Teljesen új patogén (kórokozó) vírusokat ritkán lehet felfedezni, de a humán immundeficiencia vírus (HIV) ilyen volt. Különböző fajú majmok (például: csimpánz, kormos mangábé) immundeficiencia vírusa – valószínűleg több alkalommal – képes volt megfertőzni az embert valamikor a 20. század első harmadában. Így egy új emberi vírus, a humán immundeficiencia vírus alakult ki, amely képes emberről emberre terjedni. A SARS-CoV-2 is hasonló módon, gazdaváltással került át állatról emberre 2019-ben. Nincs rá bizonyíték, hogy korábban szerepet játszott volna emberi fertőzésben.

Érdekes történet az Egyesült Államokban egy nagyon súlyos betegség, a mai nevén hantavírus tüdőszindróma kórokozójának esete. A megbetegedés lázzal, izomfájdalmakkal, köhögéssel, akut légzési elégtelenséggel jár, a halálozás elérheti az 50%-ot. 1993-ban több súlyos megbetegedés történt az ún. „Four corners” régióban, ahol négy államnak van közös határa (Colorado, Utah, Arizona és New Mexico) (Levy, 1995). A vírust ezért Four Corners-hantavírusnak nevezték el. Ezen a területen több ismert, nagy látogatottságú nemzeti park van, például a Grand Canyon is itt található. Az új betegség hírére a következő évben sokkal kevesebb turista látogatta meg a vidéket, ezért turisztikai megfontolásokból a „Sin Nombre” (név nélküli) vírusnak nevezték át. Később bebizonyították, hogy néhány, korábban ismeretlen eredetű halálos tüdőszindrómánál is ez a vírus játszott szerepet (Zaki et al., 1996).

Vannak olyan vírusok, melyek általában nem okoznak betegséget egészséges emberekben, így sokáig nem fedezik fel őket. Ha azonban egy ilyen vírus csökkent immunválaszra képes (immunkompromittált) embert fertőz meg, már okozhat tüneteket és megbetegedést. Így fedezték fel egy vesetranszplantált beteg mintájából kimutatva a 35-ös típusú adenovírust (Stalder et al., 1977).

 

Példaként említhetjük a nyugat-nílusi láz vírusát (West Nile-vírus), amelyet számos szúnyogfaj hordoz. A vírus Uganda West Nile nevű tartományáról kapta a nevét, mivel itt mutatták ki először egy lázas nő véréből, 1937-ben. Az emberi fertőzések nagy része tünetmentes. A fertőzöttek kb. 20%-ánál enyhébb lázas, kiütéses tünetek alakulnak ki, 1%-nál pedig idegrendszeri érintettség (agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás, heveny petyhüdt bénulás) tapasztalható.

A vírus először az 1999–2000-es New York-i nyugat-nílusi-láz-járvány kapcsán okozott pánikot Amerikában, amikor hirtelen megugrott az agyvelőgyulladások száma. Utólagos vizsgálatok kiderítették, hogy a vírust hordozó szúnyog egy Nyugat-Afrikából érkező repülőgéppel juthatott be az országba. Az ezt követő években a vírus gyorsan elterjedt az észak-amerikai kontinensen, több ezer emberi és állati (például lovak, madarak) megbetegedést okozva. Mára a vírus világszerte előfordul. Európában elsősorban a középkeleti és déli térségekben telepedett meg, de már Németországban és Hollandiában is igazoltak helyi eredetű megbetegedéseket. Magyarországon a 2000-es évek elejétől rendelkezünk emberi megbetegedésekre vonatkozó adatokkal, azelőtt csak állatokban mutatták ki a vírust hazánkban. 2018-ban szokatlanul megemelkedett a nyugat-nílusi vírus okozta megbetegedések száma egész Európában, így hazánkban is. 2018-ban több nyugat-nílusi vírus okozta megbetegedés volt Magyarországon, mint az addigi összes megbetegedés száma. Ez a járvány valószínűleg a megváltozott klimatikus tényezőkre vezethető vissza: számos időjárási faktor, mint például a kora tavaszi nagyobb csapadékmennyiség vagy magasabb hőmérséklet kedvezhetett a vírust terjesztő szúnyogok korai terjedésének (Nagy et al., 2019).

Nagy figyelmet kapott 2015-ben a Zika-vírus elterjedése. Ezt a vírust szintén Ugandában, a Ziika-erdőben mutatták ki először, 1947-ben. Évtizedekig a szűk egyenlítői régióban – Afrikában és Ázsiában – okozott kisszámú megbetegedést a helyi lakosság körében. A Zika-vírus-fertőzések 75–80%-a tünetmentesen zajlik, és a tünetes megbetegedések nagy része is enyhe formában jelentkezik. 3–12 napos lappangási idő után enyhe láz, esetenként bőrkiütések, izom- és ízületi fájdalom jelentkezik. Ritkán idegrendszeri komplikáció is kialakulhat. Várandós nők fertőződése során többek között spontán vetélés vagy mikrokefália (kisfejűség) alakul ki. Magát a vírust elsősorban az Aedes szúnyogok terjesztik, de terjed várandósról a születendő magzatra vagy szexuális úton, illetve transzfúzióval is. A vírus 2007-ben „vándorútra” indult. 2007-ben Mikronéziában, 2013-ban Francia-Polinéziában okozott jelentős számú megbetegedést, majd Brazíliába érkezett. 2015-ben az ország északkeleti államaiban szokatlan, jelentős emelkedést tapasztaltak a mikrokefáliás újszülöttek számában, emiatt Brazília egészségügyi vészhelyzetet hirdetett. A Zika-vírus miatt várandósok utazása Zika-vírussal fertőzött területekre nem javasolt.

A magyar lakosságot kevéssé érinti, de szintén egészségügyi vészhelyzet volt a 2014–2016-os Ebola-vírus-járvány. Az ebola súlyos, erős vérzéssel és magas lázzal járó betegség, a fertőzöttek 25–90%-ánál halálos kimenetelű. Az Ebola-vírusnak a denevérek a rezervoárjai (bennük él a vírus), és sok emlőst megfertőzhetnek. Az emberek a denevérekkel vagy egyéb fertőzött állatokkal kapcsolatba kerülve betegedhetnek meg, illetve megfertőzhetik egymást is.

2014-ig az Ebola-vírus csak kisszámú fertőzést okozott, elsősorban közép-afrikai országokban. Egy-egy járványban maximum ötszáz fő fertőződött meg, és a megbetegedett falubeliek felgyógyulása vagy halála után a járvány nem terjedt tovább. 2014-ben az Ebola-vírus eljutott Nyugat-Afrikáig, ahol mások a társadalmi viszonyok, mint Közép-Afrikában. Többet utaznak az emberek, nagyobb távolságokat tesznek meg, így a beteg, tünetes személy könnyen tovább tudja adni a fertőzést. A nyugat-afrikai járvány során több mint 30 000 személy fertőződött meg, akik közül majdnem 12 000-en meghaltak. Elkerülhetetlen volt, hogy ebolás személy Nyugat-Afrikán kívülre utazzon; szerencsére azoknak a nagy része, akik behurcolták a fertőzést a fejlett országokba, túlélte a fertőzést. Mivel a tünetek megjelenése előtt az Ebola-vírus nem fertőz, ezért járvány sem alakult ki Afrikán kívül (URL2).

 

A kullancsencephalitisz-vírusról mindenki tudja, hogy kullancscsípéssel terjed. De nem csak úgy! Minden évben van néhány olyan eset, amikor nyers tej fogyasztásakor fertőződik a beteg. Nyers (forralatlan) tejként leginkább a kecsketejet fogyasztják, mert a kecsketej hipoallergén összetétele kedvezőbb, mint a tehéntejé. Fontos azonban tudni, hogy a nyers tej fogyasztásával számos baktérium okozta betegségen kívül a kullancsencephalitisz-vírus is terjed. Ha a tejet adó kecskét fertőzött kullancs csípi meg, a tejében egy idő után megjelenhet a vírus. Maga a kecske nem lesz beteg, így a gazda nem is gondolja, hogy kecskéje betegséget terjeszt. A legnagyobb ilyen magyarországi járványban huszonöten kaptak agyvelőgyulladást (Balogh et al., 2010). A tej felforralásával a vírus elpusztul.

A majomhimlő (új nevén mpox) régóta ismert betegség, Afrikában okoz szórványos megbetegedéseket. A majomhimlő zoonózis, vagyis olyan betegség, amely állatokról emberre terjed, és az esetek gyakran a trópusi esőerdők közelében fordulnak elő, ahol a vírust hordozó állatok élnek. A betegség emberről emberre is átterjedhet a testnedvekkel, a bőrön vagy belső nyálkahártya-felületeken, például a szájban vagy a torokban lévő elváltozásokkal, cseppfertőzéssel és szennyezett tárgyakkal való érintkezés útján. Az első emberi megbetegedést 1970-ben azonosították, de 2022-ig csak nemzetközi utazásokhoz köthető esetek fordultak elő, nagyobb járványok nem. 2022 májusa óta az afrikai régión kívül olyan országokból is jelentettek eseteket, ahol korábban nem dokumentálták a majomhimlő terjedését. Csaknem százezer megbetegedés történt. A járvány kitörésének hátterében a fertőzött emberekkel való szoros érintkezés útján történő, emberről emberre terjedés állt. Az esetek többsége a férfiakkal szexuális kapcsolatot létesítő férfiak (MSM) körében fordult elő (URL3).

 

A konkrétan megnevezett vírusok mindegyike zoonózis, vagyis állatról emberre tud terjedni. Számos tényező járulhat hozzá egy új zoonótikus betegség megjelenéséhez. Ezek közé tartozik a vírusok evolúciós fejlődése, az emberi demográfiai és viselkedésbeli változások, az emberek és állatok mobilitásának drámai növekedése, valamint környezeti, például ökológiai és klimatológiai tényezők. Az, hogy lesz-e és mikor lesz a közeli vagy távoli jövőben ismét a spanyolnáthához vagy a Covid19-hez hasonló világjárvány, nem lehet megjósolni.