1. Problémafelvetés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Napjainkban egyre komolyabb elvárásként fogalmazódik meg az iskolákkal szemben a hosszútávon fenntartható társadalmak építésében való szerepvállalás. A gyakorlatban mindez azt kívánja meg az intézményektől, hogy a közvetlen környezetüktől ne izoláltan létezzenek, hanem mindennapi működésükkel ösztönözzék az olyan együttműködések kialakulását, amelyek növelik a tanulás, az egymástól tanulás, a folyamatos szakmai fejlődés, a kölcsönös tudásteremtés lehetőségeit, fokozva ezzel a tudásuk eredményességét (Varga et al., 2011). Ennek hiányában az iskolák elszigetelten, a társadalmi környezetüktől függetlenül működnek, saját maguk is ezt a töredezett működésmódot képezik le és termelik újra. A társadalmi együttműködés, a fenntartható fejlődésre felkészítő partneri együttműködés révén azonban nyilvánvalóvá válhat, hogy az iskola nemcsak képes szerepet vállalni a közösség célkitűzéseinek megvalósításában, de ennek révén a szervezeten belül is komoly változási, tanulási folyamatok indulnak el, a folyamatos szakmai fejlődés és tanulás igénye és annak szervezett támogatása szervesen összekapcsolódik egymással.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Miközben minden intézmény működési környezete egyedi és ennek megfelelően a helyi sajátosságokból kiinduló fejlődési és tanulási utak is eltérőek lehetnek, a szakmai fejlődést és tanulást (továbbiakban: SZFT), a fenntartható fejlődést célzó szemlélet megköveteli a szervezetektől, hogy végiggondolják 1) mit értenek eredményes szakmai fejlődés és tanulás alatt, hogyan definiálják azt a tudást, ami ennek eredményeként egyéni és szervezeti szinten létrejön; 2) és mindehhez kötődően mi jellemzi a saját működésükben az eredményes szakmai fejlődést és tanulást generáló, együttműködést támogató tanulási helyzeteket, tanulási formákat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A MoTeL-kutatás keretében készült intézményi esettanulmányok célja az SZFT-t támogató szervezeti tényezők mélyebb feltárása, a szervezeten belüli és azon kívüli szakmai közösségek tanulásának a vizsgálata volt. A kutatási megközelítés egyik fontos jellemzője, hogy az egyéni, csoportos és intézményi tanulási folyamatok egymásba ágyazódásában létrejövő tanulást és ezek változóinak összetett értelmezését tekinti kiindulópontnak (lásd a kötetben Rapos Nóra – Lénárd Sándor: A MoTeL-kutatás elméleti és kutatási keretrendszere c. tanulmányát).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az intézményi szintű tanulás eredményessége kapcsán meghatározó jellemzőként emeli ki a szakirodalom,

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • ha a tanulás, tudás és tanuló közösség, a tudásteremtés a szervezetre és azon túlra is kiterjed (Tynjälä, 2008);
  • ha az intézmény fontosnak tartja, hogy szüntelenül reflektáljon az iskolától, a pedagógusoktól elvárt tudásra, annak társadalmi, kulturális konstruáltságára és dinamikus változására;
  • ha az intézményen belül az egyéni és kollektív tudásteremtés folyamatai erőteljesen egymásra épülnek;
  • és ha mindezek eredményességi szempontjairól is tudatosan gondolkodnak (Rapos et al., 2011).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Emellett az intézmények szervezeti kultúrája és annak elemei is jelentős hatást gyakorolnak az intézményi szintű tanulás eredményességére, hiszen támogathatják vagy éppen gátolhatják az SZFT-t: míg egy expanzív szervezeti környezet elősegíti a széleskörű tudásmegosztást, a szervezeti tanulást, addig egy restriktív szervezeti környezet kevésbé vagy nem támogatja azt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fentiek gyakorlatban történő megvalósulását és vizsgálatát nehezíti egyrészt, hogy a szakmai fejlődés és tanulás kapcsán sokkal nagyobb figyelem irányul a pedagógusok egyéni szakmai tanulására, a tőlük (kívülről) elvárt tudásra; ezek a megközelítések erősen beágyazódnak az elszámoltathatóság rendszerszintű kérdéseibe (Coles–Werquin, 2009; Darling-Hammond et al., 2012; Sachs, 2015), s ezzel leginkább a tanulók tanulási eredményességéhez, a pedagógusok egyéni osztálytermi folyamataihoz kötik a pedagógusi munka eredményességét, amely így az eredményesség leszűkített értelmezéséhez is vezet.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Másrészt az iskolai, szervezeti tényezők hatása nem kap elég hangsúlyt az értelmezésekben (Campbell et al., 2004), miközben az egyéni, csoportos és intézményi tanulási folyamatok egymásba ágyazódásában létrejövő szakmai fejlődés és tanulás az eredményességi mutatók egyéni és szervezeti szintű változóinak együttes értelmezését és kapcsolatuk feltárását várja el, azaz egy tágabb eredményesség-értelmezést, melyben a tanulás eredményén, a szakmai tudáson kívül az is meghatározó, hogy milyen út vezet odáig, az intézmény hogyan támogatja ezt a sokirányú, sokféle fejlődési, tanulási utat és hogyan építi be intézményi folyamataiba, szervezeti tudásába.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mindent egybevéve az SZFT vizsgálatakor meghatározó alapnak tekintjük a tézist: ahogyan a szakmai tanulásról és annak eredményéről (a tudásról), eredményességéről gondolkodunk pedagógusként, jelentősen befolyásolja a szakmai fejlődést biztosító tanulási helyzetek sajátosságait is, hiszen meghatározó kérdéssé válik, hogy melyek azok a tanulási szituációk, együttműködési formák, melyek hatékonyan, eredményesen képesek alakítani a pedagógusok, szakmai közösségek tudását (Czető, 2020).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fentieket alapul véve a MoTeL-kutatás keretében elkészült esettanulmányokban azt a fő kérdést elemezzük, hogy hogyan gondolkodnak az intézmények tagjai, közösségei az eredményes szakmai fejlődésről és tanulásról, és ez hogyan jelenik meg a gyakorlatukban:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. Mit értenek az intézmények tagjai, közösségei eredményes szakmai fejlődés és tanulás alatt, hogyan értelmezik azt (a tudást), ami ennek eredményeként létrejön (milyen tanulásszemléleti keretben gondolkodnak)?
  2. Milyen eredményes és kevésbé eredményesnek tartott tanulási, együttműködési mintázatok azonosíthatók a gyakorlatukban?
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az eredményesség teljes értelmezési spektrumának feltárása érdekében tanulmányunk elméleti részében részletesen foglalkozunk a szakmai fejlődésbe ágyazott tanulás és az ennek eredményeként létrejövő tudás értelmezéseivel; a tanárkutatások legújabb irányzatai, a szakmai fejlődés és tanuláshoz kapcsolt, és ennek intézményi, szervezeti támogatása kapcsán meghatározóvá váló tényezők, a tudás szerkezetének, terjedésének új dimenziók mentén történő megközelítéseivel; s mindehhez kapcsolódóan a folyamatba ágyazott eredményesség-értelmezés megközelítéseivel; a tanulmány második részében pedig a másodelemzésből nyert eredményeinket mutatjuk be a fenti kérdések mentén.
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave