Köszöntő/Lectori salutem

Pintér Károly
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bárki, aki valaha tanult idegen nyelvet (márpedig elvileg szinte minden érettségizett magyar állampolgárnak része volt ilyen iskolai élményben), találkozott már a fordítástudomány alapvető kérdéseivel, ha nem is elsősorban elméleti-tudományos szinten. Hiszen amikor hajdani angol-, német- vagy éppen oroszóráinkon azon törtük a fejünket, hogy „miként lehetne ezt a szót, kifejezést vagy mondatot magyarra fordítani?”, voltaképpen mindannyian belekóstoltunk egy vagy több olyan problémába, amely a fordításelmélet lényegéhez tartozik. Mitől lesz egy adott fordítás „jó”, avagy „helyes”? Mi az, hogy „szöveghűség”? Hányféle megfelelője lehet egy idegen szónak vagy kifejezésnek? Egy kicsit magasabb nyelvismereti szinten már ennél bonyolultabb kérdések is felvetődnek: vissza tudjuk-e adni az eredeti szöveg jelentésárnyalatait, stiláris sajátosságait anyanyelvünkön vagy egy idegen nyelven? Mennyiben határozza meg választásunkat az eredeti szövegkörnyezet, és mennyiben saját kulturális hátterünk, ismereteink, tudatos vagy önkéntelen preferenciáink?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezek a kérdések persze ilyen pontossággal és élességgel aligha fogalmazódnak meg a nyelvórák hallgatóiban, ennek ellenére nyugodtan mondhatjuk, hogy kevés „népszerűbb” szakterület létezik a fordítástudománynál: a fordítás tevékenységének gyakorlati kihívásaival életük során nagyon sokan szembesülnek. Tudományos szinten a fordítás klasszikusan interdiszciplináris jellegű szakterület: a nyersanyagként szolgáló nyelv elméleti sajátosságaival a nyelvészet, egy irodalmi szöveg stiláris vonásaival az irodalomtudomány, egy nyelv vagy dialektus mögött álló kulturális kontextussal, társadalmi és politikai háttérrel pedig a kultúra- és társadalomtudományok foglalkoznak, miközben jóformán minden szűkebb szakmának (gazdaság, jog, műszaki területek, informatika, agrárium stb.) létezik saját szaknyelve, melynek ismerete elengedhetetlen a sikeres kommunikációhoz.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Köztudott tény, hogy Magyarország erősen hátul kullog az Európai Unió tagállamainak sorában, ami az idegen nyelven kommunikálni képes polgárok arányát illeti. Iskolai nyelvoktatásunk sikeressége még az angol nyelv elsajátításának terén is meglehetősen alacsonynak mondható, egyéb idegen nyelvekről már nem is beszélve. Sokan azt remélik, hogy a „problémát” a mesterséges intelligencia robbanásszerű fejlődése fogja megoldani, és hamarosan megszületnek azok a „tolmácsgépek”, amelyekkel egyszerűen, a nyelvtanulásba fektetett sokéves munka és fáradság nélkül tudunk majd beszélgetni más anyanyelvű emberekkel. Természetesen nem kizárt, hogy a technológiai haladás valamikor tényleg eljut erre a szintre, de hivatásszerű idegennyelv-használóként jómagam inkább a szkepszis felé hajlok: ha valaki próbált már Google Translate segítségével ismeretlen szöveget értelmezni, az tudja, hogy a mesterséges intelligencia még messze nem annyira „intelligens”, hogy képes legyen helyes döntéseket hozni többértelmű szavak, bonyolultabb struktúrák, tegezés-magázás és egyéb nyelvi stíluselemek vagy más hasonló fogós problémák esetében. Ahogy a kiváló nyelvész és műfordító Nádasdy Ádám nemrég egy interjúban megfogalmazta: már olyan egyszerű szinonimák közti választás, mint a „dühös”, a „mérges” vagy a „haragos” is emberi intelligenciát igényel. A szaknyelvi szövegek fordításának gépesítése valamivel könnyebb, mint az irodalmi szövegeké, de az sem nélkülözheti az utolsó stádiumban egy emberi lektor ellenőrzését. Egyszóval e sorok írójának szilárd meggyőződése, hogy a ChatGPT és társai nem fogják feleslegessé tenni a fordítókat és a tolmácsokat, mint ahogy a fordítástudománynak is inkább inspirációt és új kihívásokat fog jelenteni a mesterséges intelligencia fejlődése.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán 2012 óta folyik fordítók és tolmácsok képzése mesterszakos szinten. Az angol és olasz nyelveket első vagy második idegen nyelvként, míg a német, a francia és a spanyol nyelveket kizárólag második idegen nyelvként oktatjuk hallgatóinknak. A képzés több modern filológiai intézet és tanszék együttműködéseként, valamint a fordítási piacon jól ismert és elismert óraadók bevonásával az Angol–Amerikai Intézet Angol Nyelvpedagógiai és Fordítástudományi Tanszékének szakmai felügyelete mellett valósul meg. Szakmai műhelyünk nemcsak többnyelvű, hanem ugyanúgy interdiszciplináris, mint maga a fordítástudomány: oktatóink egy része műfordítói, mások szakfordítói, megint mások konferencia- és szinkrontolmácsolási felkészültséggel és tapasztalattal rendelkeznek, irodalmárok, nyelvészek és történészek egyaránt akadnak közöttük. Ez irányú tudományos tevékenységünknek a 2016-ban a kar oktatói és doktoranduszai részvételével alakult s az azóta csatlakozóknak köszönhetően mára már nemzetközi PPKE BTK Hieronymus Fordítástudományi Kutatócsoport biztosít keretet.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kutatócsoport célja a fordítástudomány minden – elméleti, leíró és alkalmazott – ágának művelése főként irodalom- és kultúratudományos megközelítésből, mintegy összekötő kapcsot hozva létre az itthoni, elsősorban nyelvészeti alapokon nyugvó fordítástudomány és a hazai irodalom-, illetve kultúratudomány fordítással foglalkozó vizsgálódásai között. A közös munka a magyar fordítástudomány megújítására törekszik: egyrészt a nemzetközi kutatás irányzatainak meghonosításával és a magyar fordításirodalom és -tudomány örökségének feldolgozásával foglalkozik, másrészt eredményeivel képviselni próbálja a magyar fordítástudományt nemzetközi fórumokon is, konferenciákon, kongresszusokon, illetve munkakapcsolatot, együttműködést alakított ki több külföldi kutatóval és intézménnyel (közös kutatás, Erasmus és CEEPUS oktatói mobilitás stb.). A fordító- és tolmácsképzés módszertanával foglalkozó kutatás eredményeit részint azonnal hasznosíthatjuk a saját képzésünk során, s – részint workshopok formájában – megosztjuk a hasonló képzések oktatóival.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kutatócsoport további célkitűzése az ismeretterjesztés, a kilépés az elefántcsonttoronyból: a fordítás és tolmácsolás láthatóbbá tétele és megismertetése a társadalommal, a fordítástudomány eredményeinek ismertetése mind a fordító szakmával, mind a potenciális felhasználókkal, mind a nagyközönséggel rendszeres ismeretterjesztő előadások és cikkek formájában.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kutatócsoport rendszeresen szervez nyilvános – alkalmanként online is elérhető vagy streamelt – angol és/vagy magyar nyelvű tudományos előadásokat a fordítástudomány nemzetközi és hazai nagyságainak, valamint ifjú tehetségeinek meghívásával (a formahűségről, a fordítóképzésről, a műfordítók helyzetéről, a tolmácsok énképéről stb.), kerekasztal-beszélgetéseket és workshopokat, továbbá könyvismertetéseket is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kutatócsoport rendszeres ülések mellett tudományos konferenciákon, valamint tanulmánykötetekben és szöveggyűjteményekben ad számot az eredményeiről, s a jövőben szívesen magára vállalná egy Fordítástudományi könyvtár kiadását, amely a diszciplína legfontosabb műveit jelentetné meg magyarul. 2016 tavaszán, majd 2018 tavaszán is nagyszabású nemzetközi konferenciának adott otthont karunk, az itt elhangzott előadások egy része – köztük természetesen saját oktatóink írásai – a Getting Translated (Tinta Kiadó, 2019) című angol nyelvű kötetben látott napvilágot Sohár Anikó, Limpár Ildikó és Galambos Dalma szerkesztésében.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jelen kötet ennek a sokarcú és sokszínű tudományos műhelymunkának a következő kézzelfogható eredménye, ezúttal angol és magyar nyelvű írásokat gyűjt egybe. Az Angol–Amerikai Intézet vezetőjeként és hajdani gyakorló fordító-szerkesztőként egyaránt tisztelettel ajánlom mindenki figyelmébe, aki szeretne betekintést kapni a fordítástudomány aktuális kérdéseibe és az intézményünkben folyó kutatómunkába.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave