az „agysorvadás” mindössze 3000 éve kezdődött, és oka a csoportszintű döntéshozatal kialakulásával és elterjedésével, illetve az információk kollektív felhasználásával kapcsolatos.

A hangyák ugyan az emberétől nagyon eltérő evolúciós utat jártak be, a szerzők szerint rendkívüli ökológiai sokféleségük és fajgazdagságuk révén az emberi szociális viselkedéshez hasonlóan működő társadalmakat is találhatunk köztük, beleértve a nagy csoportméretet, az agrár életmódot, a munkamegosztást és a kollektív megismerést. A hangyák a társadalmi rendszerek széles skáláját kínálják az agyméret növekedésével vagy csökkenésével kapcsolatos hipotézisek felállításához és teszteléséhez, és segítenek az embernél azonosított agyfejlődési minták értelmezésében.

 

A kísérleti rendszer lelke egy olyan gél, amely a hasnyálmirigyet körülvevő extracelluláris környezetet utánozza, és fontos tulajdonsága, hogy teljesen szintetikus, így kémiai összetételének reprodukálhatósága és minősége garantálható.

A kutatók képesek voltak a gélben rákos hasnyálmirigy-szervecskéket, „organoidokat” növeszteni, így vizsgálhatták a hasnyálmirigytumorok és környezetük között lévő fontos kölcsönhatásokat.

Organoidok létrehozására mostanáig olyan kereskedelmi forgalomban kapható géleket használtak, amelyek egerekben tenyésztett tumorokból származnak, így viselkedésük, összetételük nem volt standardizálható. A most kifejlesztett gél alapja a polietilénglikol (PEG) nevű polimer, amelyet orvosi célokra gyakran alkalmaznak, mivel nem lép kölcsönhatásba az élő sejtekkel. A kutatók a testben a szerveket körülvevő extracelluláris mátrix biokémiai és biofizikai tulajdonságainak tanulmányozásával azonosítottak olyan sajátságokat, amelyeket kémiailag beépíthettek a PEG-gélbe, hogy segítsék benne a sejtek növekedését, a szervecskék fejlődését. Mivel a szervezetből eltávolított hasnyálmirigyrákos sejtek elveszítik rákos sajátságaikat, jelentős eredmény, hogy a gél segítségével a kutatók betegek hasnyálmirigyrákos sejtjeiből organoidokat tudtak növeszteni.

Az elképzelések szerint a rendszert fel lehet majd használni annak elemzésére, hogy potenciális rákgyógyszerek hogyan hatnak a tumorokra és azok mikrokörnyezetére. A modell hasznos lehet tüdő-, vastagbél- és más rákos betegségek tanulmányozására is.

 

Ezek szerint Alaszka volt az egyetlen az USA államai közül, ahol a világjárvány alatt jelentősen csökkent a fegyveres erőszakos cselekmények száma, miközben huszonnyolc államban jelentősen nőtt. Minnesotában, Michiganben és New Yorkban például 100 százalékkal.

A fegyverek eladási adataiból az derül ki, hogy 2020 márciusában 41 százalékkal több kézifegyvert adtak el, mint az előző év ugyanebben a hónapjában.

A kutatók arra is felhívják a figyelmet, hogy a járvány miatt amúgy is nehézségekkel küzdő egészségügyi rendszerre a fegyveres erőszak további terheket ró.

 

A mechaniszorpció során a szilárd felületekre molekuláris gépeket telepítenek, amelyek aztán az adszorbeálandó anyagot mechanikusan kapcsolják a felülethez.

Az adszorpció tudománya az 1930-as években született, mikor a fizikai adszorpció (az adszorbeálódó anyagot fizikai erők, van der Waals-kötések rögzítik a szilárd anyag felületén) és a kémiai adszorpció/kemiszorpció (ez kémiai kötésekkel történik) fogalma megszületett. Az adszorpció ezen két alaptípusa során a folyamat az egyensúlyi állapot elérésének irányába halad. A mechanoszorpció ezzel szemben nemegyensúlyi állapotot hoz létre. A mesterséges molekuláris motorok aktív részvételével akár energiatárolásra is használható kémiai kondenzátorok keletkeznek.