Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám (szerk.): Trendek és töréspontok IV.
›
IV. A gazdasági szerkezetváltás térbeli jellemzői Kelet-Közép-Európában
›
A gazdasági szerkezetváltás térbeli jellemzői Kelet-Közép-Európában 2000–2019 között
›
3. A KKE5 országok gazdasági szerkezete

3. A KKE5 országok gazdasági szerkezete

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mint említettük, a KKE5 országok és térségeik gazdasági szerkezetét és annak átalakulását két alapvető mutató, a foglalkoztatás és a termelékenység (egy foglalkoztatottra jutó GVA) segítségével mutatjuk be. Az országos adatokat és trendeket a világgazdaságtannal, nemzetközi gazdaságtannal foglalkozók többsége természetesen jól ismeri, de a térbeli folyamatok értékeléséhez szükségét látjuk egy rövid áttekintésnek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A KKE5-ben a foglalkoztatottak száma 2000-ben 25 millió fő volt, amely egy folyamatos visszaesést követően 2004-ben 23,6 millió főre csökkent, majd – főként az EU-hoz történő csatlakozás hatásaként – 2008-ban 24,7 millió főre emelkedett. A válság utáni újabb visszaesés 2011-ben érte el a mélypontját 23,2 millió fővel; ettől kezdve fokozatosan növekedett a létszám, 2019-ben 24,8 millió főre. Azaz két évtized alatt az öt országban a foglalkoztatottak létszáma lényegében nem változott, holott a lakónépesség a 2000-es 56,5 millió főről 2019-ben 52,2 millióra csökkent, sokan emigráltak, és a születések száma is visszaesett, de ezt ellensúlyozta a foglalkoztatási ráta megemelkedése. Ezzel szemben az EU14-ben a lakónépesség a 2000-es 319,4 millió főről 2019-ben 343,2 millióra növekedett, részben a kelet-európai országokból történő elvándorlás hatására, vagyis a két országcsoportban ellentétes demográfiai folyamatok zajlottak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A KKE5-ben 2000-től jelentősen átalakult az ágazatok foglalkoztatási szerkezete (2. ábra). Míg 2000-ben a mezőgazdaságban (A) dolgozott a legtöbb foglalkoztatott (6,3 millió fő), addig 2019-ben már csak mintegy feleannyian (2,9 millió fő), vagyis igen jelentős a csökkenés. A másik kiemelt foglalkoztató 2000-ben a feldolgozóipar (C) volt 5,5 millió fővel. Ez a létszám fennmaradt 2008-ig, ekkor a válság hatására visszaesett (2010-ben 4,6 millió főre), majd stagnálást követően 2015-től kissé emelkedett, 2019-ben 5,1 millió főre. A legnagyobb foglalkoztatóvá a kereskedelem, szállítás, vendéglátás stb. ágazatcsoport (G+H+I) vált, amelynél a 2000-es 4,8 millió főről 2019-ben 5,9 millióra nőtt a létszám. A legnagyobb bővülés az információs és kommunikációs (J) ágazatban történt: habár alacsony induló létszámról van szó, a 2000-es 388 ezer főről 2019-ben 677 ezer főre nőtt a foglalkoztatotti létszám; illetve a pénzügyi, biztosítási, ingatlanügyek, szakmai és tudományos, műszaki tevékenységcsoportnál (K+L+M+N) 1545 ezer főről 2581 ezer főre növekedett a foglalkoztatotti létszám.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. ábra. A foglalkoztatottak létszámának alakulása a KKE5-ben (ezer fő)
Forrás: Eurostat adatai alapján saját számítás és szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Két évtized alatt a KKE5-nél nem változott az összes foglalkoztatotti létszám, habár a foglalkoztatottak megoszlását tekintve az ágazatok között jelentős átrendeződés történt. De továbbra is alapvető eltérések figyelhetők meg az EU14 ágazati szerkezetéhez, annak változási irányaihoz képest (3. táblázat). A KKE5-ben a mezőgazdaság visszaszorul, de még mindig 11,9 százalékos a részaránya. Szintén jelentős eltérés figyelhető meg a feldolgozóiparnál: az EU14-ben fokozatosan lecsökkent 13,0 százalékra, míg a KKE5 esetében az utóbbi tíz évben stagnál, 2019-ben 20,5 százalékot ért el. A pénzügyi, biztosítási, ingatlanügyek, szakmai és tudományos, műszaki tevékenységcsoportnál (K+L+M+N), valamint a közigazgatás, társadalombiztosítás, oktatás, humán-egészségügy (O+P+Q) ágazatcsoportnál nőnek a KKE5 részarányai, de még jelentősen elmaradnak az EU14-től. A többi ágazatnál nagyjából hasonlóak az arányok és a változási irányok.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A foglalkoztatotti adatok alapján a KKE5-ben átalakul a gazdasági szerkezet, fokozatosan előtérbe kerülnek a szolgáltatások, de a két országcsoport között még jelentős az eltérés: nemcsak a mezőgazdaság, hanem a feldolgozóipar is jóval nagyobb arányt képvisel. Utóbbinál érzékelhető az utóbbi években meghirdetett újraiparosítási programok hatása, valamint az EU-n belüli munkamegosztásban a KKE5-ben maradtak fenn, illetve létesültek ipari munkahelyek.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3. táblázat. A foglalkoztatottak megoszlása (százalékban)
Ágazatok
EU14
KKE5
2000
2009
2019
2000
2009
2019
A
4
,3
3
,4
2
,9
25
,0
16
,5
11
,9
B+D+E
1
,3
1
,2
1
,2
3
,3
2
,7
2
,6
C
17
,2
14
,2
13
,0
21
,9
20
,3
20
,5
F
7
,3
7
,1
6
,0
5
,8
7
,9
7
,5
G+H+I
24
,1
24
,5
24
,9
19
,3
22
,5
23
,9
J
2
,6
2
,7
3
,0
1
,6
2
,0
2
,7
K+L+M+N
13
,8
15
,9
17
,5
6
,2
8
,8
10
,4
O+P+Q
23
,2
24
,1
24
,8
14
,3
16
,5
17
,0
R+S+T
6
,3
6
,9
6
,7
2
,6
2
,8
3
,5
Összes
100
,0
100
,0
100
,0
100
,0
100
,0
100
,0
Forrás: Eurostat adatai alapján saját számítás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A foglalkoztatási szerkezet mellett az egy foglalkoztatottra jutó bruttó hozzáadott értékkel mért termelékenység alakulása is jelzi a szerkezetváltást. Az öt országot nézve mindegyiknél javult ugyan a termelékenység, de jelentős eltérések figyelhetők meg (3. ábra). A cseh és a szlovák gazdaság folyamatosan javulva együtt mozog. A magyar 2006-ig velük tartott, de onnantól lényegében stagnált, és csak 2017-től kezdett újra felzárkózni. A román érték egyre jobban megközelíti a magyart, míg a bolgár a többiektől elmaradva, lassú ütemben javul.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3. ábra. Az egy foglalkoztatottra jutó bruttó hozzáadott érték, ezer euró (chain linked, 2010)
Forrás: Eurostat adatai alapján saját számítás és szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A KKE5 országaiban eltérő a termelékenység szintje és javulása, ami függ az ágazati szerkezettől is, hiszen például a bolgár és a román gazdaságban jelentős a mezőgazdaság. Ha ágazatonként nézzük a termelékenység alakulását, akkor a dinamikusan növekvő foglalkoztatotti létszámú ágazatok állnak az élen (J és K+L+M+N); habár a 2008-as válság ezeket is megviselte, 2015-től újra javuló tendenciát mutatnak (4. ábra). A bányászat, energiaszektor, vízgazdálkodás (B+D+E) ágazatcsoport is magas értéken áll, de alacsony foglalkoztatotti létszáma miatt kevésbé befolyásolja a gazdasági szerkezet átalakulását. Ami szembetűnő és komoly problémát jelez, hogy a nagy létszámú feldolgozóipar (C) termelékenysége alacsony; 2015-ig kisebb megingásokkal ugyan javult, onnantól viszont stagnál. A szolgáltató ágazatok termelékenysége is lassan javul. Főként a helyi lakossági igényeket elégítik ki, ezért elsősorban az életszínvonallal, az elkölthető jövedelemtömeg nagyságával mozog együtt. A mezőgazdaság termelékenysége nagyon alacsony, és alig javul, holott még mindig igen sok embert foglalkoztatnak.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

4. ábra. Az egy foglalkoztatottra jutó bruttó hozzáadott érték alakulása ágazatonként a KKE5 országokban, ezer euró (chain linked, 2010)
Forrás: Eurostat adatai alapján saját számítás és szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A KKE5 ágazatainak termelékenysége jelentősen elmarad az EU14-től, ami csak részben függ össze azzal, hogy euróban számoljuk a GVA-t (4. táblázat). A nagy foglalkoztatotti létszámú ágazatok, a mezőgazdaság (A) 7,2 százalékról 11,9 százalékot ért el, a feldolgozóipar (C) 13,7 százalékról 21,0 százalékot (sőt 2012-től nem javult az EU14-hez képest), míg a kereskedelem, szállítás, vendéglátás stb. ágazatcsoport (G+H+I) 20,6 százalékról 26,2 százalékot, azaz megfigyelhető a felzárkózás, de igen visszafogott ütemben. A foglalkoztatotti létszámukat dinamikusan növelő ágazatok (J és K+L+M+N) valamivel jobban állnak: a legmagasabb arányt az R+S+T ágazatcsoport érte el, de ennek igen alacsony a foglalkoztatotti létszáma.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

4. táblázat. A KKE5 ágazatainak termelékenysége az EU14-hez viszonyítva (százalékban)
Ágazatok
2000
2004
2008
2012
2016
2019
A
7,2
12,3
11,6
9,6
12,6
11,9
B+D+E
9,5
10,7
12,5
14,6
16,1
15,1
C
13,7
16,7
19,6
20,8
20,9
21,0
F
20,1
23,4
27,7
23,3
20,2
20,8
G+H+I
20,6
22,8
25,1
23,4
24,1
26,2
J
24,4
26,4
30,4
26,7
26,0
27,6
K+L+M+N
24,9
26,5
30,0
31,0
30,5
33,2
O+P+Q
18,4
18,7
21,6
22,4
23,6
28,3
R+S+T
32,2
33,5
40,3
40,8
39,8
41,3
Forrás: Eurostat adatai alapján saját számítás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A gazdasági szerkezet átalakulásának mindkét alapvető mutatója, a foglalkoztatotti létszám és a termelékenység is azt jelzi, hogy a KKE5 országokban pozitív változások indultak el, vagyis a magasabb termelékenységű ágazatokban nő a foglalkoztatás, de a változás üteme igen lassú. A nagy létszámú ágazatokban – így a feldolgozóiparban (C), a kereskedelmi, szállítási stb. (G+H+I) tevékenységeknél vagy a mezőgazdaságban (A) – igen alacsony szintű a termelékenység. Amíg az EU14-ben a feldolgozóiparban fokozatosan csökken a létszám, addig a KKE5-ben magas szinten stagnál, miközben termelékenysége csak lassan javul. Két olyan ágazat emelkedik ki (J és K+L+M+N), amelyek létszáma fokozatosan nő, és termelékenységük is viszonylag gyorsan javul. Mindkettő tudásalapúnak minősíthető, főként kvalifikált munkaerőt alkalmaznak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az adatokat áttekintve izgalmas szakmai kérdések sora merül fel, amelyeket érdemes végiggondolni. Milyen térségtípusban koncentrálódnak a javuló termelékenységű és létszámukat növelő ágazatok? Van-e értelme az újraiparosodási programoknak, ha alig javítják a termelékenységet? Milyen munkamegosztás körvonalazódik az EU14 és a KKE5 között, vajon újratermelődnek-e a centrum–(fél)periféria viszonyok?
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave