XII. A nemzeti gondolat a kollégiumban

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Rajk SZMSZ-ének preambulumában van egy sokak számára váratlan mondat, amely a tapasztalat szerint feltűnik első olvasásra – eszerint a szakkollégisták „népben, nemzetben gondolkodnak”. Ez a kettősség erős törekvést fejezett ki (többé-kevésbé tudatosan) már az alakulás pillanatában is arra, hogy legalább az elvek szintjén békét teremtsen a mai megfogalmazás szerinti politikai jobb- és baloldal között a társadalmi kérdések megítélésében – általánosságban s az itt kiemelt nagyon fontos konkrét vonatkozásban. Az alakuláskor a „nemzet” fogalmának megjelenése volt igen explicit törekvés: egy népköztársaságban éltünk, a bíróságokon népi ülnökök játszottak esetenként kritikus szerepet, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság volt a legfelső ellenőrzési fórum, a népgazdaság eredményeire voltunk büszkék, a Népstadion volt sportsikereink színhelye. Mára fordult a helyzet: a nemzeti jelző lett hasonlóan kiszámítottan elterjedt, nemzetgazdaságról beszélünk, nemzeti dohányboltokban vásárolunk, Nemzeti Közszolgálati Egyetemünk van, a Parlament előtt a Nemzet Főtere terül el, a nemzet színészeinek tapsolunk. Közben a kollégium alapszabályának első soraiban végig megfért egymás mellett a nép és a nemzet. Nem azért, mert a rajkosok nem vették észre ezt az egymásmellettiséget. Voltak még konkrétan erre a témára fókuszáló viták is (ezek hol a nép, hol a nemzet fogalmának kiemelését vitatták), és nem voltak rendkívüliek az olykor érzelmileg, máskor tartalmilag motivált implicit, a mindennapi életben megjelenő felvetések sem a téma kapcsán.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A népi indíttatás súlyáról és jelentőségéről más helyeken szólunk: ebben a fejezetben azt járjuk körül, mit is jelentett és jelent a szakkollégistáknak a nemzeti gondolat. Természetesen ez is változott az évtizedek során, de volt és van néhány végighúzódó vonal. A Rajkban is érvényes, hogy az egymást követő generációk számára a gondolkodás és cselekvés újabb és újabb hívószavai jelennek meg, a szakkollégisták egyenként is és intézményileg is ezekhez alkalmazkodnak. Ez az alkalmazkodás azonban nem egyszerűen a külső impulzusok észlelését és az azokra való reagálást jelenti – a kollégiumban ezt áthatja, sőt sokszor és sokféleképpen vezérli az átörökítés, az értékátadás folyamata. Ezért is fontos, hogy a „népben, nemzetben” dichotómia az indulás pillanatában együtt, egységet sugallva tudott megjelenni. Időzzünk el még egy rátekintés erejéig amellett, hogy ez mennyire nem volt természetes. A népi elkötelezettség a Rajk alakulásának történelmi pillanatában elcsépelt szlogen volt, kicsit „ciki” volt az erre való hivatkozás, sokaknak éppen a hiteltelen „szocializmus” ideológiájához való legalábbis felesleges, de inkább elhatárolódásra késztető ragaszkodást jelenítette meg. Erről olvasva a legtöbben simán továbbsiklottak, töltelékszövegnek tekintve mindezt, és mellesleg arra sem gondolva, hogy mily kevés valósult meg a népi gondolat pozitív értéktartalmából a megelőző negyedszázadban.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Más volt a helyzet a nemzet fogalmával, amely ugyanezen időszakban egy ideológiailag és politikailag súlyosan negatívumokkal terhelt fogalom volt. A két világháború közötti sérelempolitika, majd a nemzeti szocializmus vihara után ez valójában érthető is volt, de nemcsak a politikai indíttatású leszámolás részévé vált, hanem segítséget jelentett a szocialista propaganda számára számos probléma (mindenekelőtt a nemzetiségi kérdések) szőnyeg alá söpréséhez. Nem csoda, hogy a Rajk alakulását követő évtizedben elsősorban a határainkon túl élő magyarság helyzete, sorsa jelenítette meg a nemzetről való gondolkodás fókuszát. Vendégeink voltak a romániai és felvidéki értelmiség kiemelkedő képviselői, kiadványaink, vitáink rendszeresen foglalkoztak a határon túli magyarsággal, több nagyobb s számtalan kisebb túrát, kirándulást szerveztünk a magyarlakta vidékekre. A téma időszerűsége ma sem csökkent, de – mint látni fogjuk – érthető módon eltérő kereteket kapott.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nyolcvanas évektől átalakuló, fokozatosan erősödve az aktuális belső viszonyokra fókuszáló közéleti érdeklődésben a nemzeti fejlődés nyugati orientációja kapott hangsúlyt. Egyre inkább elmélyült az a meggyőződés, hogy a szocialista rendszer keretein belül nincs orvosság alapvető társadalmi problémáinkra, s hogy a rendszer belső tulajdonságai révén nem is tartható fenn bármeddig. Ez a kiindulópont a nemzet sorsával, jövőjével kapcsolatos gondolkodásban egyre inkább a „merre fejlődjünk, hová tartozzunk?” kérdését állította középpontba. Kerestük az események, folyamatok okait, elemeztük, mi fáj a magyar társadalomban. A nemzetről szóló diskurzus tehát kibővült: a magyar nemzet mint kulturális egység egészének sorsa került a középpontba, a határokon belül és túl élő népességre is vonatkoztatva.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A rajkosok gondolkodásában korábban is erőteljesebb volt a kulturális nemzet fogalmának megjelenése, mint a politikai nemzeté – a határainkon túli magyarokkal való foglalkozásban is nagyobb súlyt kaptak például a közös szellemi háttér kérdései, mint általában a politikai örökség, az autonómia vagy akár Trianon. Ezt persze lehet a könnyebb ellenállás irányában való mozgásként is értékelni, hiszen a kulturális kérdések felvetése, akár nyílt tárgyalása a szocializmus időszakában kevesebb ellenállásba ütközött, s lényegesen könnyebb volt kompromisszumra jutni benne, mint a politikai kérdésekben.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fontos fejleménye a nyolcvanas éveknek, hogy az első nagy össz-szakkollégiumi eseményen, az 1985-ös szarvasi NYATA-n a nemzetiségi téma a gondos előkészítés során kiválasztott öt megvitatandó sorskérdés közé került, az évtized második felében pedig, a „Körök Kora” időszakában az egyik leggyakrabban napirendre kerülő politikai üggyé vált a szakkollégiumi közegben is. Ekkor alakult meg a rajkosok közreműködésével a korábbi Közép-Európa Kör bázisán a nemzetiségi kérdést érdeklődésének fókuszába helyező Széchenyi István Szakkollégium. A rendezvények sorozatán túl egyre gyakoribbá váltak a személyes találkozások, a kollégisták sűrűn látogattak erdélyi, partiumi helyszíneket. A kilencvenes évek fordulóján rendszeresek voltak az úgynevezett „erdélyi táborok”, amelyekben a szakkollégisták szervezésében neves magyarországi szakemberek adtak elő határon túli diákoknak, igen változatos tematikával. Volt rajkosok játszották a főszerepet a Bölöni Farkas Sándor Alapítvány létrehozatalában és működtetésében, amely romániai magyar vállalati szakemberek részére szervezett igen jelentős programokat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A rendszerváltással kitágult a világ, s a nemzettel kapcsolatos tudás, és ami legalább ilyen fontos, az érzelmek is más keretet kaptak.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Álljon itt három kiemelés egyik voszkosunk (Mitró Kati) írásából. A jeszkesek a közelmúltban kérték a voszkosokat, hogy egy Facebook-csoportban szóljanak hozzá a jelenlegi szakkollégisták körében folytatott „Menni vagy maradni?” vitához – az alábbi sorok nagyon plasztikusan mutatják meg a gondolkodás fejlődését és a jelenlegi dilemmákat. „Ó igen, a kilencvenes évek – akkor voltunk igazán fiatalok, és útra készek. A határok megnyíltak előttünk, s ez semmi különöset nem jelentene, ha ugyan előtte nem lettek volna zárva…
Aztán belejöttünk, … eltelt velünk majd harminc év külföldön és itthon – váltva. Ma már nem okozna gondot bármely „kedvenc” helyet felkeresni újra, Európa olyan lett számomra, mint egy tágabb haza, csodás élményekkel, egy sajátos múlttal a lelkemben, ami csak az enyém… Eközben van a mi (szép) országunk – milyen ez az ország és milyen lesz? Amilyenné tesszük, ahogyan szeretjük. Azt gondolom, ez a mi felelősségünk! Kinek-kinek a saját ügye, hogy „kit szolgál”. No, és melyik országot szeretné szebbé tenni… Vagy melyik hazát?!”
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ma a külső hatások s a színvonalas politikatudományi/nemzetközi/szociológiai tanulmányok hatására a nemzetről szóló beszélgetések, viták egyre cizelláltabbak a Rajkban is, egyre szélesebb körben, sokoldalúbban teszünk fel kérdéseket. Az egyetemi tanulmányok mellett számos kurzus foglalkozik a Rajkban a nemzet témájával, rendezvényeink között szép számban szerepelnek nemzeti vonatkozásúak, s ami leginkább hordozza a színvonal növekedését, hogy gyakoriak a szakkollégisták által saját körben rendezett nemzeti témájú formális és informális beszélgetések, „teaházak”. Beszélünk a magyar nemzet helyéről Közép-Európában (egyáltalán a közép-európaiságról), a nép és nemzet eltéréséről és kapcsolatáról, arról, hogy hogyan értéktelenedik el maga a nemzet fogalma politikai célokra való felhasználásban, a „nemzetek Európája vagy brüsszeli uralom” dichotómiáról, a keleti nacionalizmus veszélyeiről, a nemzeti hivatástudatról, a magyar közösség értékvonatkozásairól és a nemzetpolitika aktualitásairól.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mindezekhez a rajkosoknak általában személyes és szakmai viszonyuk egyaránt van, összekapcsolódva az ország általános állapotával és haladási irányával kapcsolatos dilemmákkal. Napjaink rajkosai számára az egyik alapvető kérdés a „Menni, vagy maradni?”. Ehhez számos írás és rendezvény kapcsolódik, különösen a CEU kiszorítása óta. A CEU-ra évente 5-8 rajkos iratkozott be, s szerzett Master fokozatot jellemzően közgazdaságtan, gazdaságpolitika, nemzetközi tanulmányok vagy politikatudomány területén. Az egyetemnek a hazai mezőnyből kiemelkedő szakmai és szervezettségi szintje hatalmas vonzerő volt, itthoni alternatívát jelentett a nyugat-európai egyetemekkel szemben. A CEU elmenetele a konkrét következményeken túl az általános nemzet- és országkép szempontjából is jelentős, ami persze a mindennapi életünket is befolyásolja.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Több belső és a voszkosokkal közösen rendezett vitában, illetve tematikus bloggal próbálunk minél tisztább képet kialakítani a „menni vagy maradni” alternatíváiról és következményeiről. A téma messze nincs lezárva, folyamatosan keressük azokat a formális megoldásokat és informális kereteket, amelyekkel meg tudjuk tartani a szakkollégistákat a Rajk keretei között, s eközben a külföldi képzés kétségtelenül indokolt vonzereje is érvényre juthat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Eközben folytatjuk a Közép-európai Konferencia nyolcvanas évek legvégén elkezdett sorozatát; 2019-ben immár negyedszer rendeztük (más szakkollégiumokkal karöltve) határon túl a szakkollégiumok éves nyári találkozóját (a NYATA-t), s rendszeres testvérkapcsolatban vagyunk a kolozsvári és a pozsonyi szakkollégiummal. Így fonódnak össze a nemzettel kapcsolatos határon belüli és határainkon túli kérdések.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave