10.1. A gyökerek, a megalakulás közege

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szinte címszavakban összefoglalandó a Szakkollégium megalakításának történelmi közegét, mindenekelőtt az 1968-as új gazdasági mechanizmust kell kiemelnünk. Természetesen együtt azokkal a kísérő (valójában meghatározó) körülményekkel, amelyek lehetővé tették a gazdaságnak a szigorú tervgazdaság alóli felszabadítását, liberálisabb szabályok szerinti működését.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ennek – az általános légkört meghatározó szerepén túl – két konkrét szálon volt kapcsolódása a szakkollégium alakításhoz. Az egyik az volt, hogy az új gyakorlati gazdasági elvek új oktatási tematikát és módszertant is igényeltek – ez szükségessé tette, hogy a Marx Károlyról elnevezett egyetemen lényeges, új szellemű reformokat hajtsanak végre. A Szakkollégium mint ennek a reformhullámnak a része jelenhetett meg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A másik fontos tényező a hatvanas évek külföldi diákmozgalmainak hazai begyűrűzése volt. Máig tartja magát számos fontos akkori szereplő értékelésében, hogy a szakkollégium létrehozásával valakik plebejus (népi) ellensúlyt gondoltak teremteni az egyetemen a leginkább a fővárosi elit környezetből származó „új baloldali” (urbánus) fiatalokkal szemben. Valószínűtlen, hogy ez bármilyen politikai szinten komoly programként fogalmazódott volna meg, az azonban tény, hogy magánbeszélgetésekben el-elhangzott. Az ellentéthez a szakkollégium szervezőinek népi kollégiumi hivatkozásai természetes módon hátteret jelentettek. Ennek a szembenállásnak ugyan voltak konkrét megnyilvánulásai, de hamar elhaltak – nem csekély mértékben amiatt, hogy a szakkollégium erős támogatásra talált a budapesti értelmiségi körökből származó fiatalok egy jelentős rétegében is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A korábbi időszaknál engedékenyebb (az új mechanizmus, a csehszlovákiai bevonulás, a nyugati diákmozgalmak által befolyásolt) közegben az egyetemi KISZ és a pártszervezet nem tudta megakadályozni, hogy a reformpárti egyetemi állami vezetés – élén a végig kulcsszerepet játszó Szabó Kálmán rektorral – kimondja a szakkollégium megalakulását. Ennek dokumentuma, a Szabó Kálmán által személyesen szerkesztett alapító levél rendkívül érdekes, elemzésre érdemes kordokumentum, amely – a kor nyelvezetével – egyértelműen megfogalmazza a Szakkollégium működésének hármas célját, három pillérét. A Szakkollégium tehát egy politikával erősen átszőtt közegben jött létre, s bár nem mondhatjuk, hogy a fent leírt tényezők világos átlátására, tudatos kezelésére épült volna, azért a lényegével tisztában voltunk.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egy kiemelkedő példa az alapítókat ért impulzusokra: Szabó Kálmán elvitt bennünket egy, a volt népi kollégisták nagyobb csoportja által 1969 őszén, a kollégium szervezésének időszakában tartott rendezvényre (Szijjártó Lajos második világháborúban elesett népi kollégista emléktáblájának avatására). Az utána következő ebéden, amelyen részt vett az akkori kormány több volt népi kollégista tagja, továbbá Lukács György filozófus, szemnyitogatóan nyílt beszélgetések zajlottak.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Büszkén vállaltuk, hangoztattuk a népi kollégiumi örökséget, s erre támaszkodva saját társadalmi programként fogtuk fel a társadalmi mobilitás elősegítését. A saját társadalmi program léte különös színt adott a kollégiumnak akkor, amikor a KISZ mozgalmi monopóliuma még meglehetősen erős volt, illetve abban a – hivatalosságok által gyakran szemünkre vetett – összehasonlításban, hogy a korabeli Eötvös Collegium milyen hangsúlyozottan tartózkodott a társadalmi megnyilvánulásoktól. Ez a program definíciószerűen hordozta a korabeli politikai rendszer kritikáját, még ha a nagy társadalmi kérdéseknek csak egy kis szegmensére terjedt is ki.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ez a társadalmi szerepvállalás alapozta meg 1973-ban a kollégium névválasztását. Rajk László személyében a népi kollégiumok legfőbb politikai támogatóját láttuk, illetve azt a lehetőséget, hogy nevünkkel kifejezzünk egy elhatárolódást a kádári politikától. (Kádár János szerepe Rajk halálában teljes egészében tabu volt ebben az időben.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezek a szempontok felülírták a Rajk László politikai szerepével kapcsolatos, a mainál sokkal szűkebben rendelkezésre álló negatív információkat. (A névválasztással kapcsolatos fejleményeknek egy részletesebb leírása megtalálható az interjúkötetben.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fenti nagyvonalú, számos fontos részletet nélkülöző leírásból is kitűnik, hogy a társadalmi érzékenység, szerepvállalás az első pillanattól kezdve jelen volt a Szakkollégium életében. A „harmadik pillér” szerves része volt a Rajk lényegének, és ma is az. Konkrét tartalma természetesen lényeges változásokon ment át az évtizedek során, szoros összefüggésben a politikai változásokkal. A kollégium, illetve a kollégisták politikai nézeteinek, az uralkodó véleményeknek és változásaiknak elemzése egy önálló tanulmány tárgyát képezhetné. Jelen témánk (a kollégium működési modellje) szempontjából a legfontosabb ezzel kapcsolatban, hogy a társadalom aktuális kérdéseinek, a hozzájuk kapcsolódó politikai eseményeknek követése és a hozzájuk való viszonyulás folyamatosan a kollégiumi élet szerves részét képezi, s az ebben való részvétel egyértelmű elvárás a rajkosok felé. Ez az elvárás nem normatív abból a szempontból, hogy nincsenek az aktivitásra felállított mércék (szemben a másik két pillér gyakorlatával), a részvétel konkrét módja és az ezzel kapcsolatos elvárások rugalmasan változnak, de állandóan jelen vannak. Ez nem jelent a politikai életben való aktív részvételre vonatkozó elvárást – ezt mutatja, hogy legyakrabban a társadalmi érzékenységgel jelöljük meg a harmadik pillért, aminek sokkal inkább szociológiai, mint politológiai csengése van. Azt hangsúlyozzuk, hogy a diákok választott szakmája, hivatása – jellegéből adódóan – mindenképp társadalmi tartalmat hordoz, a kérdés az, hogy mennyire felkészülten és informáltan, vagyis tudatosan képesek ezt munkájukban, gondolkodásukban érvényesíteni. Ennek jegyében használjuk szótárunkban a társadalmi érzékenységhez kapcsolódóan a társadalmi felelősségvállalás fogalmát.
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave