A könyvtárakban alkalmazott klasszikus raktározási rendszerek lehetővé tették, hogy a gyűjteményeket az arra szakosodott személyek gyorsan és zökkenőmentesen kezelhessék, szolgáltathassák. Az MI-vel támogatott robotok segítségével létrejöhetnek azok a raktárak, ahol a könyvek tárolására alkalmas tereket immár a könyvek, és nem az azt kezelő emberek igényeihez tudják igazítani, és a környezet, illetve a használat figyelembevételével automatikusan módosítható például az egyes gyűjteményrészek/kötetek elhelyezése vagy a klimatikus viszonyok.

A könyvtári tájékoztatás összetett feladat, amely az internet megjelenésével részben az online térbe költözött. A könyvtárosok által üzemeltetett online referensz szolgáltatások mellett a chatbotok segítségével a könyvtárak lehetőséget biztosíthatnak egyes tájékoztatási kérdéseik automatikus és 24/7 megválaszolására. Az egyszerűbb könyvtári kérdéseket megválaszolni képes botra jó példa az ANTswers, a UC Irvine Library chatbotja, amely a könyvtári honlapba integrálva érhető el 2014 óta. Nagyban segíti a honlapon történő navigációt, ugyanakkor a könyvtárak elérhetőségéről, nyitvatartási idejéről stb. is tájékoztat (UC Irvine Libraries, 2023). A New York-i Lehman College Leonard Lief Library honlapján Ivyval, a chatbottal támogatja az információkereső hallgatókat, ugyanakkor segít a könyvtárosoknak jobban megérteni, hogy mit keresnek, mire kíváncsiak a látogatók (Ehrenpreis, 2022).

Az új technológia alkalmazása tehát amellett, hogy bővíti a könyvtári szolgáltatások körét, és egyszerűbbé teheti az információkeresést, elősegíti a könyvtári szolgáltatások fejlesztését is azáltal, hogy többletinformációt tesz hozzáférhetővé a könyvtárak számára, amelyből a használók igényeire, viselkedésére következtethetnek. Napjainkban a saját fejlesztések mellett például az Amazon Alexa-skillek, a Google Assistant Actions vagy az OpenAI által kialakított ChatGPT segítségével is működhetnek könyvtári chatbotok (Lappalainen–Narayanan, 2023). Az így kialakított, automatizált tájékoztatási rendszer egyszerre támogathatja a nyitvatartási időben és azon túl, illetve a térben távol és helyben lévő érdeklődőket. Ez a technológiai megoldás növelheti az esélyegyenlőséget, és segíthet az ún. küszöbfélelem leküzdésében is. A küszöbfélelem azt „a lelki gátat jelenti, amely megakadályozza az emberek eljutását a könyvtárig, a könyvekig” (Péterfi, 2007). Egy könnyen elérhető inkluzív chatbot segíthet a látogatás előtti „felderítésben” és a látogatás alatt felmerülő kérdések megválaszolásában egyaránt.

A könyvtárak egyik erőssége a dokumentumok tartalmi feldolgozása, amelynek segítségével később több szempontú visszakeresésre lesz lehetőség. A tartalmi feltárás egyes megoldásainak MI-alapú automatizálásával egyre több helyen foglalkoznak. A svéd nemzeti könyvtár például a Dewey-féle tizedes osztályozást alkalmazza. 2020-ban nem jártak teljes sikerrel, amikor a korábbi könyvtárosi feldolgozás helyett az MI-vel történő automatikus osztályozással kísérleteztek. A probléma gyökerét abban látták, hogy nem minden témakörben volt még elegendő mennyiségű minta az MI megfelelő minőségű tanításához (Golub et al., 2020). A PubMed, amely egy szabadon hozzáférhető orvosi, állatorvosi és élettudományi adatbázis, nehezen tudta megfelelő sebességgel indexelni az egyre több és több megjelent publikációt. A problémát a 2022 áprilisában bevezetett automatikus indexeléssel oldották meg. Ezzel és az emberi felülvizsgálattal a bekerülő dokumentumok címe és összefoglalója alapján készül a tartalmi feltárás, amelyet a teljes szövegek feldolgozásával akarnak kiegészíteni a jövőben. Ez egy olyan példa, amely könyvtári területet is érint, ugyanis mind a technológiai megoldás, mind az adatbázisban történő keresés megvalósítható könyvtári környezetben is.

Az MI új dimenziókat nyit meg a könyvtári információkeresés témakörében is. A korábban megszokott tudományos adatbázisokban immár az MI segítségével hoznak létre egyes találati listákat, ilyen például a PubMed BestMatch (Kiester–Turp, 2022). A könyvtári munka fontos része volt a referátumok készítése, amelyek pótolták az eredeti cikk elolvasását. Ezt a funkciót most az MI igyekszik átvenni a kutatástámogatási területen. A Clarivate Web of Science jelenleg is fejleszti MI-vel támogatott, kutatóknak szánt szolgáltatását, amely a keresőkérdések javítása, gyorsabb és pontosabb összeállítása mellett a szakirodalom áttekintésében is segítheti őket. Ezek nem közvetlenül könyvtárakban alkalmazott MI-szolgáltatások, azonban kiemelkedő figyelmet érdemelnek, mert könyvtárak által közvetített, ajánlott szolgáltatások, vagy lehetnek ilyenek.

A generatív MI-k, mint a ChatGPT, képesek kódok létrehozására és javítására éppúgy, mint matematikai feladatok megoldására. Ezek alapján nem meglepő, ha segítségükkel keresőkérdések is összeállíthatók. A megfelelő prompt elkészítése nem feltétlenül könnyű feladat, sőt sok esetben nem feltétlenül könnyebb, legalábbis egy könyvtáros számára, mint a keresőkérdés összeállítása, de képesek lehetünk adatbázisokban másolás-beillesztéssel alkalmazható keresőkérdéseket generáltatni az MI-vel.

Végül a digitalizált, illetve a digitálisan született anyagok feldolgozása felé fordulok, amely a könyvtárak által az elmúlt években egyre tudatosabban végzett feladat. Immár a kézírással, nyomtatással vagy digitálisan született szövegek az MI által nyújtott lehetőségeket kihasználva automatikus módszerekkel is digitalizálhatók, feldolgozhatók, amelynek eredményeképpen olyan nyelvi elemzéssel ellátott fájl jön létre, amely az emberek és a számítógép számára egyaránt olvasható és értelmezhető jelölőkkel van ellátva (Digitális Bölcsészeti Központ).

A könyvtárak használóik számára hozzáférést biztosítanak előfizetéses tartalmakhoz, amelyek segítségével az érdeklődők a beiratkozási díjért vagy egyéb, az előfizetési díjhoz képest jelképes összegért olyan adatbázisokat, cikkeket, könyveket stb. érhetnek el, amelyek hozzáférését nem feltétlenül tudnák saját maguknak finanszírozni. Az MI esetében is létrejöhetnek hasonló szolgáltatások. Gondoljunk a generatív mesterséges intelligenciákra, amelyek némelyike napjainkban már az ingyenes mellett előfizetéssel elérhető verzióval is rendelkezik. A meglévő tartalmakhoz történő hozzáférés mellett ebben az esetben az MI-vel támogatott fizetős szolgáltatások könyvtárakon keresztül történő elérhetővé tételével biztosíthatunk egyenlőbb esélyeket mindenkinek.

A könyvtár hazánkban egy mindenki számára elérhető szolgáltatás, amely egyszerre biztosítja a kultúrához és a megbízható információkhoz történő hozzáférést, illetve támogatja az esélyegyenlőséget, és segíti a digitális szakadék csökkentését. Az internet széles körű terjedésének idején a könyvtárak lehetőséget láttak abban, hogy az új technológiai megoldást megismerve támogassák a társadalom kevésbé ösztönös számítógép-használóit a számítógép és az internet alkalmazásának megismerésében (Kiss–Oláh, 2003). Az MI terjedésével párhuzamosan ott van a lehetőség a könyvtárak előtt, hogy a könyvtárosok ismereteinek bővítésével és külső partnerek bevonásával megteremtsék azt a közeget, amely alkalmas lehet a témakörben nem formális (például könyvtárakban szervezett képzések keretében) és informális (az olvasókkal kapcsolatos könyvtárosmunka mindennapi velejárójaként) edukációra, hasonlóan az internethez és számítógépekhez kapcsolódó, korábban megvalósított projektekhez.

 

A magyarországi könyvtárak körében még nem történt reprezentatív felmérés az MI alkalmazása kapcsán, azonban az egyéb technológiai fejlesztések alapján valószínűsíthető, hogy nem minden könyvtár számára adottak a szükséges erőforrások az MI-szolgáltatások fejlesztésére vagy akár csak adaptálására. Az MI könyvtári alkalmazásának elősegítése esetében éppen ezért szükség van egy központi szereplőre, kézenfekvően az Országos Széchényi Könyvtárra (OSZK), illetve a Könyvtári Intézetre, amely stratégiával, képzésekkel, mintaprojektekkel segítheti a hazai könyvtárak átlépését az MI-vel támogatott munka korába.

A címben feltett kérdésre, azaz „könyvtár és/vagy mesterséges intelligencia”, vagyis szükséges-e az új technológia megjelenése után a könyvtár, határozott igen a válaszom. A technológiai fejlődés valójában nem teremt egyenlőbb esélyeket az információkhoz történő hozzáférésben, és önmagától nem növeli a digitális írástudást vagy az információs műveltséget. Mindezek össztársadalmi fejlesztésében a könyvtárak kulcsszerepet játszhatnak.

A 21. század könyvtárának elengedhetetlen feladata az MI-vel támogatott automatizálható munkafolyamatok kialakítása minden olyan esetben, amelynél a technológia alkalmazása csak elfogadható kockázatokkal jár. Emellett ki kell alakítani a digitális területen szükséges esélyegyenlőséggel kapcsolatos szolgáltatásokat. A különböző könyvtártípusok más és más MI-elemeket kell, hogy működésükbe bevonjanak. Azonban minden könyvtárnak szüksége van arra, hogy kialakuljon egy nyílt és minél több könyvtárost elérő párbeszéd az MI-ről, hogy mindenki megismerhesse az alapokat, elmondhassa kérdéseit és kételyeit, megvitassuk ezeket, hogy végül kialakulhasson az MI-t a működésébe integrált új könyvtár. Emellett lényeges, hogy a könyvtárak egy technológiával egyre jobban átszőtt világban egy olyan helyet jelentsenek, ahova be lehet menni, és ahol valódi emberekkel lehet találkozni. Ezt egyszerre értjük a könyvtárosokra és a látogatókra egymás között. A 21. század könyvtára egy közösségi tér, ahol az egyre jobban elidegenedő, a való világban sok digitális kapcsolatot fenntartó emberek találkozhatnak. A könyvtáros jelen van, meghallgat, és segít megtalálni a szükséges információkat. Az MI korában a könyvtár egyszerre használhatja és közvetítheti a modern technológiát, és alakíthat ki továbbra is személyes kapcsolatot az olvasóival. Ezen kettősség fenntartása az egyik legfontosabb küldetése napjaink könyvtárainak.