2.3. Az eredményes együttműködésre épülő szakmai fejlődési és tanulási helyzetek jellemzői

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az SZFT-ről és annak eredményéről, az egyéni és szervezeti tudásról, és ehhez kapcsolódóan az eredményességi szempontokról való gondolkodás jelentősége valójában abban áll, hogy az, ahogyan a kettő kapcsolatáról, koherenciájáról gondolkodunk, befolyásolja a szakmai fejlődést biztosító tanulási helyzetek sajátosságait, kialakítását, még ha nem is válnak ezek feltétlenül explicitté. Mind a támogató tanulási helyzetek kialakítását, mind tágabban az SZFT intézményi támogatását nehezítheti, ha az eredményességről leszűkítve gondolkodunk.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az eredményes szakmai fejlődést és tanulást biztosító tanulási helyzetek legfontosabb jellemzőit Darling-Hammond (2017) az alábbiak mentén összegezte:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Aktív tanulási helyzeteket hoz létre: ennek során figyelembe veszik az előzetes tudást és tapasztalatokat, ezekre fontos új erőforrásokként tekintenek. Fontos továbbá, hogy a résztvevők maguk választhassák meg saját tanulási lehetőségeiket. A reflexió és a kutatás (vizsgálódás, felfedezés) a tanulás és a fejlődés fontos eleme: a tanulási helyzeteknek tehát a jelentésteremtés lehetőségét is magukban kell rejteniük azáltal, hogy lehetőséget adnak a modellezésre, a kipróbálásra és a reflexióra. Ezek a helyzetek segítik a tevékenység átalakítását, s így nem csak az új technikák lerakódását eredményezik a régi eljárásokra.
  • Támogatja az együttműködést: a tanulás/fejlődés nem elszigetelt kontextusokban történik, hanem a munkahelyi környezetbe ágyazva.
  • Külső támogatást is biztosít a résztvevők számára (például coaching, külső szakértő).
  • A résztvevőknek folyamatosan lehetőséget ad a visszajelzésekre és a reflexióra.
  • Hosszú távú: nem egy-egy kiragadott alkalomra korlátozódik.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az eredményes szakmai fejlődést és tanulást biztosító helyzetek sajátosságai között a szakirodalomban kiemelt szerepet kapnak az együttműködésre épülő tanulási helyzetek, szituációk. Erre utalt korábban Fullan (2010) kollektív kapacitás fogalma, de ide kapcsolható Hargreaves–O’Connor (2018) kollaboratív szakmaiság fogalma is. Hargreaves–O’Connor (2018) abból indultak ki, hogy az együttműködési formák között vannak eredményesebbek és kevésbé eredményesek, s mivel nem mindegyik szakmai együttműködés működik jól a pedagógusok között sem, ezért javaslatuk szerint érdemes az együttműködéseket nemcsak leíró kategóriák mentén jellemezni, hanem olyan szempontok alapján, mely a gyakorlatban vizsgált esetek alapján meg tudja mutatni, hogy hogyan lehet közösen szorosabb és eredményesebb szakmai gyakorlatot kialakítani (Hargreaves–O’Connor, 2018). Modelljük lehetőséget ad(hat) a szakmai együttműködések, tanulási helyzetek eredményességének meghatározására, jellemzésére is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kollaboratív szakmaiság modelljének (Hargreaves–O’Connor, 2018) szempontrendszere alapján az eredményes szakmai együttműködések jellemzőit Kálmán és mtsai (2021) az alábbiakban foglalták össze:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • A szakmai fejlődés és tanulás eredményeevésbé függnek a fentről jövő bürokratikus hatóságtól, viszont egymástól annál inkább. A kollektív autonómia a pedagógusok szakmai döntéseit értékeli. A tanárok munkája transzparens egymás számára, egymásnak adnak visszajelzéseket, inspirációt és segítséget.
  • Kollektív hatékonyság: a tanárok hisznek abban, hogy közösen képesek változást elérni a diákok tanításában.
  • Kollaboratív vizsgálódás: a tanárok mindennapi rutinjuk részeként vizsgálják a problémákat, feladatokat, illetve az egymástól eltérő gyakorlataikat annak érdekében, hogy továbbfejlesszék a saját gyakorlatukat. Lényeges, hogy ne rögtön a problémamegoldásra fókuszáljanak, hanem igyekezzenek mélyebben megérteni a problémát.
  • Kollektív felelősség: a pedagógusok közösen kötelezettséget vállalnak, hogy segítenek egymásnak a „közös” gyerekek nevelésében, ezáltal közösek a sikerek és a nehézségek is. Lényeges a „mi”-élmény: a mi diákjaink, a mi iskolánk, a mi közösségünk stb.
  • Kollaboratív kezdeményezőkészség: kevesebb kezdeményezés jelenik meg, de azokat erősebben tudják képviselni. A rendszer támogatja, de legalábbis semmiképp nem nehezíti, ha a tanárok előállnak ötletekkel, segítenek egymásnak. A tanárok szabadon innoválhatnak, s bár lehetséges, hogy az elején egy-egy excentrikus tanárszemélyiséghez kötődik az új gyakorlat, a rendszer lényege, hogy megosszák egymással.
  • Kölcsönös párbeszéd: a tanárok rendszeresen beszélgetnek, ezek a beszélgetések udvariasak és gyakran személyesek, a visszajelzések őszinték, éppen ezért nehezek is, felszínre hozzák a tantervvel, a tanulói viselkedéssel kapcsolatos értékkülönbségeket. Sokszor van egy formális forgatókönyve ezeknek a párbeszédeknek, ami enyhítheti a feszültségeket (pl. először a meghallgatásra és a tisztázásra építsen a párbeszéd, utána lehetséges az egyet nem értés kifejezése).
  • Közös munka: a tanárok közös produktumokat, tantervet fejlesztenek, együtt tanítanak (teamtanítás), strukturális formák közt egymásnak visszajeleznek, közösen kutatnak. A közös munka összekapcsolódik a közös gondolkodással és megbeszélésekkel annak érdekében, hogy a szakmai gyakorlatukat vizsgálják és fejlesszék. Mindezek által olyat tudnak létrehozni, ami több mint amire egyedül képesek lennének.
  • Közös jelentés és cél: az együttműködő szakmaiságban a közös célok, értelmezések kialakítása, továbbfejlesztése fontosabb, mint önmagában a diákok teljesítményének növelése. A lényeg a gyerekek holisztikus fejlesztésen van, hogy mindenki megtalálja az élete és a munkája értelmét, célját önmaga és a társadalom számára is.
  • Együttműködés a diákokkal: a diákoknak a tanárokkal együtt kell részt vennie a változások megteremtésében.
  • Teljes képben gondolkodjon mindenki: annak segítése, hogy mindenki értse a teljes képet, amit közösen látnak, élnek meg és alkotnak meg.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összefoglalva tehát az SZFT és az annak eredményeként létrejövő tudás értelmezésének vizsgálatakor meghatározó szempontoknak tekinthetők, hogy: 1) mennyire explicit módon jelenik meg az értelmezésekben a pedagógusok reflektált tanulása és ez mennyiben kapcsolódik össze a tanulói tanulásról való gondolkodással; 2) a szakmai fejlődés és tanulás megmarad-e a szakmai továbbképzések, a formális tanulás értelmezési keretében, amely így gyakran külső elvárásként jelenik meg, vagy a munkahelyi tanulás informális útjai is szakmai tanulásként értelmeződnek; 3) az SZFT értelmezésében a tanulás lezáratlansága, a folyamatban létrejövő tudás dinamikussága, vagy inkább a tanulási folyamat végén, explicit formában is megjelenő eredmény-értelmezés és eredményességi szempontok kerülnek fókuszba; 4) továbbá, hogy az SZFT egyéni vagy tudatosan vállalt szervezeti szintű felelősségként értelmeződik. Az, hogy az intézmények milyen eredményes vagy kevésbé eredményes tanulási helyzeteket hoznak létre, látensen vagy explicit módon összefügg a tanulásértelmezésükkel.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tanulási helyzetek eredményessége azonban nem ítélhető meg önmagában, az előzőekből láthattuk, hogy az SZFT-be ágyazott eredményesség-értelmezés azt hangsúlyozza, hogy a tanulási szituációk mindig kontextusfüggők, s mivel a tanulásnak sincs egy „végpontja”, így az eredmény, eredményesség is csak a folyamatba ágyazottan értelmezhető. A gyakorlatban vizsgált esetekre alapozott, az eredményes együttműködések jellemzését lehetővé tevő szempontok (lásd Hargreaves–O’Connor, 2018) segítséget jelenthetnek abban, hogy ne csak leíró kategóriák segítségével gondolkodjunk a tanulási helyzetek elemzéséről, hanem az egymással kölcsönhatásban álló jellemzők értelmezésével tudatosabban átgondoljuk az eredményes tanulási helyzetek kialakításának, támogatásának egymást erősítő lehetőségeit, formáit.
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave