4. A statisztikai tanulás és a nyelvi képességek atipikus nyelvfejlődésben
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Svindt Veronika–Bóna Judit (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__37/#m1217anyt36_35_p1 (2024. 12. 27.)
Chicago
Svindt Veronika, Bóna Judit, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644 (Letöltve: 2024. 12. 27. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__37/#m1217anyt36_35_p1)
APA
Svindt V., Bóna J. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644. (Letöltve: 2024. 12. 27. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__37/#m1217anyt36_35_p1)
Azért (is) fontos az ST sérülékenységének vizsgálata az atipikus nyelvfejlődéssel összefüggő fejlődési zavarokban, mert további betekintést nyújthat az ST és a nyelvi képességek közötti kapcsolatba. Elméleti szempontból, ha egyszerre áll fenn e két képességnek a zavara, az kétféle magyarázatra utalhat: közvetlen ok-okozati kapcsolatra, mely szerint az ST sérülése a nyelv sérüléséhez vezet, vagy pedig közvetett összefüggésre, melyben más kognitív funkció(k) is érintett(ek), és egy közös mögöttes tényező eredményezi mind az ST, mind a nyelvi képességek sérülését. Az ST és a nyelvi képességek közötti ok-okozati összefüggést példázza, ha az átmenetvalószínűségekre való gyengébb érzékenység akadályozza a szóhatárok hatékony kiemelését a folyamatos beszédből, ami lassabb lexikális fejlődést és kisebb szókincsméretet eredményez. Hasonlóképpen, az ST hozzájárulhat a morfoszintaktikai sérülésekhez azáltal, hogy befolyásolja a nyelvi elemek közötti nyelvtani szabályosságok kiemelését.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Svindt Veronika–Bóna Judit (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__37/#m1217anyt36_35_p2 (2024. 12. 27.)
Chicago
Svindt Veronika, Bóna Judit, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644 (Letöltve: 2024. 12. 27. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__37/#m1217anyt36_35_p2)
APA
Svindt V., Bóna J. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644. (Letöltve: 2024. 12. 27. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__37/#m1217anyt36_35_p2)
Sok fejlődési zavart a rövid távú memória, a végrehajtó funkciók vagy a feldolgozási kapacitás egy vagy több modalitásban való sérülése is jellemez. Mivel ezek az általános kognitív képességek mind szerepet játszhatnak az ST feladatokon nyújtott teljesítményben, a sérülésük várhatóan az ST teljesítménycsökkenéséhez vezet még olyan esetben is, amikor az ST-képesség maga nem sérült. Éppen ezért nem elég, ha egy fejlődési zavarban csökkent ST-teljesítményt találunk, az ST-sérülés természetének tisztázásához meg kell vizsgálni azoknak a kognitív funkcióknak a lehetséges közvetítő szerepét, amelyek szerepet játszanak az ST-feladatokban, és amelyek sérülhetnek az adott fejlődési zavarban. Ha az ST és a nyelvi képességek közötti kapcsolatot más kognitív tényezők közvetítik – mint például a feldolgozási sebesség vagy a munkamemória-kapacitás –, akkor az ST és a nyelvi feladatok alacsony teljesítménye a korlátozott kognitív erőforrásoknak tudható be. Ebben az esetben a sérült ST – beleértve a fonéma-, szószintű és nyelvtani ST-t – nem az elsődleges ok, hanem – akárcsak a nyelvi sérülés maga – az említett kognitív funkciókban fennálló deficit következménye. Fontos azonban leszögezni, hogy ha ilyen jellegű közvetett ST sérülés áll fenn, a sérült ST is további nehézségeket okozhat a nyelvelsajátításban.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Svindt Veronika–Bóna Judit (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__37/#m1217anyt36_35_p3 (2024. 12. 27.)
Chicago
Svindt Veronika, Bóna Judit, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644 (Letöltve: 2024. 12. 27. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__37/#m1217anyt36_35_p3)
APA
Svindt V., Bóna J. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644. (Letöltve: 2024. 12. 27. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__37/#m1217anyt36_35_p3)
Az alábbiakban négy fejlődési zavar, a nyelvfejlődési zavar, a fejlődési diszlexia, a figyelemhiányos hiperaktivitás zavar és az autizmus spektrum zavar kognitív profilját mutatjuk be, kiemelt tekintettel az ST és a nyelvi képességek összefüggéseire.