A külső meghívottak előadásai a kollégium korai történetében az intézmény legfőbb eseményei közé tartoztak. A hetvenes-nyolcvanas években ezek voltak az informálódás első számú csatornái, itt lehetett igazán izgalmas, a tananyagokon túli tanulást segítő információkat kapni. Ebben az időszakban a Rajk állandó harcban állt a „hivatalos” felsőbbségekkel, hol a pártvezetés, hol az állami szervek gyakoroltak erőteljesebb nyomást arra, hogy kiket és milyen témákban hívunk meg. Tudatosan és taktikusan feszegettük a határokat, s ennek volt az eredménye, hogy a Rajk „városszerte” híres volt az előadásairól, amelyeknek a tiltottság közelsége külön hangsúlyt adott, a résztvevőkben a bennfentesség érzetét keltette. Így aztán gyakoriak voltak a „telt házas” rendezvények, s a kollégisták számára természetes követelmény volt a részvétel. Igazi nemzetközi csemegékkel is tudtunk szolgálni: kihasználva olyan alkalmakat, amikor neves külföldi tudósok valamilyen meghívásra vagy konferenciára Budapestre jöttek, elhívtuk őket a kollégiumba. Vendégkönyvünk számos világhírű tudós, köztük több Nobel-díjas bejegyzését őrzi, már a díjasok választása előtti időkből is.

 

 

Az internet elterjedése aztán természetes módon végképp betett az előadások kiemelt szerepének. Különleges eseménynek vagy csemegének kell lennie egy előadásnak ahhoz, hogy jelentős érdeklődést vonzzon, így az itt megszerezhető információ az hab a kurzusok és az internet által előállított tortán. A megváltozott helyzethez való alkalmazkodás következménye, hogy az egész előadót betöltő, nagy létszámot vonzó előadások helyett gyakorivá váltak az egyéni érdeklődésből vagy egy-egy kurzus tematikájához kapcsolódóan meghívott vendégek, akik szűkebb, de szakértőbb közönséggel folytatnak elmélyültebb beszélgetést.