Spero és Hart (2010) szerint multinacionális vállalatnak azt az üzleti vállalkozást tekintjük, amely egynél több országban birtokol vagy ellenőriz hozzáadott értéket teremtő tevékenységet. A globalizáció folyamatában a multinacionális társaságok1 (MNE) központi szerepet töltenek be. Szentes (2011) például a világgazdasági integrációt a multinacionális társaságok globális hálózatába való beépülésével azonosítja, és több más szerző is ok-okozati kapcsolatot lát az MNE-k működésének mind nagyobb térnyerése és a globalizációs folyamatok között (Simai, 2008; Magas–Kutasi, 2011).2 A multinacionális vállalatok szerepe túlnyomóan a 20. század második felétől került mindinkább előtérbe, mára pedig már a legjelentősebb társadalmi-gazdasági szereplőkként tartjuk őket számon (Bonanno, 2004; Boggs, 2000; Gilpin, 2000).

A multinacionális vállalatok szerepének vizsgálatakor fontos kiemelni, hogy nem új gazdasági jelenségről van szó. Számos kutatás rávilágít, hogy a multinacionális vállalatok korai formáinak tekinthetőek a föníciaiak kereskedelmi telepei vagy a római és más ókori civilizációk hasonlói intézményei, hiszen jelentős nemzetközi gazdasági kapcsolatokat építettek ki már ekkor (Dunning, 1993). Már az ókorban megjelentek először többek között a külföldi tőkebefektetések és stratégiai szövetségek (Moore–Lewis, 2000, 17–42). Számos európai multinacionális vállalat is azonosítható a középkorban, valamint az újkor kezdetén is, azonban a nemzetközi üzleti tevékenység eredete és kiterjedt volumene egyértelműen az ipari forradalomhoz köthető. A modern multinacionális vállalatok térnyerése a termelési tényezők nemzetközi áramlásának következménye, ami tömegesen kizárólag a 19. századtól figyelhető meg (Dunning, 1993, 99). A multinacionális vállalatokat tekinthetjük a világgazdasági növekedés egyik fő motorjának, ezért is fontos áttekinteni, hogy milyen szerepet töltenek be a világban és Afrikában. Afrikában a multinacionális vállalatok először a 19. század végén jelentek meg, az európai gazdaságok gyarmatosító politikájának a részeként, amelyet az „első versenyfutás Afrikáért” kifejezéssel is illetnek. A dekolonizációt követően a multinacionális vállalatok egyre nagyobb teret nyertek Afrikában, ami tekinthető a kontinensért folyó „második versenyfutás” egyik következményének. Erről a folyamatról részletesen a 6. fejezetben írunk. [P1_normal_beutessel]

A következőkben először áttekintjük a közvetlen külföldi befektetések világgazdaságban betöltött szerepét, valamint az Afrikába áramló külföldi közvetlen tőkebefektetéseket. Ezt követően bemutatjuk a külföldi multinacionális vállalatok tevékenységét Afrikában, különös tekintettel a kitermelő ágazatra. Azután áttekintjük az Afrikából kiáramló tőkebefektetéseket és az ehhez a folyamathoz kapcsolódó afrikai feltörekvő multinacionális vállalatok jellemzőit és terjeszkedési stratégiáit. Az írás végén röviden összefoglaljuk az elemzés legfontosabb eredményeit, és felvázoljuk, hogy milyen jövőbeli folyamatok várhatóak.