A rajkosok lényegében mindannyian rendelkeznek saját laptoppal, sok éve már, hogy a kilencvenes évek végén kialakított „gépterem” elvesztette funkcióját. Az ott lévő néhány asztali gép kisegítő szerepet játszik, például a nyomtatásra szolgál. Laptopokkal viszont tele vannak a kollégium zugai, jó szokás, hogy az emberek otthagyják a laptopjukat, ahol épp dolgoztak vele (ezek egy része aztán pár órával később megjelenik a „mindenki” Ki látta? Rovatában). Vagyis a laptopok a leghétköznapibb munkaeszközök, mind a szakmai munkában, mind a személyes kommunikációban. Ez utóbbi téren csak a mobilok a versenytársaik, de ezek használata természetes a Z generációs kollégiumi tagság körében. Néhány éve volt egy rövid „lázadás”, amikor megszületett a „Laptopkollégium” minősítés, és közösségileg elfogadtuk, hogy a laptopozást korlátok közé szorítjuk – ekkor határozat született például arról, hogy a kollégiumi gyűlésekre tilos laptopot hozni. Ezt lényegében be is tartjuk, de a DB-n meg minden más fórumon ott vannak, használatukkal rengeteg időt takarítunk meg – beleértve persze a kurzusokat, ahol tényleg munkaeszközök. De a kollégium tereiben simán csetelnek az emberek laptopon vagy mobilon egymástól hallótávolságban ülve.

 

 

A technikai háttér karbantartására, fejlesztésére jó két évtizeden át a SZIB (Számítástechnikai és Informatikai Bizottság) figyelt. Tagjait a Diákbizottság választotta, rendszerint az újonnan felvettek köréből. Nem volt egy népszerű bizottság, a gyakori technikai problémák elhárítása sok munkát igényelt, és persze a felhasználók ritkán voltak elégedettek. A SZIB az utóbbi években beleolvadt az együttélés általános feltételeinek megteremtésére és fenntartására, mindenekelőtt az épület üzemeltetésére hivatott ÉPTEST-be, a gépterem megszűntével a funkciók radikálisan lecsökkentek. Rendszerint van egy profi rendszergazdánk (közepesen sok pénzért), akinek a személye gyakran változik.