Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám (szerk.): Trendek és töréspontok IV.
›
IV. A gazdasági szerkezetváltás térbeli jellemzői Kelet-Közép-Európában
›
A gazdasági szerkezetváltás térbeli jellemzői Kelet-Közép-Európában 2000–2019 között
›
2. Adatbázis és módszertan

2. Adatbázis és módszertan

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az EU-ban az összehasonlító regionális vizsgálatoknál vagy a regionális politika célterületeinél általában a NUTS2-es szintű területi egységeket veszik alapul; az Eurostat nyilvános adatbázisa is elsősorban rájuk vonatkozó információkat tartalmaz. Az utóbbi években azonban megfigyelhető egy fordulat, összhangban a regionális politika nemzetközi visszaszorulásával (Pálné Kovács, 2019; Rechnitzer–Smahó, 2011; Scott, 2016). A fordulat lényege, hogy eltekintenek a régiók közigazgatási besorolásától, amelyek több esetben mesterséges területi egységek, helyettük a lakosság térbeli eloszlását és valós térkapcsolatait veszik figyelembe. A tervezési (programozási) régió felfogás mellett egyre fontosabbá válik a csomóponti megközelítés, amelyik egy nagyvárost és annak vonzáskörzetét fogja át, lényegében egy tág munkaerő-vonzáskörzetet. Ez a szemlélet a népesség térbeli koncentrálódását, az urbanizáció sajátosságait is figyelembe veszi. A fejlett országok lakosságának 70–80 százaléka urbánus térségekben él, Magyarországon 60–70 százalék, míg a fejlődő országokban 30–50 százalék.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az OECD is kidolgozott egy javaslatot, amelyik elsősorban a lakónépesség nagyságára, a népsűrűség küszöbértékeire és a beépítettség mértékére támaszkodik. Ezeket a mutatókat a technológiai lehetőségek segítségével az 1 km2-es sejtekkel rendelkező populációs rácsra alkalmazzák (OECD, 2020, 17).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. A nagyvárosok (cities) összefüggő rácscellákból állnak, amelyek népsűrűsége legalább 1500 lakos/km2 vagy legalább 50 százalékban beépített, a lakosság legalább 50 000 fő.
  2. A városok és közepes népsűrűségű területek (towns and semi-dense areas) összefüggő rácscellákból állnak, amelyek népsűrűsége legalább 300 lakos/km2 és legalább 3 százalékban beépítettek, a teljes népességnek pedig legalább 5000 főnek kell lennie.
  3. A vidéki területek (rural areas) olyan cellák, amelyek nem tartoznak se nagyvároshoz, se városhoz vagy közepes népsűrűségű területhez, többségük népsűrűsége 300 lakos/km2 alatt van.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az OECD vizsgálatainak több eredményét átvéve az Eurostat is kidolgozta a térségek tipizálását, felhasználva az Amerikai Egyesült Államok több évtizedes metropolitan és micropolitan térségek elhatárolására vonatkozó módszertanát. (Ott a megyéket, countykat vették alapul, amelyek általában jóval nagyobbak egy-egy rácscellánál; lásd Johnson–Kort, 2004.) Egy kompromisszumot javasoltak, amelyben a népesség eloszlása mellett beépítették a hivatalos statisztikai adatgyűjtés és -kimutatás területi szempontjait. Emiatt a NUTS3-as szintű régiókat (nálunk megyéket) vették alapul, amelyek kategorizálásakor a rácscellákból indultak ki, de finomították az adott régióban a városi klaszterekben (szomszédságban levő rácscellákban) élő népesség nagyságával és arányával. Ez nyilván csak egy gyakorlatias kompromisszum, de már figyelembe veszi a térbeli külső méretgazdaságosság (agglomerációs hatások), térbeli koncentrálódás és a szomszédság szempontjait.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az EU-ban a NUTS3-as szintű területi egységeknek megfeleltethető térségek háromféle típusát adják meg (Eurostat, 2018; Lengyel, 2021).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. Túlnyomórészt városi régió (predominantly urban region, URB): a lakosság legalább 80 százaléka városi klaszterekben él.
  2. Köztes régió (intermediate region, INT): a lakosság legalább 50 százaléka és legfeljebb 80 százaléka él városi klaszterekben.
  3. Túlnyomórészt vidékies régió (predominantly rural region, RUR): a lakosság legalább 50 százaléka vidékies rácscellákban él.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egy másik tipológia is készült a NUTS3-as területi egységekre a rácscellák és a funkcionális városi térségek (Functional Urban Areas, FUA) felhasználásával (Eurostat, 2018).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. Nagyvárosi régiók (metropolitan region, Met): egyetlen NUTS3-as régió vagy szomszédos NUTS3-as szintű régiók összesítése, amelyekben a lakosság legalább 50 százaléka olyan funkcionális városi térségben (FUA) él, amely legalább 250 000 lakosból áll.
  2. Nem nagyvárosi régiók (non-metropolitan region, Non-met): a többi NUTS3-as szintű régió.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vizsgálatunkban mindkét tipizálást felhasználjuk, a kettőből egy mixet kialakítva. Adatbázisunkat az öt ország NUTS3-as térségei, lényegében megyéi alkotják, de a nagyarányú ingázás miatt a fővárosokat összevontuk a vonzáskörzetüket alkotó megyékkel – kivéve Pozsony esetében –, így például Budapestet Pest megyével (Lengyel, 2017; Lengyel–Varga, 2018). Az összevonások következtében 108 területi egység adódott. A túlnyomóan városias térségek mind fővárosiak, ezért erre az öt térségre a CAP elnevezést használjuk. A köztes térségeket két csoportra bontottuk a metropolitan (INT-M) és non-metropolitan (INT-N) dimenzió mentén, míg a túlnyomóan vidékies térségek elnevezése RUR lett (1. táblázat; lásd Függelék). A CAP típus a településhálózat első (first-tier) szintjét jelenti, míg véleményünk szerint az INT-M megfeleltethető a második (second-tier) szintnek – a városokra kidolgozott tipizálást természetesen térségekre alkalmazva. Az öt országban a 108 területi egység megoszlása: 5 CAP, 20 INT-M, 37 INT-N és 46 RUR.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. táblázat. A KKE5 NUTS3-as területi egységeinek típusai
Országok
CAP
INT-M*
INT-N
RUR
Összes
Bulgária
1
4
16
6
27
Csehország
1
3
6
3
13
Magyarország
1
4
8
6
19
Románia
1
8
4
28
41
Szlovákia
1
1
3
3
8
Együtt
5
20
37
46
108

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

* A tipizálás során egyedül a Plzenský kraj egységet nem tudtuk egyértelműen besorolni, amely eredetileg RUR és Met, így mi köztes megoldásként INT-M-nek tekintettük.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A térségek típusainak térbeliségénél megfigyelhető, hogy a fővárosok (CAP) szomszédságában majdnem mindenhol található INT-M – kivéve Pozsonyt –, de az utóbbi típus is inkább szétszórtan helyezkedik el, főként a nagyvárosi hálózathoz igazodva (1. ábra). Az országhatárok mentén többségben vannak a hasonló típusú térségek, de jól kirajzolódik például a Kárpátok vonulata, ahol a völgyekben kisebb települések találhatók. Megjegyezzük, hogy a besorolás országonként néha vitatható, hiszen például Bulgáriában csak 6 RUR található és 20 INT, míg Romániában 28 RUR és 12 INT, de vizsgálatunkban elfogadtuk az Eurostat ajánlását.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. ábra. A NUTS3-as területi egységek típusai a KKE5-ben
Forrás: saját szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az Eurostat adatbázisa alapján kilenc ágazatcsoportot vettünk figyelembe, amelyek adatai az öt ország mindegyik NUTS3-as egységére elérhetők (2. táblázat). A kézirat lezárásakor az utolsó év 2019 volt. A kilenc ágazatcsoportra az Eurostat 2000-től az ESA2010 alapján évente közli a foglalkoztatottak számát (employed persons, nama_10r_3empers), valamint a GVA értékét folyó áron, nemzeti valutában és euróban (nama_10r_3gva). Az Eurostat adatbázisában nem mindegyik ország adja meg az adatokat ezekre a NUTS3-as területi egységekre; a 27 tagállamból csak 14 (köztük mind az öt vizsgált KKE-állam). Mint említettük, a régi tagállamok közül öt hasonló népességűt vizsgálunk viszonyításként (Dánia, Hollandia, Írország, Portugália és Svédország), amely országok szintén közlik a kilenc ágazatcsoport adatait NUTS3-as területi egységeikre.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. táblázat. A vizsgált ágazatok és ágazatcsoportok
Kód
Ágazat(csoport)
A
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat
B+D+E
Bányászat, kőfejtés; Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás; Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés
C
Feldolgozóipar
F
Építőipar
G+H+I
Kereskedelem, gépjárműjavítás; Szállítás, raktározás; Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
J
Információ, kommunikáció
K+L+M+N
Pénzügyi, biztosítási tevékenység; Ingatlanügyletek; Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység
O+P+Q
Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység; Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás; Oktatás; Humán-egészségügyi, szociális ellátás
R+S+T
Művészet, szórakoztatás, szabadidő; Egyéb szolgáltatás; Háztartások tevékenysége
Forrás: Eurostat
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az egyes ágazatok tevékenységeinek lokalizálása, azaz területi egységekhez rendelése természetesen több esetben problematikus – például a szállítási tevékenységeknél, az építőiparban vagy több telephelyes vállalatoknál. Emiatt ezek csak közelítő értékek, egyféle becslések. Az ESA2010 módszertana alapján elvileg mindegyik országban hasonló módon osztják el a területi egységek között ezeket a becsült értékeket.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az ESA2010 szerint megállapított GVA-adatokkal dolgoztunk. A megyékre folyó áras nemzeti valutában közölt ágazati adatokat átszámoltuk, az országok nemzeti valutájában számított és az Eurostat által közölt, 2010-es láncvolumenindex-soros (chain-linked volume) GVA-adatok arányát felhasználva. Ez csak becslés, de mivel az országok statisztikai hivatalai általában nem számolnak területi árindexeket, a hasonló jellegű vizsgálatok is ezt a közelítő metódust alkalmazzák (Smetkowski, 2018).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A gazdasági tevékenységek térbeli koncentrációjának és a térségek specializációjának mérésére több módszertant dolgoztak ki, általában megkülönböztetve az abszolút és a relatív felfogásokat (Dusek–Kotosz, 2016; McCann, 2013; Nemes Nagy, 2009; Szakálné Kanó, 2017). Vizsgálatunkban a Thissen és szerzőtársai által az Európai Unió régiói intelligens specializációjának vizsgálatára kidolgozott gondolati keretet, fogalmakat és módszertant vettük át (Thissen et al., 2013, 63–64).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Térbeli koncentráció figyelhető meg egy ágazat esetében, ha az adott ágazatban tevékenykedő vállalatok jellemzően néhány területi egységbe tömörülnek, és az ágazat térbeli eloszlása különbözik az egész gazdaság térbeli eloszlása alapján várttól. A fogalom ellenpontjaként a térbeli szétszórtság fogalmát használjuk (az ágazatra).
  • Specializáció figyelhető meg egy területi egység (megye) esetében, ha néhány ágazat hangsúlyozottan, mások pedig csak marginálisan vannak jelen a területi egységben, és az ágazati összetétel különbözik az ország ágazati összetételétől. A fogalom ellenpontjaként a diverzitás, sokszínűség fogalmakat használjuk (a területi egységre).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Thissen és szerzőtársai Theil-indexet használnak mind az ágazatok térbeli koncentrációjának, mind a térségek specializációjának mérésére (Thissen et al., 2013). A Theil-index az entrópia fogalmára épül, és a vizsgált ismérv rendezetlenségét méri (Lengyel–Leydesdorff, 2008; Dusek–Kotosz, 2016). A Theil-indexeknél a gazdasági tevékenységek térbeli koncentrációjának és a térségek specializációjának méréséhez egyaránt lokációs hányadosokat (LQ-indexeket) használunk.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

LQij=eij/∑ieij∑jeij/∑i.jeij=sijxi=eij/EjEi/Eij.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

ahol

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • eij az alkalmazotti létszám/GVA az i-edik térségben, a j-edik ágazatra;
  • Ej=∑ieij az alkalmazotti létszám/GVA a j-edik ágazatra;
  • Ei=∑jeij az alkalmazotti létszám/GVA az i-edik térségben;
  • sij az i-edik térségben részesedése a j-edik ágazatbeli alkalmazotti létszám/GVA adatából;
  • xi az i-edik térségben részesedése az ország alkalmazotti létszám/GVA adatából.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kiszámított LQ-értékek alapján 2000 és 2019 között mindegyik évben kétféle Theil-indexet számoltunk (Thissen et al., 2013, 63–64; Lengyel et al., 2016).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • mindegyik ágazatra egy-egy térbeli koncentráltsági mutatót (I=9):

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Concj=1I1ln⁡(I)∑i=1ILQij1I∑i=1ILQij∙ln⁡LQij1I∑i=1ILQij

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • mindegyik térségtípusra egy-egy specializáltsági mutatót (J=4):

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Speci=1J1ln⁡(J)∑j=1JLQij1J∑j=1JLQij∙ln⁡LQij1J∑j=1JLQij
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E mutatók 1-hez közeli értékei az adott ágazat területi koncentráltságát, illetve az adott területi egység gazdaságának specializáltságát jelzik. 0-hoz közeli értékei pedig szétszórtságra (térbeli koncentráltsági mutatónál), illetve sokszínűségre (specializáltsági mutatónál) utalnak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A társadalmi (és területi) egyenlőtlenségek méréséhez kapcsolódóan is az általánosított entrópiaindexet alkalmazzuk, amely a redundanciát (az entrópia ellenkezőjét) méri (Dusek–Kotosz, 2016).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

GEα=1nαα-1∑i=1nyiyα-1,
ha
α≠0,1
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ha adott egy fajlagos változó (Yi), amely két abszolút változó (Xi és Fi) hányadosaként áll elő, akkor a fajlagos változóban jelentkező egyenlőtlenség a következőképpen adható meg az általánosított Theil-index (GE) segítségével (Frenken, 2007; Dusek–Kotosz, 2016):
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

GE=∑i=1Nxilogxifi,
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

ahol xi és fi az abszolút változókból képzett megoszlási viszonyszámok. Az általánosított Theil-index a megfigyelési egységek közötti egyenlőtlenséget méri: minél közelebb van 0-hoz, annál nagyobb a rendezettség, vagyis a kiegyenlítettség.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az általánosított Theil-index a területi szint aggregálásával alkalmas továbbá választ adni arra is, hogy az egyenlőtlenség mekkora része származik az aggregált területegységeken belüli és az aggregált területegységek közötti egyenlőtlenségekből, vagyis az GE érték felbontható két érték összegére.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

GE=∑i=1nxilogxifi= GEbelső+GEkülső

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

GEbelső=∑k=1mpkGEk       GEkülső=∑k=1mpklogpkqk
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

ahol GEbelső  az aggregált területegységeken belüli átlagos entrópia; GEkülső az aggregált területegységek közötti entrópia; GEk a k-adik aggregált területi egységbeli entrópia; pkés qk pedig rendre az aggregált területegységekre vonatkozó X és F abszolút változók megoszlási viszonyszám-értékei.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave