5.5. Az egyetemi és a kollégiumi szakmai teljesítmény kapcsolata

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A felvételi során nem hátrány természetesen a jó átlag, de, mint a folyamatról írtakból kiderül, nem a „jó tanulókat” akarjuk felvenni. Ez az attitűd a későbbiekben is érvényesül – az egyéni teljesítménynek egy szerény összetevője a tanulmányi átlag. Az alapfilozófia az, hogy a diák tanulásra fordítandó ideje korlátozott, s nem akkor jut legmesszebbre, ha minden tárgyban egyformán jól teljesít. Ha vannak az érdeklődésének és képeségeinek inkább megfelelő témák, koncentráljon azokra, s vegyen lazábban másokat. Ez a szemlélet, illetve a szakmai munka vázolt, a szabad egyéni választásra épülő rendszere immanens előnybe helyezi a rajkos kurzusokat, az ezekre való odafigyelést és az általuk megszerezhető presztízst. A kollégiumi gyűlés ugyan egyaránt megtapsolja a kurzusokon „kiválóan megfelelt és a kiemelkedő egyetemi átlagot (a Corvinuson 4,5, a CEU-n 3,5) elért szakkollégistákat, de a kurzusokon elért, a saját szemünk előtt megvalósuló kiemelkedő teljesítmény az igazi mérce. A külső teljesítménymércék között komoly presztízse van a TDK-győzelemnek, a Corvinuson betöltött demonstrátori szerepnek és a CEU rangsoraiban elért előkelő helyezéseknek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Érvényes a belső és külső teljesítménymércék közti különbség a skála másik végén is: a kollégiumon belüli nem teljesítésnek szigorú szankciói vannak, míg az egyetemi bukások leginkább csak fejcsóváláshoz vezetnek. Nem marad azonban teljesen figyelmen kívül, ha valakinél az egyetemi teljesítményben fennakadások vannak: a személyes értékeléseknél, önmarcangolásoknál ezekre is kitérünk, a közösség nemcsak szóvá teszi az ilyet, de sokszor segítséget is nyújt, ha arra van szükség. Tulajdonképpen csak annyi a szűken vett követelmény, hogy az egyetemi tanulmányi problémák ne akadályozzák az egyént az általánosabban vett önfejlődésében, ezen belül a kollégiumi szakmai munkában. A Corvinus mai ösztöndíjrendszere eközben jelentős külső ösztönzést ad a jobb egyetemi teljesítményre.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A mindenkori SZMT által kidolgozott, s a kollégiumi gyűlés által szentesített sokrétű szabályrendszer értékeli a kurzusmunkát, s elvezet a jól definiált következményekhez. Ez a szabályrendszer időről időre változik, de szigorúsága állandó. A skála végén az áll, hogy akinek a beszámolóját két félévben nem fogadja el az SZMT, az automatikusan kizáródik a kollégiumból. Kérheti (s rendszerint kéri is) a visszavételét a kollégiumi gyűlésen, s ez a kérelem az esetek nagy többségében meghallgatásra is talál (ami azt jelenti, hogy a kollégiumi gyűlés 2/3-a a visszavétel mellett szavazott). Az idáig vezető folyamat, s a kollégiumi gyűlés előtti magyarázkodás kényszere azonban akkor is erős visszatartó erő, ha nagy valószínűséggel számíthat az illető a visszavételre. Természetesen erősen növeli a helyzet kockázatát, hogy ha ritkán is (talán egy a tízhez arányban), de előfordul a tényleges kizáródás is, amikor a kollégium elutasítja a visszavételi kérelmet. Ez a folyamat, illetve eljárás sok vitát vált ki, gyakori az az érvelés, hogy a szavazás nem annyira a szakmai teljesítmény, mint a kollégiumi beágyazottság jelzője, s ilyen értelemben mind eredetét, mind következményeit illetően fals a szakmai ösztönzés szempontjából. Ezek a viták növelik a szakkollégisták tudatosságát a szakmai szankciók alkalmazását illetően, s az évek során jelentősen finomították a rendszert.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Érdemes megemlíteni, hogy a jelenlegi teljesítményértékelési rendszer gyökerei a rendszerváltás idejére nyúlnak vissza, megelőzően sokkal „puhább” keretek között folyt a számonkérés. Mint arról a kollégium politikai viszonyainak elemzésekor szólunk, az 1988-as balatonszemesi találkozó (NYATA) kiértékelése alapján megfogalmazódott, hogy az új feltételek (a politikai intézményrendszer átalakulása) mellett hangsúlyátalakításra van szükség a politikai-közéleti tevékenységről a szakmaiság javára. Ekkor alakult ki a mai kurzusrendszer, innentől kezdve fizettünk tiszteletdíjat a tanárainknak, s az érem másik oldalán ekkor növeltük meg a diákokkal szembeni szakmai elvárásokat.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave