Svindt Veronika, Bóna Judit (szerk.): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI. • Tanulmányok az anyanyelv-elsajátítás köréből
›
A hosszúsági kontraszt gyermekek spontán beszédében • Explozívák és nazálisok akusztikai elemzése
›
1. Bevezetés

1. Bevezetés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Számos nyelvben a rövid (szingleton) és hosszú (gemináta) mássalhangzók fonológiai kontrasztban állnak, vagyis jelentésmegkülönböztető szerepük van, mint ahogyan azt az alábbi minimális párok mutatják: finn mato [mato] ’féreg’: matto [matːo] ’szőnyeg’ (Kunnari et al. 2001), japán oto [oto] ’hang’: otto [otːo] ’férj’ (Hirata–Whiton 2005), berber imi [imi] ’száj’: immi [imːi] ’anya’ (Ridouane 2007). A kvantitás fonetikai megvalósulását a különböző nyelvekben elsősorban a felnőttek produkciójában vizsgálták (pl. a japánban: Hirata–Whiton 2005, az olaszban: Payne 2005, a magyarban: Neuberger 2023). Kimutatták, hogy a gemináták elsősorban az időtartamukban térnek el a szingletonoktól, vagyis a mássalhangzó-időtartam a kvantitás elsődleges akusztikai korrelátuma (pl. Ridouane 2010). Kevesebb figyelem fordult a gyermekek beszédében előforduló szingletonok és gemináták különbségeire. Holott a mássalhangzó-hosszúsági kontraszt elsajátítása értékes adalékokkal szolgálhat a fonetikai és fonológiai fejlődés közötti kapcsolat megértéséhez.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fonológiai fejlődést tekintve megemlítendő, hogy a gemináták jelölt konszonánsok (Blevins 2004). A jelöltség (markedness) elmélete szerint egy bináris oppozíció egyik tagja jelöletlen, a másik pedig jelölt: az előbbi az alapértelmezett, domináns, kisebb erőfeszítéssel megvalósítható szegmentum, az utóbbi pedig az ettől eltérő, komplexebb elem, amely kevésbé gyakori a nyelvek között, valamint egy nyelven belül is ritkább az előfordulása (Rice 2007). A jelölt elemek a percepció oldaláról nézve kiemelkedőek (száliensek), az artikuláció oldaláról nézve pedig nehezebben kiejthetőek a jelöletlen elemekhez képest. Több kutató egyetért abban, hogy az anyanyelv, illetve a második nyelv elsajátítása során először az alapvető, vagyis a jelöletlen elemek jelennek meg, tekintve, hogy ezek könnyebben elsajátíthatók (Rice 2007; Reimers 2015). Az ettől eltérő, azaz a jelölt elemeket azonban csak később sajátítják el a gyermekek, illetve a nyelvtanulók. Következtetésképpen az elmélet alapján a gemináták elsajátítása az anyanyelvelsajátítás későbbi szakaszára tehető.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A gyermekek beszédét fonetikai szempontból vizsgálva megállapították, hogy azt lassabb beszéd-, illetve artikulációs tempó jellemzi a felnőttek beszédéhez viszonyítva (Jacewicz et al. 2010; Bóna–Váradi 2022). Gyermekkorban a beszédhangok ejtésére a felnőtt ejtésbelinél hosszabb szegmentum-időtartamok jellemzőek (Lee et al. 1999; Krepsz et al. 2019). Az alábbiak tehát a gemináták korai szakaszban történő elsajátításának kedveznek: a gyermekek artikulációs mozgásai relatíve lassúak, és a gemináták artikulációját a szingletonokhoz képesti időtartam-hosszabbodás jellemzi; a gemináták az észlelésben száliensek, azaz akusztikailag kiemelkedőek, illetve relatíve könnyen észlelhetőek. Felmerül tehát a kérdés, hogy az anyanyelv-elsajátítás korai vagy kései szakaszához köthető a hosszúsági oppozíció elsajátítása.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Khattab és Al-Tamimi (2015) szerint a fenti ellentmondás feloldásához szükséges lenne jobban megismernünk a gemináció prozodikus mintázatait, különösképpen azt, hogy miként alakul a mássalhangzók időtartama a környező magánhangzók vagy a szótagok időtartamához viszonyítva. Ezenkívül fontos a gyermekek azon képességének feltérképezése, hogy mind fonetikai, mind fonológiai szempontból különbséget tudnak tenni a rövid és a hosszú mássalhangzók között. A gyermekek feladata a kontraszt elsajátítása során ugyanis az, hogy képessé váljanak a fonetikai időtartamokat a fonológiai kategóriának megfelelően szabályozni, azaz csökkenteni a rövid hangok esetében, és relatíve hosszan tartani a hosszú hangok esetében. Ez a motoros képességeik finomhangolása révén történik meg. A továbbiakban röviden áttekintjük a mássalhangzó-hosszúsági kontraszt elsajátításának percepciós és produkciós hátterét néhány releváns elmélet, valamint nemzetközi és hazai kutatási eredmények bemutatásával.
 
 

1.1. A mássalhangzó-hosszúság percepciója gyermekkorban

1.2. A mássalhangzó-hosszúság produkciója gyermekkorban

1.3. A mássalhangzó-hosszúság nazálisok és explozívák esetében

1.4. Célok és hipotézisek

chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave