2. Két Petőfi (A Petőfi-diskurzus differenciálódása)
To add a note, please log in!
References
Choose the appropriate reference format:
| Harvard: | Owaimer Oliver (2025): A költő születése. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641498Downloaded: https://mersz.hu/link/m1326ksz_10_p1/#m1326ksz_10_p1 (2026. 10. 04.)
| |
| Chicago: | Owaimer Oliver. 2025. A költő születése. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641498(Downloaded: 2026. 10. 04.https://mersz.hu/link/m1326ksz_10_p1/#m1326ksz_10_p1) | |
| APA: | Owaimer O. (2025). A költő születése. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641498. (Downloaded: 2026. 10. 04.https://mersz.hu/link/m1326ksz_10_p1/#m1326ksz_10_p1) |
Petőfi sorsáról és a fehéregyházi csatáról nem lehetett nyíltan beszélni a szabadságharc utáni esztendőkben. Csak a politikai viszonyok lassú enyhülésével, pusztán az 1850-es évek derekán jött el az ideje, hogy a forradalmár költő életéről – ha szűkszavúan is – értekezni lehessen. Természetesen a politikailag kényes témák mellőzése mellett, hiszen az életútnak nemcsak az utolsó mozzanata, hanem a teljes egésze tisztázásra és megírásra várt. S még ezekben az években is sok gonddal járt egy-egy Petőfiről szóló írás megjelentetése, mivel a szerkesztők és kiadók joggal tartottak az utólagos cenzúra és a rendészeti ellenőrzések (kiszámíthatatlan) szigorától.1
To add a note, please log in!
References
Choose the appropriate reference format:
| Harvard: | Owaimer Oliver (2025): A költő születése. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641498Downloaded: https://mersz.hu/link/m1326ksz_10_p2/#m1326ksz_10_p2 (2026. 10. 04.)
| |
| Chicago: | Owaimer Oliver. 2025. A költő születése. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641498(Downloaded: 2026. 10. 04.https://mersz.hu/link/m1326ksz_10_p2/#m1326ksz_10_p2) | |
| APA: | Owaimer O. (2025). A költő születése. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641498. (Downloaded: 2026. 10. 04.https://mersz.hu/link/m1326ksz_10_p2/#m1326ksz_10_p2) |
A továbbiakban e lassan és nehezen kibontakozó párbeszéd kezdeti törésvonalait kívánjuk mélyebben megérteni, tudomány és kollektív emlékezet különállását és kapcsolódási pontjait vizsgálva. Pontosabban szólva azt az időszakot mutatjuk be, amikor az (irodalom)történet-írás megkezdte a Petőfi emlékezetét formáló tevékenységét: arra vagyunk kíváncsiak, hogy vajon milyen „belső” (módszertani) és „külső” (társadalmi) kritériumoknak kívánt megfelelni a 19. század közepén elkülönülő (nemzeti) történettudomány, mely vizsgálathoz az irodalom alrendszerének emlékezetalakító működését vesszük kontrollanyagként.
| 1 | A korszak kiszámíthatatlan és jelentős szerzői-szerkesztői öncenzúrát eredményező művelődéspolitikájáról összefoglalóan lásd: Buzinkay 1974. |