Chikán Attila, Ilyés Márton: A Rajk Szakkollégium modellje • Értékek, elvek, módszerek
›
Második rész: Rajk-modell: közösségi iskola – demokratikus közösség
›
I. A Rajk-modell viszonya a pedagógiai paradigmákhoz
›
1.1. A felnőtté válás folyamatának változása

1.1. A felnőtté válás folyamatának változása

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Rajk tagjai egyetemisták, döntően 19 és 25 éves koruk között – ez az életszakasz a felnőtté válás időszaka. Ezért érdemes jobban körüljárni, mit is jelent ez az életszakasz és hogyan változott.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Örök kérdés, hogy mikortól lesz valaki felnőtt. Régen felnőtté avatási szertartásai voltak a kisközösségeknek, kialakult módszerei-hagyományai a felnőttek és a fiatalok közötti tudásátadásnak. Mai társadalmaink teljesen új kihívásokkal, elvárásokkal és lehetőségekkel írják át ezt a folyamatot.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A modern társadalmakban a bejáratott hagyományok jórészt hitelüket vesztették. Ugyanakkor új lehetőségek nyíltak és nyílnak, és ráadásul kialakultak teljesen új igények. A fiatalok jóval tovább maradnak az iskolarendszerekben, kitolódik a családalapítás, a munkavállalás és így az önellátó háztartás elérésének ideje is. Fiatalok tömegei élnek éveken át olyan „átmeneti” élethelyzetekben, ahol már nem tekinthetők sem gyereknek vagy serdülőnek, sem pedig klasszikus értelemben vett felnőttnek. Például miközben a felsőoktatásban tanulnak, jórészt szülői kontroll nélkül élnek, lehetnek munkatapasztalataik, de még nem alapítanak családot, és nem teljesen önállóak anyagi értelemben.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egy új, átmeneti életszakasz alakul ki, amire az angol szakirodalom az: „emerging adulthood” fogalmát használja. Többféle magyar megfelelője is van ennek az elnevezésnek, mégis számomra legjobban maga a „felnőtté válás” ragadja meg a fogalom lényegét, a folyamatjellegét.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fentebb röviden bemutatott, objektívan megragadható jellemzők mellett sokat változott a szubjektív megítélése is annak, hogy kit tekint a társadalom felnőttnek, illetve hogy az érintett korosztály tagjai hogyan tekintenek magukra. A korábbi objektív kritériumok helyét (fix életkorhoz kötődő kritériumok, mint például a jogi meghatározás, szavazójog stb., vagy az objektíven megragadható élethelyzethez kötődő kritériumok, mint a családalapítás, önálló háztartás, iskolából a munkaerőpiacra való kikerülés) jórészt átveszik a szubjektívabb meghatározások: a felnőttség jellemzője a magunkért és másokért vállalt felelősség, önálló véleményalkotás, identitás kialakulása.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A végzősök búcsúztatása a nyári táborban, 2019. A leköszönő és a belépő igazgató meg az elnök.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A felnőtté válás életszakaszának a kezdete viszonylag könnyen megadható: általában a középiskola vége. A középiskola után viszont természetesen sokaknak nincs lehetőségük egy ilyen „átmeneti életszakasz” fenntartására – ehelyett a korábbi mintáknak megfelelően családot alapítanak, dolgozni kezdenek; „felnőtté válási” időszakasz nélkül elkezdik a „felnőtt életet” (a ballagási beszédek közhelyes megfogalmazásával „belépnek a nagybetűs életbe”). Ettől azonban még korántsem tekinthetők a szubjektív kritériumok alapján „felnőttnek”; sokan életük végéig nem képesek önálló döntéseket hozni, felelősséget vállalni, ehelyett sodródnak, mások által kijelölt utakon járnak. Ugyanakkor persze a felnőttségnek nem feltétele a diploma és fordítva: a diploma sem garantálja az előbbit. A felnőtté válás életszakaszának nagyon is elmosódóak a felső életkori határai, mivel a felnőttség kritériumai maguk is puhák.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A felnőtté válás életszakasz legfőbb jellemzője a turbulencia. Az egyének tanulnak, de gyakran mellette dolgoznak is – különböző, akár félévente változó arányban. Kollégiumi szobákban élnek vagy épp felbomló, majd újraalakuló albérletekben, különböző közösségeknek válnak tagjaivá, fontos számukra az utazás, az élménykeresés, párkapcsolatokat létesítenek és bontanak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mindennek egyik legfontosabb hajtóereje az identitáskeresés. A felnőtté válás fő kérdése ugyanis, hogy hogyan érdemes élni, milyen válaszokat adhatnak olyan kérdésekre, mint például:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Van-e felelősségük, ráhatásuk az őket körülvevő világra?
  • Mi az erkölcs, normák, értékek szerepe a személyes életükben?
  • Mi az egyéni boldogságuk és a közösségeik viszonya?
  • Mi jelent a siker, a sikeres életpálya?
  • Milyen anyagi jólétre számíthatnak, és az anyagi javakat mire akarják használni?
  • Milyen stílusban érdemes élni, mi a vagány, vagy épp mi számít felelőtlenségnek?
  • Hogyan éljék meg a nemiséget, társas kapcsolatokat? Milyen családot szeretnének építeni?
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jellemzően a Rajkban is mindent áthatnak ezek a kérdések, hiszen a Rajk a felnőtté válás terepe a tagjaink számára.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Sokáig nagyon zavart a Rajkos szlengben a „felnőttek” megnevezés; a Rajk közösségének idősebb tagjaira hivatkoznak így: az elnökre, igazgatóra, nevelőtanárra és tágabb értelemben a már nem a koliban lakó végzettekre. Többször is kikeltem ez ellen, mondván, itt mindenki felnőtt: „elmúltatok 18 évesek, ti mindannyian fontos döntéseket hoztok, felelősségeket és tisztségeket vállaltok, szavaztok stb. A történelemben a ti korotokban forradalmakat csináltak, rendszereket váltottak, vállalatokat alapítottak” – érveltem. Igazából az „emerging adulthood” fogalmának megismerése ébresztett rá, hogy nagyon is van tartalma annak, hogy a diákjaink így különböztetik meg magukat az idősebbektől. Ez egy olyan öndefiníciós érzésből fakadhat inkább, amely ezt az új, speciális élethelyzetüket ragadja meg, és egyáltalán nem valamiféle infantilizmust takar – tehát nem arról szól, hogy magukat gyereknek tekintenék. Sőt sok tekintetben ez egy bátor kiállás amellett, hogy mi „felnőtté válók” mások vagyunk; szabad, a saját identitásukat kereső emberek, akik ugyan elfogadják a „felnőttek” jelenlétét a közösségben, a támogatásukat, véleményüket is valamennyire, de egyben ezzel a megkülönböztetéssel védik is a saját formálódó csoportidentitásuk határait. Tehát utólag azt hiszem én voltam elmaradott – úgy érveltem, ahogy a „felnőttek” szoktak, amikor nem értik az új világot. Ráadásul a „felnőtté válás” élethelyzete egyáltalán nem zárja ki a forradalmakat, rendszerváltást és vállalatalapítást sem, hiszen ezek régen is sokszor csak melléktermékei voltak egy generáció identitáskeresésének…
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A felnőtté válás életszakaszának felismerése és elterjedése új gondolati kereteket nyithat számos területen. Például teljesen idejétmúlttá teszi a pedagógia (gyereknevelés) és a felnőttképzés (andragógia) szigorú megkülönböztetését. Ennek jegyében érdemes radikálisan újragondolni a felsőoktatási intézmények szerepét is. Számos szociológiai, demográfiai, kulturális és akár gazdasági folyamat megértését segítheti – és természetesen ezek folyományaképp egészen új szakpolitikai következtetésekre vezethet.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az egyetemek feladata pusztán a „tudás” átadása vagy az identitáskeresés közegének megteremtése? Egészen más kultúraszervezet vagy oktatási módszertan következik a válaszból! Hogyan értékeljük ebben a korosztályban a kivándorlást – illetve hogyan tudunk rá hatni? Mivel érhető el a gyerekvállalás növekedése – már, ha ez a cél? Milyen lakás- és munkaerőpiaci következményekkel járhat ennek az élethelyzetnek a terjedése? Hogyan szólítható meg ez a korosztály politikusok, társadalmi mozgalmak vagy az üzleti marketing oldaláról? Milyen hatásai lehetnek annak, hogy ebben az élethelyzetben élő tömegek saját kultúrát teremtenek? Milyen társadalmi törésvonalakat teremt az, hogy sokaknak nem adatik meg egy ilyen közegben való működés lehetősége, vagy nem kívánják ezt az élethelyzetet? Sokáig lehetne még folytatni a sorát az új társadalmi kérdéseknek, amiket felvet ennek az élethelyzetnek az elterjedése.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Rajk-modell ebből a szempontból azért érdekes, mert hosszabb távú tapasztalatokkal szolgál. Ugyanis már az alakulástól kezdve nagyon „felnőtté váló – identitáskereső” emberekként tekintett a tagjaira. A rajkos évek kiemelt szerepet jelentenek a régen végzett rajkosok életében is – legalábbis sokuk beszámolói szerint. A rajkos évek fő motívuma évtizedekkel ezelőtt is már a szabad, intellektuális identitáskeresés volt, amely nagyon mást jelentett a korabeli felnőtteskedő „öltönyös-fontos” egyetemista státuszhoz, de az egyetemistákat (mint egyébként egy puha diktatúrában általában mindenkit) alárendelt – azaz lényegében gyerekes – viszonyban tartó hierarchikus hozzáálláshoz képest is (ahol a hatalom beleszólt a szabad véleménynyilvánítástól kezdve, azon keresztül, hogy lehetnek-e koedukált szobák, végső soron az élet legalapvetőbb dolgaiba is). Ez a rajkos „szabadabb, mint egy felnőtt és szabadabb, mint egy gyerek” világ a 70-es és 80-as években inkább kuriózum volt, míg mára korosztályi tömegigény lett.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave