1.10. Adatok a Szakkollégium ötven évéből

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az évfordulóra készült „Rajk50” kötetben megjelent tanulmányhoz1 2489 felvételi kérdőívet dolgoztunk fel. Az alapítókat követően 2457 db jelentkezést adtak be, ami (az egymás követő években többször is jelentkezők miatt) valójában 2285 személyt jelent. Összesen 1083 hallgató kezdte meg rajkos pályáját az első ötven év során.
 
1. táblázat. Leltár – a Rajkos felvételi folyamatok főbb számai az 1970–2019 közötti időszakban összesen, fő
Alapítók száma
25
Leadott jelentkezések száma, db
2464
ebből: egyszer jelentkezett, fő
2114
Legalább kétszer jelentkezett, fő
171
Összes felvételiző személy
2293
Összesen rajkos kollégista lett (felvettek + alapítók), fő
1083*
*A voszkos Ki Kicsoda? 2020. márciusi frissítése szerint 26 az elhunyt voszkosok száma.
 
Az egyes évek felvételi arányainak elég nagy a szórása (1. ábra). Arányaiban az 1987-es jelentkezőkből kerültek be a legtöbben (ebből az évből 23 jelentkezőről tudunk, akik közül 17-en be is kerültek). A felvételizők és felvettek aránya 2010-ben volt a megmagasabb, amikor 64 jelentkezőből 19-et vettek fel (tehát mintegy 3,4-szeres volt a túljelentkezés). A jelentkezők abszolút száma 1987-ben volt a legalacsonyabb (23 fő), és 1979-ben volt a legmagasabb (71 fő).
 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. ábra. A Rajkba jelentkezők és felvettek számának alakulása évenként, fő
 
Az egyetemen az általunk fontosnak tartott elsőéves, nappali képzésben tanuló hallgatók száma hosszú ideig (lényegében a Rajk első 15-16 évében) nem változott (540-580 között ingadozott). 1987-től lassú, de folyamatos emelkedést mutatva 1000 fő fölé kúszott 1998-ra, majd 2001 és 2010 között 3000-re, 2017-re pedig 4000 fölé emelkedett.2 Nagyjából ezen nagyságrezsimek mentén felosztva a Rajk életének periódusait látjuk, hogy az egyetemi elsős létszámok és a felvételizők száma nem volt egymással összefüggésben (2. táblázat).
A jelentkezők időszakonkénti átlagos száma 46 és 55 között mozog, miközben az évente felvett hallgatók száma 20-21 között változik (leszámítva az első évtizedet, hiszen a Veres Pálnéban a betölthető helyek számának nem volt tényleges korlátja).
 
2. táblázat. A Rajk és az egyetem létszámarányai a különböző periódusokban, fő
1970–1989
1990–1999
2000–2008
2009–2019
2015–2019
Elsőévesek átlagos száma az egyetemen
580
810
1399
3292
3977
A Rajkba jelentkezők átlagos száma
46
46
40
55
49
A Rajkba felvettek átlagos száma
23
20
20
20
21
A Rajkba jelentkező/egyetemi elsőévesek, %
7,9
5,7
2,9
1,7
1,2
A Rajkos felvettek/egyetemi elsőévesek, %
4,0
2,5
1,5
0,6
0,5
Megjegyzés: az egyetemi adatok forrása Kováts Gergely gyűjtése, a Felsőoktatási statisztikai tájékoztatók adott évi számai alapján (adott év október 15-i állapot).
 
A Rajk intézményi dinamikájának kezdettől fogva alkotóeleme, hogy a felvettek egy része a rajkos karrierjét idő előtt befejezi, kikerül a kollégiumból. Ennek több oka lehet: vagy azért, mert az illető a kollégisták által megszabott teljesítménykritériumokat nem vagy nem a kellő mértékben teljesíti, vagy esetleg maga dönt a Szakkollégium és/vagy épp az egyetem abbahagyásáról, vagy éppenséggel marad az egyetemen, de nem marad a Rajkban, illetve előfordulhat, hogy kizárják.
A Rajkba bekerültek és onnan „lemorzsolódók” számának változását mutatja a 3. táblázat, a szakkollégium életének hat különböző periódusában.
 
3. táblázat. A Rajkba felvettek és onnan lemorzsolódók átlagos száma a különböző periódusokban 1974 és 2015 között, fő
1970–1974
1975–1984
1985–1994
1995–2004
2005–2014
összesen
Lemorzsolódók száma**, fő
26
61
23
28
41
179
Lemorzsolódók aránya, %
18
26
11
15
20
18
Voszkossá válók száma
122
170*
182
164
164
802
Összesen
148
232
205
192
205
982
∗ A 2020. márciusi Ki Kicsoda? alapján visszakorrigált létszám
** Ez a tábla 2014-ig tartalmazza a lemorzsolódókat, így a főösszege eltér az 1. tábla főszámától
 
1970 és 2014 között az összesen felvett 982 rajkosból 802-en lettek végül voszkosok, tehát az összes bekerült 82%-a, így az átlagos lemorzsolódási arány 18%. Voltak ennél az átlagnál lényegesen nagyobb arányú lemorzsolódások is, leginkább az 1977-ben, 1978-ban, 1980-ban és 1982-ben kezdett évfolyamok körében. E négy év lemorzsolódási adatainak köszönhető, hogy az 1975–1984 periódusban a lemorzsolódás kimagasló, 26%-os volt.
A Rajk intézményi működésének egy eddig kevésbé elemzett paramétere az, hogy a kollégisták összességében hány év alatt végeznek. A 2. ábra szemlélteti, hogy a bekerüléstől számítva hány évet töltenek el a Szakkollégiumban. A hetvenes évek második felében tapasztalt csökkenés után folyamatosan emelkedett ez a „várható élettartam”. Ráadásul a növekedés jelentős: a nyolcvanas évek elejéhez képest, amikor átlagosan 3,8 év volt a kollégistaság, ez a 2010–2014-es időszakra majdnem 5 évre emelkedett.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. ábra. A kollégiumban várhatóan eltöltött évek (végzés éve és bekerülés éve közötti különbség) átlagos száma a bekerülés éve szerint képzett csoportokban
 
A Szakkollégium működésének intézményi paramétereihez tartozik még az, hogy a belső működésben mennyire vesznek részt az egyes tagok. A Rajk az évtizedek során a méretéhez képest rendkívül kifinomult és szerteágazó rendszerét építette ki az állandó és ad hoc bizottságoknak, valamint a különböző belső testületeknek. Mi ezeket a kollégium felső vezetői testületeire: a Diákbizottság (DB-tag és titkár), a Felvételi Bizottság (FEB), és a Szakmai Munka Tanácsa (SZMT-tag és elnök) körére szűkítettük le, és összeszámoltuk, hány olyan kollégista van, aki ezeknek a funkcióknak legalább egyikét betöltötte a kollégiumi karrierje legalább egy időszakában. A 802, voszkossá váló kollégista majdnem 50%-a (393 fő)3 betöltött valamikor valamilyen felső vezetői funkciót. A Szakkollégium életében formálisan, pozíciókkal is mérhető módon azonban vélhetően ennél lényegesen többen vettek részt közülük munkacsoportokban: a nyolcvanas évek elejének legendás takarítóbizottságától a különböző események, szakkollégiumi találkozók (NYATA), Neumann-, Simon- és Andorka-díjas előkészítő bizottsági tagságain át a VOSZK-felelősökig, büfésekig stb. Valószínűleg, ha minden ilyen funkciót és eseti megbízást tekintetbe vennénk, akkor a valamilyen pozíciót betöltő hallgatók aránya közel 100%-os lenne (maguknak a pozícióknak a száma viszont akár meg is haladhatja a kollégium összlétszámát, mivel nem ritka a „pozícióhalmozás” a kollégisták körében) .4
1 Tóth István György, Kofrán Dániel, Laufer Zoltán, Lukács Kincső (2020): A POSZK-tól a VOSZK-ig: a Rajk-szakkollégisták összetétele és kollégiumi karrierje az első ötven évben. (lezárva: 2020. 04. 26-án).
2 Az 1999-es, 2000-es és a 2018-as, 2019-es évekre nincs adat.
3 A 2020. márciusi Ki Kicsoda? 428 olyan kollégistáról számol be, akinek volt valamilyen jeszkes funkciója (ebbe a definícióba viszont a funkciók egy szélesebb köre került bele).
4 Ezek a számok azokra vonatkoznak, akik végül voszkossá váltak – hiszen forrásunk a Ki Kicsoda?. Azt azonban a rendelkezésünkre álló adatokból nem tudjuk megmondani, hogy vajon a lemorzsolódók közül mennyien láttak el valamilyen kollégiumi funkciót a távozásukig. Vélhetően talán kisebb arányban, de azért számottevő lehetett az ő körükben is ez a fajta szerepvállalás.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave