Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám (szerk.): Trendek és töréspontok IV.
›
IV. A gazdasági szerkezetváltás térbeli jellemzői Kelet-Közép-Európában
›
A szerkezetváltás és a regionális fejlődés korlátai: külső és belső tényezők
›
Bevezető

Bevezető

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A regionális fejlődési folyamatok többosztatú tér kialakulásához vezettek Közép-Európában, amelyekben divergens fejlődési folyamatok mennek végbe. A makrorégióban meghonosodott, külföldi működő tőke (KMT) vezérelte növekedési modellen belül jelentős és tartós (generációs) regionális különbségek alakultak ki. Az eltérő gazdaságszerkezettel és fejlődési lehetőségekkel leírható térségtípusok különböző pályák mentén mozognak. Lengyel, Szakálné és Vida tanulmánya rávilágít arra, hogy a fejlődési modell tartalékai általában kimerülőben vannak, nem elégségesek a felzárkózáshoz, sőt versenyelőnyei egyre sérülékenyebbek, kiszolgáltatottak a külső sokkoknak (Lengyel–Szakálné–Vida, 2023). Továbbá, bár a metropolisztérségekre, illetve a KMT-vonzásra koncentráló fejlesztéspolitika eredményei sok tekintetben pozitívak, nem adnak reális választ sem a köztes térségek feljebb lépésére, sem a perifériák stagnálásának és relatív leszakadásának problémáira.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az innovatív helyi és regionális fejlődési pályák kialakulását azonban a felzárkózási modell hátrányai mellett erősen gátolja a helyi növekedési bázisok gyengesége is. Az urbanizációs előnyökre alapozott, magas értéktartalmú szolgáltató tevékenységek elterjedésének a metropolisztérségeken kívül történelmi gyökerű városfejlődési folyamatok szabnak határt. A periferikus térségekben jobbára hiányoznak azok a lokalizált, helyspecifikus növekedési tényezők, amelyek magas hozzáadott értékű, fenntartható, kisugárzó hatású tevékenységek és a rájuk épülő térbeli hálózatok kialakulásához vezetnének. A továbblépés szükséges feltétele tehát az átfogó, a lokális szintre irányuló kapacitásépítés. Ugyanakkor nem elhanyagolható az a szempont sem, hogy még a szerényebb hozzáadott értékű tevékenységek is értékesek, ha széles bázisú, a perifériákat is integráló növekedést eredményeznek, és multiplikátor-hatásokat generálnak más, helyi beágyazottságú iparágakban, illetve, ha kedvező akkumulációs folyamatokat indítanak el.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ebben a tanulmányban Lengyel és szerzőtársai tanulmányára reflektálva a regionális gazdaságtan és a regionális politika szemszögéből vizsgálom a gazdasági szerkezetváltás térbeli problémáit és azokat a külső és belső tényezőket, amelyekre a hazai fejlesztéspolitikának választ kell adnia a következő egy-két évtizedben. A tanulmány nem ismerteti részletesen a fejlődési modellt (lásd Nölke–Vliegenthart, 2009; Gál–Schmidt, 2017; Lux, 2017a; Gerőcs, 2021; Balogh et al., 2022), hanem annak egy specifikus kérdésére fókuszál. A bevezető utáni részben a regionális fejlődés területi tagoltságának dilemmáit foglalom össze, majd a külső és belső fejlődési problémák vonatkozásait tárgyalom. A tanulmány végén röviden regionális politikai következtetések megfogalmazására kerül sor.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave