Sohár Anikó (szerk.): Varietas delectat • A PPKE Hieronymus Fordítástudományi Kutatócsoportjának tanulmánykötete
›
Negyedik rész. A műfordítókkal kapcsolatos hitek és tévhitek • Part Four. Beliefs and misbeliefs about literary translators
›
Új módszerek a műfordításról való gondolkodás vizsgálatára. A próbavizsgálat első fázisának módszere és eredményei • Galambos Dalma

Új módszerek a műfordításról való gondolkodás vizsgálatára. A próbavizsgálat első fázisának módszere és eredményei

Galambos Dalma
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Meggyőződésem, hogy a műfordítók általánosan kedvezőtlen munkakörülményeinek, a megbecsültség hiányának, a láthatóság akadályainak egyik oka, hogy a műfordítást, a műfordítók szerepét számtalan félreértés, tévképzet veszi körül. Aki műfordítással foglalkozik, rendszeresen találkozik ennek implicit vagy explicit kifejeződéseivel: az alacsony honoráriumokkal, a műfordítók megnevezésének elhanyagolásával, a fordításkritika hiányával, hogy csak néhány példát említsek. Ezen a téren máris folyik a harc – elég a name the translator mozgalomra, mindennemű lobbitevékenységre, a különféle szervezetek érdekképviseleti törekvéseire gondolni, illetve a témával foglalkozó felmérésekre és kutatásokra (pl. magyar kontextusban CEATL & Halasi, 2011; CEATL, 2013; Sohár, 2019; Klaudy, 2012; András, 2019; Galambos, 2021 és; nemzetközi kontextusban: CEATL és mtsai., 2008; CEATL, előkészületben; PETRA, 2012; The Authors Guild, 2017; Ruffo, 2018; Bednárová-Gibová, 2020).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Régóta foglalkoztat azonban az, hogy hogyan lehetne pontosabban feltérképezni, voltaképpen milyen elképzelésekről is beszélünk, ezek milyen mértékig ismertek, mennyire általánosak, hogyan gazdagítják vagy éppen korlátozzák a műfordításról szóló diskurzust, és egyáltalán milyen formában esik szó műfordításról, amennyiben szó esik róla. Hogyan lehetne tudományos eszközökkel képet kapni arról, mivel állunk szemben? Tudjuk-e, mivel küzdünk, mi ellen kell érvelnünk?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Különösen érdekesek ezek a kérdések a magyar kontextusban, ahol előbb a rendszerváltozással, majd a – természetesen nem csupán Magyarországot érintő – digitális fordulattal a műfordítók társadalmi státusza jelentősen megváltozott. Követték-e ezeket a változásokat a műfordítással, műfordítókkal kapcsolatos gondolatok? Hogyan alakult tovább a rendszer?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához szeretnék egy lépéssel közelebb jutni. A kutatásomban ennek érdekében a rendszerváltozás körüli két évtizedben történt változásokkal foglalkozom.

1. A fordítással kapcsolatos elképzelések

2. A próbavizsgálat módszere és korpusza

3. Az adatbázis kialakítása

4. A próbavizsgálat első fázisának eredményei

5. Az eredmények implikációi és a címkék kölcsönhatásai

6. Problémaforrás és tervezett megoldása, továbblépési lehetőségek

7. Összegzés

Felhasznált irodalom

chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave