Székely Csilla Imola: Az alázat pedagógiája
›
6. Kokas Klára gyermekképének sajátosságai

6. Kokas Klára gyermekképének sajátosságai

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kokas gyermekképének és nevelői etikájának felkutatása a harmadik dimenzió, amelyre fókuszálunk, amit a nevelőkre, illetve felnőttekre vonatkozó meggyőződésének fényében teszünk. A következőkben tehát előbb különböző nevelésfilozófusok gyermekfelfogását, majd Kokas gyermekszemléletét vizsgáljuk.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Magyarországon Szabolcs Éva és Pukánszky Béla foglalkozott először gyermekkép-elemzéssel: előbbi a dualizmus kori pedagógiai szaksajtó gyermekképét, utóbbi pedig a 19. és 20. századi pedagógiatankönyvek gyermekképét vette nagyító alá. Mivel „úgy élünk, ahogy gondolkozunk önmagunkról”1, sőt úgy nevelünk, olyanná nevelünk, ahogyan gondolkodunk az emberről – ezért nemcsak a társadalomtudományok, illetve a pedagógia művelői számára kiemelten fontos az emberkép tisztázása. Egyetérthetünk Bollow nézeteivel, miszerint a mindenkori pedagógia az emberképre orientálódik, sőt „az antropológia a kulcsa minden pedagógiai rendszernek, az emberképből fejlődik ki a pedagógiai képzetek egésze, a nevelési célok éppúgy, mint a hozzájuk illő eszközök kiválasztása”2.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A gyermekkor-elméletek és azok története egymás mellett élő narratívák összessége, amely ma különösen plurális szemléletű, és amelyről nem alkothatunk kimerítő képet, csupán a különböző nemzedékek gyermekképével kapcsolatos aspektusokat, a számunkra fontos tipológiákat emelhetjük ki3. Kokas írásaiban a gyermek fogalma nem hagyományos jelentésű, a gyermek nem egyfajta félkész állapotú, fejlődés alatt álló ember, hiszen korábban úgy tekintettek a gyermekekre, „mint az inkompetencia, éretlenség, irracionalitás megtestesítőire”4.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az egyes pedagógiai iskolák alapítóinak világ- és emberszemlélete – mint láttuk – amiatt különösen fontos, mert a vezető világnézeti meggyőződése képezi az alapját és kiindulópontját az iskola gyermekről alkotott percepciójának, neveléseszményének, céljainak és mindazon eljárásoknak, szervezési formáknak, eszközöknek és módszereknek, amelyek által azokat megvalósítja. „A gyermekről vallott felfogás határozta meg, hogy milyen intézményes nevelésben gondolkodtak” és tanítottak mindenkor a pedagógusok – ez adja a gyermekkép-elemzés relevanciáját5. Ugyanakkor tehát fontos szem előtt tartanunk azt is, hogy a gyermekkép valójában a felnőttek, neveléskutatók, pedagógusok véleménye a gyermekről és gyermekkorról, és mindig az adott kor emberét jellemző gondolkodás függvénye, azaz korfüggő: „A gyermekkép kutatása azt jelenti, hogy egy adott kornak [jelen esetben egy adott személynek] a gyermekről való gondolkozásmódját próbáljuk tetten érni”6. A gyermekkép fogalom meghatározásakor Pukánszky tömör definícióját7 vesszük alapul: „A gyermekkép önmagában is komplex fogalom, benne a gyermekkel kapcsolatos gondolatok, vélemények elvont ideák formájában öltenek testet. (…) az idealizált gyermek tulajdonságait írja le. Így egyúttal a céltételezés mozzanata is megragadható benne. Megmutatja azt, amilyennek látni szerették volna, amilyenné alakítani kívánták a felnőtt generációk koruk gyermekeit”8. Ezt egészíti ki Nóbik fogalomtisztázása: „Gyermekkép alatt a gyermekről és a gyermek világáról való ismereteket, és az ahhoz kapcsolódó hozzáállást érthetjük. (…) Gyermekképnek nevezzük a fogamzása és a tízes éveinek vége, a húszas éveinek legeleje között lévő emberről és az ő világáról való ismereteket és az azokhoz kapcsolódó attitűdöket”9.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kokas írásaiban sokszor beszél a felnőttek és gyerekek lelki jellemzőiről és azok különbözőségeiről, mindenkor hangsúlyozva a kapcsolatok fontosságát. Ezekben kimondva-kimondatlanul sejthető, érezhető Istennel való bensőséges viszonya, amelynek alapján következtethetünk vallásosságára is. Megfigyelhető, hogy gyakran említ olyan szavakat, kifejezéseket és fogalmakat, amelyek Istenről10, az emberről és a gyermekről alkotott felfogását egyszerre tükrözik – ezek közül ebben a fejezetben a gyermekekre, a gyermeki lelkületre és habitusra, a gyermeki értékekre vonatkozó utalásokat vizsgáljuk11, hogy azokból kirajzolódhasson Kokas gyermekfelfogása, amely a Kokas-pedagógia esszenciális eleme.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nevelésfilozófiai irányzatok gyermekpercepciójának rövid áttekintése segít feltérképezni a korábbi elképzeléseket, ugyanakkor elhelyezhetővé válik Kokas meggyőződése a gyermeki személyiségről. Célunk a kokasi gyermekkép minél árnyaltabb megrajzolása a korábbi fejezetekben alkalmazott interpretatív szöveg- és tartalomelemzés, ezen belül kvalitatív szövegértelmezés segítségével, amelynek következtében lehetségessé válik Kokas gyermek-felfogásának összevetése a különböző nevelésfilozófiai elméletek és iskolakísérletek gyermekképével. A gyermekképet a pedagógiatörténet kutatói sokféle aspektusból vizsgálták már, hiszen ennek alapján körvonalazódott a sokféle pedagógiai koncepció, nevelési elv és gyakorlat az idők során. Ehhez a sokféleséghez rendeljük hozzá a Kokas írásaiból, különböző publikációiból kirajzolódó gyermekképet és nevelésfilozófiát, amelyeket tőle vett idézetekkel támasztunk alá. Ahhoz, hogy elemzésünk elérje célját, és a lehető legérzékletesebb képet adhassunk Kokas személyéről, lelkiségéről és pedagógiájáról, elengedhetetlennek tartjuk az illusztratív, nagyon precíz és sajátságos hangvételű szövegek beemelését.

6.1. Nevelésfilozófiai koncepciók gyermekképének rövid áttekintése

6.2. Kokas Klára gyermekképének jellemzői

6.3. A kokasi gyermekkép sajátosságai

1 Szathmáry, 2008. 19.
2 Bollow, 1952. In Zrinszky, 1994. 5.
3 Ld. Golnhofer & Szabolcs, 2005.
4 Majzikné, 2008. 9.
5 Szabolcs, 1999. 63.
6 U.o. 99.
7 Ld. még Pukánszky, 2018.
8 Pukánszky, 2005b. 9.
9 Nóbik, 2000. 375.
10 Mint aki a mindenséget és embert alkotó, teremtő Isten, az ember Mestere.
11 Ezek: gyermeki empátia, figyelem, gyermek és iskola, gyermeki kapcsolatok, befogadás, képzelet, küldetés, lelkület, önkifejezés, szabadság, gyermeki világ, közösség, mozgás, sérült gyermek.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave