Szerzőknek

Általános információk
Formai követelmények a kéziratok elkészítéséhez
Bevezetés
Betűtípus, formázás
Címrendszer
Felsorolások
Kiemelések
Illusztrációk
Táblázatok
Képletek
Helyesírás
Idézés
Jegyzetek
Hivatkozások, irodalomjegyzék
Impresszum

Általános információk

A MeRSZ (Magyar Elektronikus Referenciamű Szolgáltatás) tartalombővítése keretében az Akadémiai Kiadó folyamatosan várja a kéziratokat a korszerű oktatásban használandó könyvek és jegyzetek publikálására.

A 2016-ban indított, immár több száz magyar nyelvű alapművet, összefoglaló kézikönyvet, felsőoktatási tankönyvet és jegyzetet tartalmazó MeRSZ online okoskönyvtár tudása messze felülmúlja a jelenleg ismert egyéb e-könyves megoldásokét. Minden eszközön és környezetben reszponzív, egységes megjelenést nyújt, a tartalmak nemcsak kereshetők, de jegyzetelhetők, hivatkozhatók is, és az online megjelenés a könyvek folyamatos frissítése mellett a jogosulatlan felhasználás ellen is lényegesen komolyabb védelmet nyújt.

A MeRSZ használatához mindössze egy böngészőre és internetkapcsolatra van szükség.

A rendszer kialakításakor a sokszor igen összetett struktúrájú, részletgazdag ábrákat, táblázatokat, képleteket, hivatkozásokat és más speciális elemeket tartalmazó szövegek jellegzetességeit szem előtt tartva arra törekedtünk, hogy a felhasználói igényeket minél hatékonyabban tudja kiszolgálni. A felhasználóbarát felület, az élményszerű megjelenítés és a tartalomban való gyors és kényelmes navigáció egyaránt ezt a célt szolgálja. A releváns információ pontos és gyors elérését akár a teljes adatbázisban, akár egy-egy mű szövegében való keresés segíti. A rendszer emellett egyéni könyvjelzők és jegyzetek elhelyezését is lehetővé teszi.

Az online megjelenés lehetőséget teremt a könyvek frissítésére is, hogy a felhasználók mindig naprakész tartalmakat kapjanak. A dokumentumok letöltése helyett azok online szolgáltatásán alapuló modell egyszersmind a jogosulatlan felhasználás ellen is lényegesen komolyabb védelmet nyújt, mint a hagyományos e-könyves megoldások.

Az itt megjelent könyvek új, digitális kiadásnak minősülnek, ISBN- és DOI-számot kapnak, illetve a Magyar Tudományos Művek Tárában is feltüntethetők, és idézeteket is lehet rájuk gyűjteni. A művek bekezdésszinten hivatkozhatók, az idézett szöveghely pontos bibliográfiai leírása egyetlen kattintással választható formátumban kimásolható vagy valamely hivatkozáskezelő programba letölthető.

A MeRSZ használóinak köre a szolgáltatás elindítása óta dinamikusan bővül. Az EISZ Nemzeti Program révén 2016-ban 6, 2017-ben 23, 2018-ban 40, 2019-ben pedig már 50 hazai és határon túli intézmény, köztük a legjelentősebb hazai egyetemek, könyvtárak és több kutatóintézet, múzeum IP-tartományából (illetve Shibboleth-azonosítással vagy VPN-nel tetszőleges külső helyszínről) bárki számára szabadon elérhető az adatbázis teljes tartalma. Az aktív felhasználók száma 2017-ben meghaladta 11 ezer főt, 2018-ra megkétszereződött, és azóta is hétről hétre nő (2019 júliusában 30 ezer fölött volt). Az elérhető művek és a felhasználók számának bővülését jócskán meghaladó ütemben erősödik a használat is. Az első év néhány ezres kattintásszáma után 2017-ben 350 ezer, 2018-ban jóval 1 millió fölötti dokumentummegtekintést regisztráltunk.

A tartalombővítés során legfőbb szempontunk, hogy a felhasználók szükségleteit megismerve olyan művekkel töltsük fel az adatbázist, melyek (újra)megjelentetésével régóta adós a hazai tudományos könyvkiadás, illetve amelyek az egyes intézmények oktatási gyakorlatában fontos szerepet kapnak. Mindez a korábban megjelent, ám sok esetben már csak nehezen vagy egyáltalán nem hozzáférhető művek mellett új, ezután megszülető kézikönyvek, monográfiák, felsőoktatási tankönyvek, jegyzetek publikálását is jelenti. Egyaránt célunk az értékmentés és a friss publikációk támogatása.

A MeRSZ-en csak rendezett szerzői jogi státuszú művek jelenhetnek meg, a tartalomszolgáltatás minden esetben a jogosultakkal (szerzőkkel, örökösökkel, más kiadókkal) kötött felhasználási szerződés alapján történik. Partnereinknek a befolyt előfizetési díjakból a használat alapján számított royaltyt, illetve a mű frissítése, átdolgozása esetén további egyszeri szerzői díjat kínálunk. A megjelenő tartalmak digitális kiadásának minden költségét a Kiadó állja, ideértve a szerzőknek fizetendő royaltyt és frissítési díjakat is.

Amennyiben korábban már valamilyen formában megjelent művét tartalmi változtatás nélkül ajánlaná fel digitális publikálásra, a szerződéskötésen kívül nincs egyéb teendője. A feldolgozást nagyban felgyorsítja, ha a megjelentetni kívánt mű elektronikus (pl. tördelői forrásfájl, pdf, utolsó szerkesztett Word-fájl) – vagy annak hiányában egy fizikai – példányát rendelkezésünkre bocsátja. Új kéziratok és javított, átdolgozott kiadások esetén a kiadói munkafolyamat lényegében megegyezik a hagyományos könyvkiadásnál megszokottal.

Ha további kérdéseire a Gyakran ismételt kérdések között sem talál választ, írjon nekünk a mersz@akademiai.hu e-mail címre.

Ha már megjelent könyvet ajánlana a MeRSZ-be, kérjük ugyanitt jelezze nekünk.

Reméljük, hogy felhívásunk felkelti érdeklődését, és hamarosan szerzőink között üdvözölhetjük.

Formai követelmények a kéziratok elkészítéséhez

Bevezetés

A MeRSZ platform fejlesztése során nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy a felhasználók digitális tartalomfogyasztási módja megváltozott: a letölthető formátumok helyett az internetes keresők találataihoz hasonló gyorsasággal szeretnék elérni a kívánt tartalmat, mindehhez a számítógép mellett egyre inkább mobileszközöket használva. A nagyfokú rugalmasság érdekében a DocBook v4.4-es XML formátumot választottuk, illetve kifejlesztettünk olyan konverziós eljárásokat, amik segítségével Word (docx), InDesign és LaTeX formátumú kéziratokat tudunk feldolgozni.

A kéziratokat MS Word *.docx formátumban kérjük leadni. A kéziratot, a főszöveget megelőző és követő járulékos részekkel együtt, egyetlen dokumentumban küldje el.

A szerzőnek nem feladata, hogy kész tördelést imitálóvá formázza szövegét, például hogy kész oldalakra ossza be azt, minden táblázatot, ábrát, mellékletet ennek megfelelően beilleszteni próbálva. A házilag kivitelezett megoldások a szöveg későbbi feldolgozása során számos problémát okozhatnak.

A szerkesztés, a kézirat-előkészítés és a digitális feldolgozás megkönnyítése érdekében arra kérjük szerzőinket, hogy a következő pontokban megfogalmazottak szerint egységesítsék, illetve adják le kézirataikat.

Betűtípus, formázás

Lehetőleg minden tipográfiai megoldásnál legyen következetes, és a szolid megjelenést tűzze ki célként.

A tartalom strukturálásához a manuális beállítások helyett használja a Word alapértelmezett stílusait (Normál, Címsor 1, 2 stb.), automatikus felsorolásokat.

A szöveget bekezdésekre tagolva, a bekezdéseken belül folyamatosan kell beírni, entert csak ott üssön, ahol új bekezdés kezdődik. A bekezdések kezdetének jelzésére (behúzására) se szóközöket, se tabulátort, se vonalzót ne használjon. Ha a bekezdéseket beírás közben is jól át kívánja tekinteni a képernyőn, alkalmazza a szövegszerkesztő bekezdésformázási lehetőségeit.

Speciális karakterek beszúrásához használja Beszúrás>Szimbólum parancsot, de ügyeljen rá, hogy a Times New Roman betűtípus karakterkészletéből válasszon, és mindenképp kerülje a Symbol, Windings stb. fontokat.

Címrendszer

A címrendszernek a teljes kötetben egységesnek kell lennie. A címek esetében nem megformázásuk (állításuk, betűméretük, betűstílusuk) a fontos a kéziratban, hanem a címhierarchia következetessége. Vagyis egyértelműen ki kell tűnnie, hogy hány fokozatú fő- és alcímeket tartalmaz a szöveg, és az adott cím milyen fokozatú (szekciócím, fejezetcím, alfejezetcím stb.). Ezt a hierarchiát tizedes számozással és a címsorstílusok alkalmazásával a legegyszerűbb kialakítani. A kéziratnak kötelező eleme a tartalomjegyzék, amelyben – akár automatikusan generált, akár manuálisan előállított – minden címnek szerepelnie kell.

A címek után sohasem teszünk pontot.

Felsorolások

Felsorolásoknál érdemes kerülni a túl sok típust és nagy mélységet (3 szint még követhető). Az azonos értékű fogalmak felsorolásakor használhat számokat, betűket, de egyéb tipográfiai jeleket is. A számoknak és a betűknek az alábbi hierarchiáját kövesse: római számok, arab számok, nagybetűk, kisbetűk, görög betűk. A számok után pontot, a betűk után zárójelet tegyen.

Kiemelések

Tartalmi kiemeléskor félkövér vagy dőlt betűtípust válasszon, egyéb formázás nem szükséges, esetenként akár a kiadói munkát nehezíti.

Ha azonban teljes bekezdést, vagy ennél is hosszabb szövegrészt szeretne tipográfiailag elkülöníteni a főszövegtől, szürke „szövegkiemelővel” emelje ki a bekezdés(eke)t, (illetve minden olyan elemet, ami a kiemelt részhez tartozik – kép, táblázat stb.).

Kerülje a piktogramok és egyéb grafikai elemek használatát a szöveg tagolására, szövegelemek kiemelésére.

Illusztrációk

Az ábrákat, képeket a szöveges dokumentumba beszúrva helyezze el, és lehetőség szerint külön fájlokban is mellékelje. A pixelgrafikus ábrákat (fotók, tónusos képek) 300 dpi felbontásban, png, jpg vagy tiff formátumban, a vonalas ábrákat (grafikonok, diagramok folyamatábrák stb.), ha vektoros formában (eps, ai) rendelkezésre állnak akkor úgy, ha nem, akkor 600 dpi felbontásban, png, jpg vagy tiff formátumban, 5-10 cm szélességben kérjük mellékelni. Fontos, hogy a fájlok elnevezése lehetővé tegye az egyértelmű azonosítást (pl. 3.2_abra.jpg). A fájlnevekben szóközt, ékezetes betűt ne használjon. A Wordben (vagy az MS Office valamely másik alkalmazásában) elkészített ábrákat, grafikonokat, függvényeket is mentse el a fenti formátumok valamelyikében, és úgy szúrja be a kézirat megfelelő pontjára.

Az ábraaláírásokat az ábra alatt helyezze el, és közöttük ne hagyjon üres sort, azonban az ábra előtt és az aláírás után egy-egy üres sorral érdemes elkülöníteni az elemet a főszövegtől.

Az illusztrációk számozásakor lehetőleg a következő megoldások valamelyikét használja: 1. vagy 1.1. ábra, illetve betűvel kiegészítve: 1.a, 1.1.a, 1.a), 1/a, 1.a-c (stb.) ábra. Természetesen más megoldások is elképzelhetők, de fontos, hogy a számozott részben szóköz ne szerepeljen.

Táblázatok

A táblázatokat mind oszlop-, mind sorirányban tartalmi megnevezéssel kell ellátni. A táblázatokat az ábrákhoz hasonlóan helyezze el, számozza és lássa el címmel. A táblázat címe a táblázat fölé kerüljön.

Képletek

A matematikai képleteket, egyenleteket a Word Beszúrás>Egyenlet parancsát használva a szövegszerkesztőbe integrált Microsoft Equation 6.0 programban készítse el. Amennyiben Word 2010-nél korábbi verzióban dolgozik, kéziratleadás után az egyenletek konvertálását a kiadó végzi el, majd ellenőrzésre és tartalmi javításra visszaküldi a szerzőnek. Ügyeljen rá, hogy a szerkesztés során csak a képletszerkesztő által felkínált elemeket és formázási lehetőségeket használja (pl. zárójelkarakter beírása helyett mindig a képletszerkesztő zárójelezési opcióját válassza). A képletsor egészét a képletszerkesztőben készítse el, ne csupán egyes elemeit. Másfelől egy-egy matematikai, fizikai jelölés (pl. egy görög betű) szövegközi elhelyezése esetén felesleges a képletszerkesztőt használni, erre a célra a Beszúrás>Szimbólum parancs is tökéletesen megfelel.

A számozott képletsorokat tabulálás helyett táblázatban helyezze el:

(1.1)

(A táblázat formázásának nincs jelentősége, a végleges megjelenésben a cellarácsok nem lesznek láthatók.)

A matematikai és fizikai mennyiségek jelét mindig dőlt, a vektormennyiségeket álló félkövér betűkkel jelölje. Az előbbiekkel ellentétben mindig álló betűvel írja a számokat és a matematikai műveleteket jelölő betűket vagy szavakat. A utóbbiak jellegzetes példái a szögfüggvények (sin, cos, tg), a logaritmus (log, ln), a logikai (and, or, not) és hasonló műveletek, például int, mod, inv, erf. Az exponenciális függvény jele exp(x) alakban álló betűvel, de ex alakban dőlt betűvel írandó. Ugyancsak dőlt betű a képzetes számokat jelölő j vagy i betű is. Álló görög betűt használjon, ha műveletet jelentenek, mint például Σ (összeg, szumma). Mindig álló betű a mértékegységek jele, és szóköz választja el az előtte levő számtól.

Helyesírás

Minden kézirat A magyar helyesírás szabályai 12. kiadását tartozik követni minden ott szabályozott tekintetben. A tudományos szaknyelv és kifejezésmód ott nem szabályozott, szakmaspecifikus vonatkozásairól tudatos, megfontolt döntést szükséges hozni, és a kialakított helyesírási megoldásokat teljes egyöntetűséggel alkalmazni a kéziratban.

Idézés

Művek, szakirodalmi írások szövegének szó szerinti, hiteles átvételét az idézőjelek közé foglalás jelzi. Az idézetek egészének kurzív szedéssel való közlése egyes szakmák idézési gyakorlatában szokásos, másokéban ellenjavallt, mindenkor a kiadvány tárgya és a tárgyban megjelent művek szokásjoga dönt.

Az idézeteket az idézett forráshoz képest teljes hűséggel, betűhűen kell közölni. Az idézetbe az idéző szerző által beszúrt kiegészítések vagy a rövidítésre utaló ellipszis szögletes zárójelek közé foglalandók: […].

Jegyzetek

A láb- vagy végjegyzeteket a Hivatkozás>Lábjegyzet/Végjegyzet paranccsal, számozva állítsa elő.

Táblázatcellában levő szöveghez nem kerülhet lábjegyzet, ezt kérjük a táblázaton belül (pl. csillagozás és forrásban kibontás) megoldani.

Hivatkozások, irodalomjegyzék

A jegyzetekben, irodalomjegyzékekben és hivatkozásokban minden tudományág kialakult közlési konvenciókhoz igazodik. A kiadványnak minden esetben az adott tudományszakban szokásos szabványt érdemes követnie.

Az irodalomjegyzék tételeinek szerkezete a tudományszak publikációinak általánosan elfogadott gyakorlatát kövesse, de egy kéziraton belül mindenképp legyen egységes. Ugyanakkor javasoljuk, hogy a címleírásokban az APA, a Chicago vagy a Harvard hivatkozási rendszert alkalmazza. A bibliográfiai tételen belül ne használjon sortörést.

A végleges kéziratban lehetőleg ne használja a Word Hivatkozások menüjében elérhető szolgáltatásokat az irodalom-, ábra- és hivatkozásjegyzék összeállítására, sem kereszthivatkozások elhelyezésére. A program által elhelyezett linkeket ugyanis a feldolgozás során eltávolítjuk, majd az xml-fájlban újraépítjük, így jelenlétük a kéziratban csak nehezíti a folyamatot.

Impresszum

Egy kiadvány impresszumában a kötelező adatok feltüntetése a kiadó feladata. Szerzőinktől a következő adatok megadását kérjük a kézirat első oldalán: szerző(k) neve, lektor(ok) neve, egyetemi jegyzet/tankönyv esetén az egyetem, kar, tanszék pontos megnevezése.

Köszönjük együttműködésüket. Kérdés esetén kérjük, forduljanak hozzánk bizalommal!