2. Elméleti háttér

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az SZFT értelmezése az utóbbi évtizedekben jelentős változáson ment keresztül. A korábbi, alapvetően hiánymodellen alapuló, az egyszeri továbbképzésekben gondolkodó megközelítést az új tanuláselméletek, a szituatív megközelítés, a szervezeti, munkahelyi tanulás új kutatási eredményeinek megtermékenyítő hatására egy olyan felfogás váltotta fel, mely azt a tanárok folyamatos, egész életen át tartó, iskolai munkahelyi környezetbe ágyazott, társas jellegű, formális, nem formális és informális tevékenységeket egyaránt magába foglaló szakmai tanulásának tekinti (Kennedy, 2005; Day–Sachs, 2004; Rapos, 2016; Rapos et al., 2020). Az SZFT új értelmezései emellett komplex dinamikus rendszerként írják le a pedagógusok szakmai fejlődését és tanulását, melynek meghatározó gondolata, hogy a fejlődés, változás személyes és kontextuális tényezők komplex és dinamikus hatásrendszerének eredményeként jön létre, azaz rendszerként értelmezhető, és fontos az azokat alkotó alrendszerek belső strukturáltságát is megérteni, értelmezni (Rapos et al., 2022).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mind az értelmezést, mind a gyakorlatban történő vizsgálatot nehezíti, hogy az iskolai, szervezeti tényezők hatása nem kap elég hangsúlyt a szakmai fejlődés és tanulás értelmezéseiben (Campbell et al., 2004), vagyis az, hogy az iskolai, szervezeti tényezőknek milyen hatása van a tanulásra, leginkább a tanulók tanulásával és annak eredményességével kapcsolódik össze. A pedagógus tanulásának személyes eredménye és ebben a szervezeti tényezők befolyásoló szerepe kevéssé kutatott terület.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tanulmányunkban az eredményes szakmai fejlődés és tanulás értelmezéséhez a következő elemeket, jellemzőket tartottuk meghatározónak (1. ábra):

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • tanuláselméleti meghatározottság,
  • intézményi kontextusba, szervezetbe ágyazottság és meghatározottság (az egyéni és szervezeti szintű tényezők kapcsolata, együttes értelmezése),
  • a szakmai fejlődés eredménye, eredményessége és a tanulók tanulásának összekapcsolása mellett a pedagógus tanulásához kapcsolódó személyes eredmény és eredményesség értelmezése,
  • a szakmai fejlődés, tanulás elválaszthatatlansága a támogatási rendszerektől.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az értelmezés kiindulópontjaként fogadtuk el azt is, hogy a szakmai fejlődés és tanulás egyéni és szervezeti értelmezése között korrelatív kapcsolat áll fenn: miközben az egyes pedagógusok személyes értékrendjük, szakmai elhivatottságuk, nézeteik, motivációjuk és egyéni lehetőségeik alapján gondolkodnak saját szakmai fejlődésükről, és e szemléletből fakadó tevékenységükkel képesek hatni a közvetlen szakmai környezetükre, az egyéni értelmezést egyaránt nagyban befolyásolja a szervezet szakmai fejlődésről és tanulásról való gondolkodása, vagyis az adott intézmény közösségei által elfogadott, az iskola mindennapi működésében explicit, vagy implicit módon megjelenő szervezeti szintű tanulásszemlélet és ehhez kapcsolódó tudásértelmezés. A szervezeti szintű tanulásszemléletet alapvetően meghatározzák az intézményi értékek és célok, a szervezeti kultúra és felépítés, a vezetés és a közösségek jellemzői, az intézmény innovációra való nyitottsága, partnerkapcsolatai és ezek hálózata.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. ábra: Az eredményes szakmai fejlődés és tanulás intézményi értelmezése
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave