További észrevételek az elhangzottak kapcsán

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tágabb kontextushoz tartozik, hogy a nagyobb civil szervezetek, amelyek több térségben, illetve országban rendelkeznek irodával, erős szimbiózisban élnek donoraikkal. Ennek megfelelően elemi érdekük, hogy minél többféle projektben vegyenek részt – akkor is, ha kritikusan viszonyulnak az azokat keretező politikák céljaihoz vagy eszközeihez –, hiszen a részvétel mindenképpen növeli egyrészt a mozgásterüket, másrészt befolyásukat, érdekérvényesítő képességüket.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ebből következően kérdésként merül fel bennem az erkölcsi/morális, illetve pénzügyi érdekek szembeállításának létjogosultsága. Ha van olyan szereplő, aki érdekelt a társadalmi-politikai problémák – ha nem is megteremtésében, de definiálásában és – hivatalos forrásokból történő megoldásában, az a civil szervezet. Az NGO mint általános kategória kevésbé tudja a piacon értékesíteni ezeket a problémákat, illetve az általa kínált megoldásokat – akkor talál rájuk vevőt, ha a nyilvánosság (az adófizetők sokasága) nyomást gyakorol az adott állam kormányára vagy általában az EU vezetésére, amely végül költségvetési forrásokból biztosítja a problémaként elismert jelenségek megoldását, ezáltal az NGO megélhetését és létjogosultságát is. Az európai civil szervezetek nem lehetnek nagyon válogatósak – legalábbis amennyiben az adományozóik között nincsenek privát szereplők. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az EUTF-ben részt vevő NGO-k európai civil szervezetek, amelyek nemcsak a migrációt, de az integrációt is kezelendő társadalmi problémának tekintik, vagyis érdekeltek egy olyan európai rend, illetve (jog)biztonság fenntartásában, amely nem veszélyezteti a működésüket. Más megfogalmazásban az EUTF bevezetésével az EU, illetve az abban anyagilag érdekelt, abból projektek révén részesülő civil szervezetek elsősorban nem a migráció helyben, Afrikában történő1 kezelésében érdekeltek, hanem saját határaikat kívánják védeni, illetve a belső stabilitást fenntartani.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kutatás során a mintába bekerült civil szervezetek mellett említést érdemelnek azok az emberi jogokért fellépő advocacy szervezetek is (Access Now, Privacy International stb.), amelyek különféle okok miatt nem pályáztak projektek végrehajtására az EUTF keretében. E szervezetek fő kritikája a migráció problematikájának kezelésére, illetve az azt érintő digitális transzformációra, pontosabban az EU, a jobb határellenőrzés szempontjából kritikusnak számító afrikai államok kormányzati szervei, illetve a magánszféra technológiai fejlesztések terén megkerülhetetlen szereplői közötti problematikus munkamegosztásra vonatkozik (Privacy International, 2020). Ez az együttműködés ugyanis elkerülhetetlenül definiálja azokat a szerepeket is, amelyeket az EUTF-ben részt vevő civil szervezetek eljátszhatnak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az EU az EUTF keretéből az utóbbi években nem csak, illetve nem elsősorban civil szervezeteken keresztül végrehajtott projekteket finanszírozott, hanem olyan ellenőrző mechanizmusok, eljárások, folyamatok szabályozását, illetve gyakorlatba történő átültetését is, amelyek a segélyrecipiens, egyben a migrációt kontrollálni (nem) tudó észak-afrikai államok hatékonyságát voltak hivatottak növelni (Privacy International, 2020). Ehhez elkerülhetetlen volt olyan magáncégek bevonása, amelyek EU-s forrásokból szállítják a surveillance technológiák sokaságát a határaikat hatékonyabban ellenőrizni kívánó államok számára, legyenek azok EU-tagállamok vagy az EU határain lévő országok. Például az EUTF keretéből egy 11,5 millió eurós összeget allokált az EU, amely a nigeri határrendészet kapacitásait volt hivatott fejleszteni drónok, kamerák, illetve megfigyelésre alkalmas szoftverek szállítása révén.2 Hasonló célokra ugyanebből a keretből 2019-ben 42 millió eurót különítettek el Líbiának, ahol a part menti őrség technikai felszereltségét és kapacitásait kívánták „fejleszteni”.3 A megfogalmazott kritikák szerint az említett technológiák használatával nem csupán a migrációs folyamatokat lehet „hatékonyabb” ellenőrzés alatt tartani. Az univerzálisnak tekintett emberi jogi normák, illetve konkrét EU-jogszabályok az „alkalmazás” során akkor is sérülnek, ha az EUTF nyilván nem az emberi jogok tiprását kívánja finanszírozni.4 Utóbbiak között említhető a határátlépéshez való jog, illetve a magánélethez, valamint a személyes adatok védelméhez való jogok.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kétségtelen, hogy az EUTF-ben részt vevő civil szervezek által végrehajtott projektek más természetűek. Ugyanakkor értelem szerint felmerül a kérdés, hogy az EUFT-ben való aktív részvétel – a pályázás a forrásokra, a szerződéskötés az EU-val mint donorral, a szerződéses kötelezettségek teljesítése, a projektek megtervezése és végrehajtása – nem legitimálja-e az alapot általában, illetve konkrétan az abból végrehajtott, kevésbé ártatlan projekteket, amelyek emberi életeket és sorsokat tesznek tönkre.
1 A migrációs trendek alapján egyértelműen nem az EU az afrikai migrációs útvonalak fő célpontja.
4 Ebből a szempontból releváns lehet az OLAF jelentése a Frontex görögországi tevékenységéről, amely komoly kritikákat fogalmaz meg azzal kapcsolatban, hogy EU-s szervezetként a Frontex hogyan járul hozzá – jogellenesen – a bevándorlók feltartóztatásához az Égei-tengeren, illetve (eljárás nélküli) visszaküldésükhöz. Lásd pl. https://www.spiegel.de/international/europe/frontex-scandal-classified-report-reveals-full-extent-of-cover-up-a-cd749d04-689d-4407-8939-9e1bf55175fd.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave